... és így kedvsesok írni...

Kórházi cuccok vasalva-csomagolva 2 napja. (és jajj rájöttem nincs is Minkalánynak cérnasapekja, merhogy Hunorlegény odaát nem kapott, meg itthon is csak fürdés után...30 fok volt a kórházban...). A kislakunk rendközeli állapotát igyekszem napközben is őrizgetni, legalább amíg én is itthon vagyok... Update vagyok mosásban és vasalásban is, nehogymá azalatt a pár nap alatt, míg kórházban wellneszelek, ne legyen mit felvenniük a finyúknak.
Ennek örömére estére sikerült 1 órán át 10 perces fájásokat produkálnom, és magamban csak azért drukkoltam, amíg a kereskedelmi csatorna újabb csillagát keresik maradhassak még itthon, majd ezután, mint aki jól végezte dolgát, elaludtam.

Közben intuitíve arról beszélgetünk a ház urával, Minek (igen, már becézzük...), mennyire fog stílusosan érkezni... bennem nyugalom van és óriási biztonságérzet, amit majd valószínűleg éppen induláskor fogok jól elveszteni és átborítani hisztériába, de legalább addig is jó. Hunornál - a mai eszemmel már tudom- szinte rettegtem. Féltem az ismeretlentől, és hiába volt a felkészülést elősegítő 9 hónap, szinte pánikba estem már a gondolatától is, hogy az a "valaki" aki ezidáig bennem lakott,  szinte én volt, most kijön, önálló akarattal és értelemmel részt kér az életemből, hogy minden megváltozik, hogy mennyire leszek türelmes, vagy éppen csapnivalóan neurotikus... és ma már azt is tudom, hogy mint sok egyéb más, ez is fejben dől el... görcsösen kapaszkodtam az időbe, a tudatom képtelen volt elengedni- kiengedni őt magamból...
Most viszont, azt érzem: készen állok. Készen állok a fájdalomra, (amit majd valószínűleg a pillanat hevében többtucatszor átértékelek...), és készen állok arra is, ha esetleg mégis műtétre kerülne a sor. Mert annyira már nem ismeretlen az az ismeretlen.
És valahogy úgy képzelem, akár a filmekben: egyik este, persze szigorúan miután Hunorvirágszál elaludt, magzatvíz hipp-hopp elfolyik, miközben érkezik a Hunor álmát vigyázó Nagyi vagy Barátnő, azalatt lezuhanyzom, (hajat mosok! lehellet smink, meranő...), majd mosolyogva belibegünk szülni. Onnanstól még nincs forgatókönyv, de már alakítom...

Ezzel szemben HuncApu, az örök realista, hetekre lebontva nézi különböző időjós fórumokon a hidegfrontok érkezését, szerinte van még egy hetünk, mert most lanyhul az idő, de csütörtöktől melegszik a pite, érkezik egy hidefront, persze, a kérdés az, mennyire is lesz hideg?! És különben is: hétfő-kedd egésznapos, akkor semmiképpense szülhetünk... Napközben kritikus szemmel méricskéli a hasamat, és átlag napi egyszer megjegyzi, úristen, mekkora már a hasad, vagy elcsípek egy-egy telefonos beszélgetést, amiben általában így jellemez: cucka jól van, már nincs sok hátra, brutálisan nagy a hasa... Én meg tolatok és fújtatok... és egyre kevésbé szeretek egyedül maradni...

HunorjósÚr este többszörösen önként és dalolva puszilgatta Minkalakot, (véletlenül éppen mindig a fájásokkor), én meg azon tűnődtem, most enyhíteni akarja a fájdalmamat, vagy jó utat kíván a kiskirálylánynak?! Ma átértékelve előző jóslatát, adományozott újabb egy hetet a szimbiózisunknak, talán az utóbbi alkalommal, csak rám akart ijeszteni, hogy kapjam össze a kórházi cuccost...
Továbbra sem kommunikál a minyelvünkön, ma reggel megkérdeztem, hogy ha Minka megszületik hajlandó lesz végre beszélni? Egyértelmű és határozott nem válasz érkezett. További kérdésemre, hogy de azért a suliban ugye megszólalsz végre?, csak vigyorgott sejtelmesen. Kétesélyes.

Este van, este van: ki ki nyugalomba...

Én meg beszerzek egy közönséges újszülött cérnasapkát, hátha Minka erre vár...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kinga85 2009.11.15. 14:29:16

Képzeld, nekem meg annyi cérnapsapkám van, hogy hogyha kell a felét fel is ajánlom Neked/Minkának, akkor is marad nekünk bőven :))) Hátha tényleg csak erre vár!!! Komolyan, meg is döbbentem, hogy honnan van nekem vagy 20 sapim, és minek :)))) (örököltük-kaptuk biztos, de már fogalmam sincs kitől) Alvós képeiteket (na jó, mindegyiket) imádom egyszerűen!!! És nagyon szorítok, hogy úgy alakuljon a szülés, ahogy szeretnéd!

Válasz erre 

cucka 2009.11.15. 14:47:24

De aranyos vagy! :) Szerintem élek a felajánlással. És bőven elég lesz egy darab. :) (írok mindjárt mélt)

Válasz erre 

Lyndy2 2009.11.15. 15:09:22

Én is egy álomba illő szülést kívánok neked, gyorsat, lehető legfájdalom mentesebbet! :-) Annyira izgi. Ez már a finis!!

