cucka 2007.07.15. 07:00

Útunk fele

Elérkeztünk a közös útunk feléhez, ma töltöttük a  20. hetet, a  140. napot!
Rájöttem, mégiscsak el fogunk készülni, be is fogunk pakolni, ha pedig valamilyen csoda folytán valamit itthonfelejtünk, fogjuk tudni pótolni! Tehát feladtam a  szélmalomharcot az állandóan szaporodó szennyessel, az újabbnál-újabb problémákkal, elvégre nyaralni megyünk!
Amúgy Hunci ezen a  héten már elérte a  25 cm-t és a 300-320 gram súlyt, papírforma szerint haladunk, súlyilag is, mert kb. eddig a  hétig 4 kilót szabad felszedni az anyukáknak és rájöttem, ha reggel mérem meg magam, akkor 62 kilogramm vagyok, ami azt jelenti, pontosan 4 kilót gyarapodtunk mostanáig. Igen ám, de innentől ez a gyarapodás vészesen emelkedni fog, akár heti fél kilogramm is természetes lehet! Figyelni kell a bevitt kalóriákra, de  megmondom őszintén, szégyen, nem szégyen, nem nagyon szoktam azzal foglalkozni, hogy mit eszem. Azaz, eddig sem voltam egy hírhedt édességzabáló, most sem vagyok az, néha" bűnbe estem" és szökőévente megettem egy-egy jégkrémet, habos sütit, most is így teszek! Figyelek arra, hogy több gyümölcsöt (hála az égnek, itt a  dinnye szezon!!!) , zöldséget egyek, de étkezési szokásaim megmaradtak a  régiek. Világéletemben húsevő és kenyérevő voltam, nem most fogok megváltozni, azt hiszem! :) Próbálok minél változatossabban enni, hogy a  kicsi, a magzatvizet kortyolgatva mindenből kapjon kóstolót, így mire megérkezik, ismerje az ételek ízét! :) Szerencsére nem voltak nagy "megkívánásaim" -egyelőre-, amit viszont bármikor képes vagyok fogyasztani (akár naponta többször is!), az a tükörtojás és a halkonzerv bármilyen formája és íze! És imádom a kovászos uborkát,pedig régebben erővel sem lehetett savanyúságot tukmálni belém! :)

Pillanatokon belül indultunk és reális esélyeket nem látok arra, hogy az elkövetkezendő 2 hétben be tudjak jelentkezni Hozzátok! :( Az erdélyi havasokban nem biztos, hogy lesz internet, meg aztán pihenni megyünk, számítógépet se akarok látni! :) Gondoltam arra is, hogy előre megírok pár posztot, amit ez az okos gép a  megjelölt napokon automatikusan feltölt majd, de arra jutottam, ez nem lenne reális, hiszen, ez a napló az én érzéseimről szól, az én mindennapjaimat önti formába. Ha valami nagyon izgi történik velünk, feljegyezzük és utólag szólunk róla, ígérjük! Szóval, kedves Olvasó, most pár napig nélkülöznötök kell engem meg HuncÚrat is! :) De igyekszünk jelentkezni, addig is nagyon vigyázzatok magatokra!
Búcsúzunk egy 3 dimenziós 20. hetes babafotóval:










A napok a kapkodás hevében kezdenek eltelni.  Mindketten azt érezzük, sehol sem tartunk és sosem fogunk tudni elindulni!
A mai nap csúcsa, hogy felhívtak a Továbbképző Intézetből a  szakvizsgám ügyében, ami ugye szeptemberben lenne...elvileg. Namármost az előadónénim finoman és burkoltan a  tudtomra adta, hogy a vizsgáztató orvosok azt javasolják így látatlanba is, hogy mégha az írásbeli vizsgám sikerülne is valami csoda folytán, a szóbelire gyakorlatilag nincs semmi esélyem, merugye én is érzem, hogy hiányoznak a  gyakorlati oktatáson szerzett ismereteim?! Viszont, tudnának ajánlani nekem egy soha vissza nem térő lehetőséget: októbertől indulna egy olyasmi képzés, mint a szakasszisztensi, gyakorlatostól, elméletistől, mindenestől, ami azért mégsem ugyanaz a képzés, ami eddig volt, de akkor már lenne esélyem a sikeres vizsgák letételéhez.
Persze, ha ez az ára az oklevélnek, más esetben vállalnám, de  jelen pillanatban -és főleg októberben!- viszonylag nagy hassal közlekednék és nem érzem azt, hogy arra lenne szükségem, hogy pl. egyik fertőző laborból a  másikba meneteljek gyakorlati tudást szívni magamba! Szintúgy 10 hónapos, és még az is lehet, hogy tandíjmentes, de még ez sem biztos. A szavak tompán estek le bennem és előszörre el sem akartam hinni, hogy tulajdonképpen most beszéltek le a vizsgáról, hiszen mégha meg is jelenek, egyértelműen bukni megyek! Könnyeimet nyeldesve, mondtam, még gondolkodom augusztus 13.-ig a  dolgon, mert akkor kellene bejelentkeznem vizsgázni. Annyira igazságtalannak érzem ezt az egészet!!! Azóta kissé lenyugodtam, mert rájöttem, nem magamnak ártok, hanem Huncinak azzal, ha idegeskedem. És tényleg nem ér az a  nyomorult papír ennyit. Azt gondolom, megpróbálok kellően felkészülni a vizsgákra, amennyiben ez mégsem sikerülne, hát akkor nem leszek SZAKembere ennek a csodálatos szakmának!
Holnap kell mennem az Állam Kincstárba is, merugye kedvenc munkahelyem sikeresen eltűntette a TB kiskönyvemet és holnapra lesz kész a  másolata. Azzal még be kellene rohannom a könyvelőhöz is, hogy mire visszajövünk a szabiról, kapjak valami juttatást állambácsitól is!
Aztán végre valami jó is:
                                    BOLDOG NÉVNAPOT MICI!!!
És vasárnap este érkezünk és végre hosszú hónapok után jól  kisírhatjuk kibeszélhetjük magunkat...

És az ígéret szép szó, itten vagyon egy tegnap előtti szerzemény rólunk:


cucka 2007.07.11. 07:00

A mai nap termése

Megtaláltam a  neten álmaim baba-szobabútorát! Persze, meg kell nézni élőben is, de azt hiszem, ideális lehet, legalábbis addig, amíg Hunci a  mi hálószobánkban fog lakni! Praktikusnak tűnik az ágy alatti kihúzható 2 darab fiókos szekrényke is, meg az ágy végén lévő pelenkázó is, ami alatt ugyancsak 2 nyitható szekrényke helyezkedik el valamint egy polc is. A matrac magassága természetesen állítható (úgy gondolom kókuszmatracunk lesz...állítólag ez a  menő manapság bababerkekben! :)) És nem utolsó sorban helytakarékos. Aki járt már nálunk, az tudja, eléggé kicsi hely marad a  hálónkban, de ez az ágyikó kényelmesen elférne mellettem. Szerintetek?

A másik "csodatalálmány" pedig ez a lap tetején megjelenő "vonalzó" , ami nap-mint-nap mutatja a  múló időt és visszaszámlál a  születésig. És nem utolsó sorban mindezt úgy varázsoltam bele a  blogba, hogy magam sem tudtam mit csinálok! Erre különösen büszke vagyok! :)

cucka 2007.07.10. 10:20

Beosztás

Annyi de annyi elintéznivalóm lenne az elkövetkezendő 3-4 napban, hogy csak várok, hátha valami csoda történik és felére csökken a feladatok száma. Szóval TáltosApu újabb ötlete: amíg a  pocak engedi menjünk nyaralni! Hurrá nyaralunk!!!..de nem azt a fajtájút , amiről mindenkinek a sós tengerpart és a  finom jeges koktélok jutnak eszébe! ááá,dehogy... járkálósat, hegyeset, kirándulósat, székelyföldeset ("hogy ismerkedjen anyai szülőföldjével az a gyerek") Már előre kiver a  víz, hogy ha idefönt nagyBudapesten ilyen csapnivalóan vacak idő van napok óta, milyen lehet a hegyek között?! Nem is az a  baj, hogy vacak az idő, sokkalta póriasabb problémáim akadnak: nincs "hasas" vastag ruhám...és errel most hétvégén döbbentem rá, Pakson ahol kicsit lehűlt a levegő és gyakorlatilag TáltosApu kardigánjaira szorultam...merhogy tavaly még übercsinibe nyomultam, feszülős, tapadós, pontjóba :), amik most ugyebár nem gyünnek rám :D És kismamás rütyükből ezidáig csupa nyári cuccot sikerült beszereznem (fehér vászon naci hosszú és rövidített változatban, ujjatlan trikók különböző színekben :) ) Most pediglen nyakamba veszem a  várost, Pszichomacával és addig haza se jövök, míg nem szerzek be jópár hasznos holmit! :)
Vissza kellene vinnem a  könyvtárba pár ehéten lejáratos könyvet, aztán TáltosApu teljes  rokonsága szíves látogatást tenne szerény kis hajlékunkba (még mielőtt elutazunk messzeföldre, merugye kitudja?!)  TáltosApu névnapi felköszöntése céljából! Legalkalmasabb a  mai nap estéje lenne, de ehhez lakásfelforgató rendet kellene raknom, mert ahol két macska van, ott mindig akad valami  takarítanivaló. Bevásárlás sem ártana (utolsó tejet bontottam reggel, cicakonzerv is elfogyott, a Dörzsölt ördög szénája is már a  múlté-de ezeket TáltosApu magára vállalta). Mosni és vasalni is kellene, főleg azokat a  cuccokat , amiket magunkkal viszünk, nem beszélve az Ildicivel való randiról, amelynek keretében átadom állataink gondozási és ellátási ütemtervét, valamint lakásunk nagy becsben tartott kulcsait! ..asszem lassan megindulok, mert nemsoká indul a  bevásárló körút régnemlátott PszichoTündéremmel! :)

Ez a kép 2 hete készült  Sopronban (a 18.héten), mondjuk pont takarom sikeresen a  pocakomat, de  azért lehet következtetni a méreteimet! :)


Visszatérve a  tegnapi témára, egy mondat erejéig: Nőgyógyászok gyönge pihenést és semmi megerőltetést ajánlott az elkövetkezendő időkre, ezzel is csökkenteni lehet a nem kötelezően felmerülő komplikációkat. Amikor pedig hellyel kínáltak Pakson, amit nem fogadtam el, egy "bölcsességgel" látott el: a 36. hétig, ha van rá mód inkább ülj, mint állj,  utána, ha van rá mód inkább feküdj, mint ülj! És megnézegetve a  leleteimet, szigorú pocaknövesztést írt elő az elkövetkezendő 4 hétre, mely idő alatt "hallani sem akar" rólam! :)
...azt hiszem, elkezdtem súlytöbbletet szerezni...most kezdtem meg a  20. hetet (félidő!) és 63 kilóval indulok neki! (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár a kismamakönyvben 60 kilogrammról indul a  terhességem-ez a  8.heti érték!- igazából 58 kilós voltam, mikor megfogant HuncÚr!) Vitaminokat illetően én sok kismamával ellentétben továbbra is szedem az Elevitet (magzatvédő vitamin) , eddig napi egyet szedtem, következő héttől napi félre csökkentem az adagomat, Ferro-Folgamma (vas, folsav, B12 vitamin), napi kettő (reggel-este 1-1) és esetenként, ha enyhe haskeményedést vagy görcsölést érzek bekapok egy-egy szem Magne B6-ot (magnézium, B6 vitamin).
Mellesleg nagyon jó ötleteket kaptam babaruhákat és kismamaruhákat illetően: sokan ajánlották, hogy vásároljak egy ismert turkálóban, ahonnan ők is (Keleti pályaudvar és Blaha között van) , és teljesen új -néha még egyik-másik darabon az árcimke is rajta van- vagy újszerű, de  kellemesen bejáratott darabokhoz lehet jutni, nagyon jó áron, ellentétben a Brendon vagy más babaáruházak csillagos-ég-a-határ áraitól! ...egyelőre még szoktatom magam a  gondolathoz :)...hiszen mindenből a  legtökéletesebbet szeretném megadni Neki! ...lehet, hogy egyszercsak meglátogatom azt a turit, és ott majd eldöntöm! :)

cucka 2007.07.09. 18:30

Újra itthon

Este érkeztünk Paksról, már nem volt erőm bejelentkezni sem, a  mai napot is hellyel-közzel végig aludtam. Amennyire feltöltő ereje van az ottlétnek, annyira energiaszívó is. Keveseket alszunk és igyekszünk rengeteget beszélgetni. Nagyon kellemes meglepetés ért ismét: 2 újabb kismamával bővültünk, úgyhogy tényleg elég vicces volt a  helyzet: 3 kismama és 3 kisbabás anyuka! :) A fiúk meg is jegyezték, hogy idén a  paksi fesztiválon a  kismamaság a  trendi! :)
Itt volt kedvenc nőgyógyászom is, akitől kértem egy  kis magyarázatot erre a méhlepény-eléri-a-méhszájat-de-nem-kell-vele-foglalkozni-ra. Naszóval, kicsit érdemes foglalkozni vele, mert sajnos okozhat problémákat is. Általában a  terhesség ezen szakaszában tényleg nem kell foglalkozni vele, csak ha valamilyen panaszaink is vannak (vérezgetés, erősebb görcsök), és valóban idővel, ahogy emelkedik egyre feljebb a méh, előfordulhat (sőt az estek 99 %-ban elő is fordul), hogy a  lepény is feljebb mozdul és így már nem éri el a méhszájat, de  amennyiben mégis fennáll ennek esélye (a  bizonyos 1 %!) , erős vérzésekre lehet számítani, mert a méhlepény sűrű érhálózattal van ellátva és ha elszakad, megreped lokálisan görcsös erős vérzést (vetélést) okozhat. A profánabb következmény ami még előfordulhat, az az, hogy idővel elzárja a  méhszájat a  lepény, ami lehetetlenné teszi a szülést, csak a császármetszés marad. De ezeken tényleg nem érdemes rágódni, meg idegeskedni, mert érzem, hogy jó kezekben vagyok és nem történhet semmi baj. :)
Beszélgettünk a kismamatársakkal arról is, hogy ki mikor érezte meg az első "szárnycsapásokat" a  pocakjában?! Meglepő módon szinte mindannyian sokkalta hamarabb megéreztük a  mocorgást, mint a protokoll szerint , ezt a  nőgyógyászom azzal is magyarázta, hogy ahogy ő elnézi, mostanság nagy babák születnek és szerinte HuncÚr sem lesz 4 kiló alatti baba! De ezzel most még nem tudott elriasztani, még nem érzek félelmet a  szülés iránt, még vannak apróbb és hétköznapibb paráim ! :)

És a LEGFONTOSABBAT majd' elfelejtettem: vasárnap  délutáni ejtőzéskor (egy nagy adag TáltosApu által bográcsban készített pacalpöri után) Hunc kézzelfoghatóan megmozdult!!! A hasamon volt a  kezem, és először azt hittem képzelődöm, mikor megéreztem a  finom kidomborodást! :) Azóta már párszor megörvendeztetett tapintható mocorgásával, de ezidáig sajna TáltosApu nem volt a  közelemben, hogy ő is érezhesse saját kezüleg! :(
süti beállítások módosítása