Amire emlékszem, az a három hatalmas, duplasorosan megpakolt könyvszekrény. És egy doromboló búgó hang, mely aziránt érdeklődik, mit olvasson, mert unatkozik. Aztán jönnek az erre az alkalomra begyakorlott rituálék, ajánlások, mókával elütött visszahozhatatlan percek. Bájos és melegséges játékaink voltak ezek Anyuval...

Sosem voltak számomra tabu könyvek. Amihez kedvet kaptam azt olvashattam. És évekkel később újraolvashattam és olykor teljesen új aspektusból gondolhattam át. Míg tiniként a kiváncsiság és a mohóság vezérelt, érettebb fejjel sokkal inkább a minőséget kerestem és új dolgokat fedeztem fel a sorok közt megbújva. (ez így nem fedi teljes mértékben a valóságot, hiszen két pöttöm nyúllal sokszor még a sztori magazinban fellelhető cikkek is irodalmi alkotásnak minősülnek, mindenestre igyekeztem nem belesüppedni agyilag is ebbe a kellemes dagonyába)

A napokban került újraolvasására a kezembe Nabokov Lolitája. Lassacskán haladtam vele, kiélveztem minden újraértelmezett gondolatát. És nagyon nem jókor jött. Hamvas lányos anyukaként semmiképp. (azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a társadalmi beilleszkedésnek nem biztos, hogy a legelőnyösebb formája a játszótéren való Lolita olvasás...)
Azóta kicsit másképp nézem a kislányok-nagylányok öltözékét. Pontosabban annak hiányát... És mindenhol potenciális áldozatokat vélek felfedezni. Valamint magamon a paranoidia számos jellemzőjét. Már a cseresznye- és ribizli-kínálgató idősebb házaspár ellen is konspiráció elméleteket gyártok.

Talán annyi elég is lenne a gyógyulásomhoz, ha Buncileányka nem most mozgásfejlődne (négykézlábaz -lesz róla vidió- és a mászással próbálkozik) és végre az éjszakáit pihentető alvásra használná és nem 1-másfél órás (alvó)szakaszokat tarkítana maratoni cickózásokkal...
Tudtam, hogy ő is csak emberből van, még akkor is, ha a külcsínyek alapján  a földre szállt angyalok csapatát is erősíti.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micka · http://micka.freeblog.hu 2010.06.29. 11:34:09

és tényleg játszótéren olvastad?:-)))))

Válasz erre 

Eriberi33 2010.06.29. 11:45:02

Akkor ezt asszem nem olvasom el... Így is körbe akarom söprögetni Lillust, nehogy férjhez menjen ( :$), vagy legszívesebben 18 éves koráig zárdába adnám...
20 év múlva már elolvashatom? vagy akkor se még? :)

Válasz erre 

Eriberi33 2010.06.29. 11:46:53

Na, elolvastam a linkelt oldal cselekményénél az első mondatot, asszem ennyi elég is volt... :(

Válasz erre 

cucka 2010.06.29. 12:00:29

@micka: és tényleg. :)))))
@Eriberi33: sztem húsz év múlva már az unokáid miatt nem akarod majd. ;)
Mindent félretéve, egy nagyon gondosan megírt szépirodalmi mű. Csak éppen a tematikája talált meg most nagyon nem jó pillanatomban.

Válasz erre 

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2010.06.29. 12:03:39

én még nem olvastam, de rajta van a listámon már egy ideje.

Válasz erre 

Kinga85 2010.06.30. 13:40:22

Tiniként olvastam,és akkor nagyon tetszett :) Most asszem akkor nem olvasnám újra... Nagyon ügyi Minkus, az éjszakák meg majd lesznek jobbak is (biztos a hirtelen jött meleg, vagy a fogzás, én most e kettőre fogok mindent, felváltva :D)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: