cucka 2011.04.26. 13:40

Húsvét

Ünnepünk a feltámadás jegyében telt. Testben is és lélekben is megmaradunk most már.

Szombaton, míg mi igyekeztünk úrrá lenni a kaotikus állapotokon és sebnyalogatva túlélni, HuncNagyi elvitte egy játszóteres fordulóra a csemetéinket. Persze, képek is készültek a két ördögfajzatról, amint békésen együtt homokoznak:

amint Buncilányka ravaszkás mosollyal csúszdára mászik:

vagy éppen ahogy mindketten elcsigázottan merengenek a konyhapulton:

Vasárnap nagybötüs punnyadó-napot tartottunk, bár újfent megállapítottuk, Hunor olyan istenadta tehetséggel simult be anno -és teszi még most is- az ilyesfajta napokba, hogy szavunk se lehet, nem úgy Kismici, aki egyetlen percre is képtelen egy helyben megülni, a délutáni szieszta alatt mindenkit csatakosra nyalogat többtucat csókjával és fojtogató ölelésével.

A húsvéthétfő a locsolkodásról szólt. Nem konvencionálisan, ugyanis mi lányok is a finyúkkal tartottunk, volt kötelező barát (Jutka óvónéni), elsőszerelem (hát ki más, mint Szonjus), és végül egy ríl tanyasi pálinkás- báránysültes- csokinyúl- és tojáskeresős locsolás.
Hunor ismét sikerült meglepjen (tudom moty, most már tényleg elhiszem, hogy az én fiam nem az egyetlen ember a földön, aki sosem fog beszélni), mert köbö 10 perc gyakorlás után, már bátortalan cinegehangon az alábbi locsolóversikével kért engedélyt az öntözésre (persze, szigorúan mögötte guggoltam és jó súgó módján kisegítettem, ahol kellett):

Ákom-bákom berkenye,
Szagos húsvét reggele,
Megöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.

A zsákmány pedig a húsvéti dekorációnkat fogja gazdagítani (a bal zöld tojást Szonja sk készítette Hunornak...). Idén először nagyon örültem ennek a népszokásnak, és annak, hogy még nem felejtődött el teljesen. Ha rajtam múlik, sosem fog. A gyermekeim csillogó szeme tenni fog róla. (és esőnap miatt elmaradt az udvari tojáskeresés, de annyi édességet kebeleztek már így is be, hogy akár jövőre is átcsúsztathatóak, valahogy idén abból próbáltunk adni a másiknak, amiből a szürke hétköznapokban kevés jut: együtt töltött idő. Erről persze, Hitös egész másképp vélekedne, aki még a délelőtti telefonbeszélgetésünk alatt is az elmúlt napok "Minka stressze" alatt állt, szerinte ilyen gyerek nincs is mint ez a maca, aki válogatott kínzó eszközökkel képes felhívni magára a köz figyelmét)
És utólag (is) sajnálom, mert lemaradt a fotó a korondi bekecses Hunor legényről, és a székely népviseletű Micilányról, így csak írásban, hogy legalább ekképpen emlékezhessünk.

A bejegyzés trackback címe:

http://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr42856631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2011.04.26. 16:35:19

Máté ugyanezzel a négysorossal remekelt, pontugyanilyen melléguggolós módszerrel:))))
Csodaszép tojásokat gyűjtöttetek:)

ilgya1 2011.04.26. 16:58:19

Úgy látszik minden húsvétnak megvan a maga locsolóvers trendje,idén nálunk is ez a négysoros volt a "sláger".
Azért nagyon megnéztem volna azokat a képeket Huncosról meg édibédi Micikéről.....

cucka 2011.04.26. 19:15:25

@PBea: @ilgya1: na, nem mondjátok?! :)))) pedig esküszöm nem beszéltünk össze, én találtam a skacoknak, könnyen megtanulhatónak és kedvesnek tűnt, ezért. :)

cucka 2011.04.26. 19:34:59

@PBea: :) mint kiderült, az óvónéni meglocsolásakor, ez a kedvenc versikéje és a fiai is ezt mondogatták amikor kicsik voltak. :)

Dius_78 2011.04.26. 20:44:09

Örülök, hogy már jól vagy. :)
Én is sajnálom, hogy lemaradt a fotó, majd azért remélem alkalomadtán még pótolod.
Nálunk ez a locsolóvers kimaradt, és már ki is fog, az én fiaim már nagyok ehhez.

Igaz, nálunk kihalóban a locsolkodás.. és miattam is van ez, nem csak úgy. Kívánom, hogy mindig ilyen élmény maradjon ez kicsiknek, nagyoknak egyaránt. :)

micka · http://micka.freeblog.hu 2011.04.27. 09:25:22

úúúgy örülök, hogy még ünnepelni is ilyen jókat tudtok:-) Buncilány csodaszép, csodahuncut. Huncost megnéztem volna bekecsben. :-)
ja, és még csak annyi, hogy le a kalapokkal a gyors verstanuláshoz, és az meg annyira kedves, hogy otthon tanultátok...