Válasz erre 

Lillencs 2009.11.15. 15:36:15

Azt hittem már suttyomban elmentél világrahozni a kislányotokat. Mondjuk 20.-a péntek, az nekem is fontos nap lesz, hmmmm??? Hunc és nembeszélőkéje, van egy majd 3 éves kicsi tüneményes fiúismerősöm, 3 szót használ, et, det edett, mindent kifejez vele. Bekerült bölcsibe, na majd most gondolták a szülők, aham, a csoport már beszélő része is visszaredukálódott eme 3 szóra. Szóval ezt mint szakember mondom, ha a fiúk később, akkor tutifix mondatokban :)

Válasz erre 

masika 2009.11.15. 16:08:09

Cuckám, jól működik a vonalzód? Mert ha igen akkor ne siess már annyira!
Na jó csak viccelek, én már alig várom, hogy megcsodálhassam Minkát!

Válasz erre 

cucka 2009.11.15. 16:19:45

@Lyndy2: köszi szépen. :) Remélem, így lesz. :)
@Lillencs: suttyomba nemszülünk, Ingrid így is már naponta lejelentkezik, ha valami programja akad, hogy ma ne szüljél, mert... :))) Szóval, csak alkotói válságban voltam, de már javulok. ;)
A nembeszélés meg már nem aggaszt, leginkább csak röhögünk azon, hogy mennyire széles spektrumban kommunikál kézzel-lábbal. :) Egyhamar nem lesznek nálunk karácsonyi dalokat éneklő Dedes videók. Max Minkától. ;)
@masika: jajj Masikám, tudom, hogy nemszépdolog, de most kicsit siettetném az időt... :$ Teher már a nagyhasam, a nehéz természetem... :S És azt is tudom, jó ideig nem lesz hasonló élményben részem, ám mégis jobb szeretném, ha rövid időn belül kintről rugdosódna, kaparászna ez a lány. ;)

Válasz erre 

Kinga85 2009.11.15. 16:53:28

Oké :) Válaszoltam!

Válasz erre 

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2009.11.15. 16:57:58

Szerintem van még 1 heted.... azt már féllábon is.... akarom mondani nagyhassal is:)))

Válasz erre 

ilgya1 2009.11.15. 17:02:06

Mennek a drukkok! Minden rendben lesz!!!!
szenzációs ez a kép!:)

Válasz erre 

Nani 2009.11.15. 17:36:39

Nagyon várom már Minkaleányka érkezését. Ugyanúgy, ahogy anno drukkoltam a kétcsíkosodért, most is drukkolok, hogy álomszülésed legyen, könnyen, gyorsan, gyönyörű csajszit a világra hozva!!! Sokat gondolok Rátok, mégha nem is jelentkezem (érthető Nóri okokból kifolyólag) sűrűn. Puszillak!!!

Válasz erre 

cucka 2009.11.15. 21:22:35

@Nani: Emlékszem, hónapról-hónapra velem-velünk drukkoltál, és ha éppen nekikeseredtem, valamilyen ismeretlen csoda hatására, éppen akkor érkezett Tőled pár kedves sor vagy egy jelzésértékű sms. :) Én is gondolok Rátok, meg olvaslak is, csak ritkán írok, pont az általad említett okokból kifolyólag. ;)
@PBea: remélem is. :))) Bár belülről egy hang egyre inkább azt suttogja, nem akar ez a jány még kigyünni. :)))
@ilgya1: Köszönjük! :)
@Kinga85: most csak annyit, hogy KÖSZI-KÖSZI-KÖSZI! Ilyen gyorsan még álmaimban sem gondoltam volna, hogy szerzek Minkusnak sapekot. :))))

Válasz erre 

gneke 2009.11.15. 21:35:09

Mennyire ismerős dolgokról írsz:-) A háztartásom sosem volt olyan update, mint a szülés előtti napokban (hetekben...). Szülés napjának reggelén biztos ami biztos alapon a mosogatógépbe behelyeztem egy tablettát,hogy legalább azt ne kelljen elmagyaráznom, hogy honnan és hová kell tenni...elég volt hogy melyik gombot nyomja meg az indításhoz:DDD.
Valahogy nem érzem,hogy a héten szülnél,(bocsi) de hátha nem lesz igazam. Jövő hét második fele a tippem.

Válasz erre 

cucka 2009.11.15. 21:44:38

@gneke: dehogy haragszom, ha hiszed-ha nem éppen kettő perccel ezelőtt fejtettem ki HuncApunak, hogy az érkező melegfront hatására én olyan jól érzem magam, hogy hirtelen elképzelhetetlen lett számomra az, hogy valaha is szülni fogok. :DDD A ház ura szerint, térjünk erre vissza csütörtökön, a hidegfrontok hatása alatt, szte még egy hetem van hátra. ;)

Válasz erre 

gneke 2009.11.15. 22:23:27

@cucka: a háztartási rend megtartása volt a legfárasztóbb...Olyan jó lett volna épp akkor bemenni szülni, mikor tele volt a hűtő, épp kivasaltam a radiátoron gyorsszárított és aznap alig három-négy ruhadarabbal elindított mosógép tartalmát. Mindennapos munka volt.
Szomszédasszonyom tippje, hogy állandóan lepcsánkát (tócsi, tócsni egyéb nevek) sütött az ő szülés előtti napjaiban, az olyan jó álló meló - nekem bevált. Annál cikibb dolog, mint foghagymás étel után szülni menni, nem sok van. Adrika születése előtti nap pedig gyrost ettem, munkahelyen, aznaposan bennjártunk. Mindenki kérdezte, hogy mikorra vagyok kiírva én meg lazán mondtam, hogy mára...
Áron születésénél meg reggel UH, kiderült maradok, még anyukámékhoz felugrottunk, ahol bablevest főtt...De abból már nem ettem: DDD
Nekem anyukám volt a nagy segítség a gyermekágy alatt, ezt mindhárman eltalálták, hogy a szabi elején születtek.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: