cucka 2008.03.28. 21:43

Hírmorzsák

Tegnap túlestünk a rettegett duó oltásunkon. (az egyik kötelező, a másik szabadon választott). Természetesen Anyuka megint sokkalta rosszabbul viselte, mint Kisded. És természetesen pont most kellett egyedül mennem, mert addig húztuk-halogattuk a 3 hónapos oltását, mígnem kisdedünk a betöltött naptári negyedik hónapját súrolja és csütörtökön HuncApu délutános, tanácsadás meg hátperszehogy délig van. Reggeltől szétrendezgettem a növényeimet, ágyneműt húztam, íróasztalt takarítottam meg mécses által kiégetett számítógépasztalt igyekeztem újjávarázsolni, aligsikerrel. Oké, időhúzásnak is nevezhetném, de az úgy túl profánul hangzik, így "háziasszonyosabb". ;)
Közben kiderült, hogy a kispasi is rendelkezik a nagypasik tévéfüggő jellemvonásával. Míg öltöztem benyomtam neki a számomra már ölnitudnékhameglátom agysejtrombolással is felérő Mozart dvd-t, amit tátott szájjal és kikerekedett szemekkel képes még mindig csodálni (önző dolog és rossz anya vagyok, tudom, de így legalább nyerek naponta fél órát, amikor pl. ágyneműt cserélhetek). Közben átslisszoltam előtte, ciccegett és oldalra dőlve próbálta egy másodpercre sem levenni a szemét a tévé képernyőjéről, bár ezt először csak véletlennek gondoltam, de a második ugyanilyen esetnél már csak röhögve roskadtam le az ágy sarkára. A pasik tényleg genetikailag tévékódoltak és kész. A következő tesztem a  focimeccs előtti átgrasszálásom lesz...

Szóval rendelőbe be (természetesen ismét mellbedobással estünk be, útközben többszörösen ígéretet tettem Huncmesternek, hogy megjavulok és mostantól mindig pontos leszek!), gyermek levetkőztetése következett, doktornéni most hogy nem volt mellettem a zord és szigorú HuncApu sokkalta csevegősebbre vette a figurát, miközben személyeskedve meg is jegyezte nem kis nyomatékkal a hangjában, hogy "félelmetes, mennyire hasonlít ez a gyerek az apjára!". Mondom, persze, hiszen klónok. Megmogyorózta ismét, de most már valóban rutinosan tette, mihelyst végzett azonnal elcsomagoltatta Huncost a pelenkába. Hitelesen lemérlegelték a fiatalembert, kereken 7000 gramm, (najó 7010!). Doktornéni kérdezi, tud-e valamiben segíteni, kérdés, óhaj-sóhaj. Mondom én, okos Anyuka, szerintem valahogy nem eszik mostanában rendesen ez a gyerek, meg kevesebbszer is kéri a cicit, meg rövidebbeket is lóg rajtam... Doktornéni bajsza alatt somolyogva, "hát, azért én annyira nem aggódnék ezen, kedves Anyuka, szemmel láthatóan nem éhezik ez a gyerek". Hunor nagyon szereti a szemüveges embereket, a doktornéninek is végig magyarázott, gőgicsélt, simogatásért hatalmas mosolyokat adott cserébe, aztán a semmiből előjött a védőnéni és lefogta, ekkor már érezte, hogy valami igazságtalan fog történni, majd egyik combocska megszúrva. Hunor feje azonnal bevörösödött, szája legörbült és teli torokból adta tudtára a világnak az igaztalanság tényét. (megjegyezném, annyira felhergelte magát, hogy a másik combijába kapott szurit meg sem érezte).
Aztán végigüvöltötte a felöltöztetést, a kocsibabetételt és ez az áldatlan állapot egészen pontosan a védőnői szolgálat kapuján való kilépésig tartott, ahol hatalmas sóhaj és levegőremegtető ikegés mellett beájulva elaludt. Ígéretemhez híven (ha kicsi hős lesz, sétálunk egy nagyot a tavaszi napsütésben), másfél órán keresztül bóklásztunk, közben bevásároltam, fölfedeztem apró csodákat, amik mellett többtucatszor elmentem már, csak eddig sosem volt időm fürkésző pillantással vizslatni.

Manca felébredéskor bűbájvigyoros volt, nagyokat ásított és nyoma sem volt már a rosszkedvének. Igazából, még azt sem mondhatom, hogy nagyobbat aludt volna, mint máskor. Vagy nyűgösebb lett volna, sőt, a fogzása is megrekedt az utóbbi napokban.

Aztán ma délben éreztem, hogy kicsit melegebb a homloka, mint máskor és kicsit panaszkodósabb is. Családi tanácsunk úgy döntött, mivel, nincs rosszkedve és nem is nyűgös, nem adunk be neki lázcsillapító kúpot. Hunc eljátszadozott a könyvecskéivel, majd elnyomta a buzgóság, mikor fölemeltem, hogy betegyem az ágyba már tűzforró volt az egész kis teste. Ekkor már nem vacakoltunk, és nem vesztegettünk több időt lázméricskéléssel, HuncApu beadta a kúpot, Hunor ezt is mosolyogva viselte (?!), majd  félórácskát durmolt és közben le is ment a láza.

Ezután meglátogattuk PocakKatát, aki most már inkább SzomszédKata lett. Hihetetlen, mennyire csinos, nyoma sincs már a gigapocaknak! :) Anita csodaszép kislány ( a fotók nem is igazán adják vissza, hogy mennyire az!), formás kis hajasbaba, csodaszép szemekkel és mezoszoprán hanggal megáldva, amiből Anyukája szerint, alig hallottam most valamit. Nagyon furcsa volt felemelni ezt a picilányt. Hunor méretes termete után attól féltem összeroppantom vagy kárt okozok benne... pedig alig 3 hónapja még nekem is ugyanekkora kisbabám volt... most pedig ott álltam és alig mertem megfogni...
Vittem fényképezőgépet is, de valamit nagyon elszúrhattam a beállításon, alig lett pár jó kép.

A délután képekben:







A bejegyzés trackback címe:

https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr47401250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tollpihü · http://www.tollpihe-domborka.blog.hu 2008.03.28. 21:55:34

minibébi és mikrobébi ;) nagyon édesek!
már a post elején vártam, hoyg lesz doktornéni-lepisilés, erre tessék.. remélem legközelebb elfelejti gyorsan visszacsomagolni. azok volta a legjobb részek..

Ingrid 2008.03.28. 21:59:18

Hogy Hunornak milyen jó dolga van melletted :) Nagyszerű napjaitok vannak, kivételes humorod van és nagyon de nagyon jófej anyuka vagy, még ha néha késében is vagytok :)
Mozart dvd: ez a musical??? Mert azt H is nagyon szereti! Főleg a micsoda kincs!-től ájul el és imádja hallgatni. Korábban erre aludt el, most felélénkül és "ritmusra" járatja a kis végtagjait. Olyan cuki ilyenkor.....

cucka 2008.03.28. 22:26:35

Jajj, Pihü, majd legközelebb, ez az ellenség megtévesztése volt, beetetés szaknyelven ;)
Ingridem, sajna Baby Mozartra szoktattam rá Hunort, fél órás a cd, Mozart zenére különböző plüss és nemplüss állatkák mocorognak... :S De nem rossz ötlet, kipróbálom a musical változatot is, azt legalább én is imádom! Aranyos lehet Heléna, nemsokára ropni fogja a táncot! ;)

Bea 2008.03.29. 08:37:32

Máté is rátapad ám a tv-re, ha nem figyelek. És ha kikapcsolom, akkor is tovább nézi meredt szemekkel.Ilyenkor én mindig az ablak felé fordítom, mert azt is nagyon szereti ahogy megcsillan a fény a függönyön. Hosszú percekig képes benne gyönyörködni. Hunc nagyon ügyi volt, ennyi sírás meg kell:)

Lyndy 2008.03.29. 19:34:24

Jujj de jók ezek a képek. Olyan jó, hogy ilyen közel laktok. A gyerekek nagyon szépek. És lehet egy kérdésem? Melyik oltás volt ez neki, mármint ami nem kötelező? Mert nekem most ajánlotta az orvos a Rotavírus elleni oltást és úgy döntöttem megveszem. Ti beadattátok már?

masika 2008.03.29. 21:07:09

A tv-ről ugye Én tudnék mesélni egysmást, nálunk még mindig sláger.
Na de Hunc méretei azt a gyerebe! Nem semmi! Lili a maga 6 hónapjával lehet most kb ilyen súlyban!

cucka 2008.03.29. 21:13:26

Lyndy, mi a Rotavírus ellenit kihagytuk, hosszas tanácskozás után. Évekig dolgoztam az ÁNTSZ-be és a doktornénink évek óta történő praxisában nem nagyon fordult elő rotavírus fertőzés. Persze, ezzel nem lebeszélni akarlak róla, ha olyanok a megérzéseid, adasd be! (én mindig hallgatok rájuk ;) ) . A Streptococcus Pneumoniae baktérium 7 típusa elleni vakcinát adattuk be. (Prevenar a neve) Puszi! :)

cucka 2008.03.29. 23:18:10

Masika, de Lili kislány! Neki filigránnak és csininek kell lennie, a kispasik meg ilyen kis húsgombócok... amúgy nem vaskos, csak "nehezek a csontjai" ! ;)

Lyndy 2008.03.30. 11:24:38

Köszi cucka. Ismerem ezt az oltást, nővérem is beadatta a fiainak. Én is befogom. :-)))

Eriberi 2008.03.30. 13:12:26

Annyira tetszik, ahogy írsz! :)
"nehezek a csontjai"... ez olyan mint a Harry Potterben a "hosszúak a csontjai" :D

Mazsola01 2008.03.31. 18:38:35

Milyen picurinak tűnik Anita Hunc mellett :O , hogy milyen gyorsan nőnek :)))
Megcáfolom, hogy minden pasi kódoltam tv függő (foci), Mazsiapum alig néz tv-t, focit egyáltalán nem, sőt a családban én függők a tv-n órákat :D

Zsibrák 2008.04.01. 11:32:04

Nagyon édesek a kicsikék!
Nálatok mindig annyi minden történik, úgy élvezem!!!
süti beállítások módosítása