Vannak kardinális pontok, amik egyrészt a szolgáltató, másrészt a mindennapjaink történései miatt kimaradtak a múlt hétről, ám mégis úgy érzem, fontosak, hogy meg kell őriznem őket.

Az egész ekkor -azaz pontosan Beáék érkezése előtt egy fél órával-, kezdődött, amikor is Mici, a sztronglédi szokásától eltérően a kerti bográcsozás végét totálisan bojkottálta, teli torokból üvöltve át magát az anyjától az apjáig és vissza. Tőle annyira szokatlan ez a viselkedési forma, hogy csakis valami kóbor fogkibúvásra tudtam gondolni, szerencsére a 16. gyöngyszeme, a bal alsó vámpírfoga, tökéletes alibinek bizonyult. Volt is hozzá kis hőemelkedés, még a laza állagú mackócsapat is passzolt, így amíg Beáék nálunk voltak betoltam a pirospozsgás orcájába egy kis nurofent, máris jobb lett a kedve. Egészen a Beáék elindulása utánig tartott ez az áldott állapot, és ekkor még hátra volt egy állatetetéssel kombinált kecskefejés, Minilány szoprán zenei aláfestése mellett. 
Igyekeztem rövidre zárni az estét, de a java éjszaka jött, cicaleányka óránként sírt fel keservesen, én meg óránként toltam a szájába kis adagokban a fájdalomcsillapítót. Reggelre megvidámodott, és a délelőtt folyamán kiszúrtam az apró gyöngy-sarkot is, így egészen föllélegeztem volna, ha nem maradt volna egy alap-hőemelkedése, amit még mindig a nehezített fogzásnak tudtam be. (mert erre tényleg mindent rá lehet fogni).

Csibefasírtnak van egy áldott jó szokása, ha már nem bírja szájon át eltüntetni a számára felkínált ételt, megpróbálkozik a bőrön át még felszívódhat elvvel. Így esténként érdekesebbnél érdekesebb helyekről kerülhetnek elő ételmaradékok, kedvenc zugai a nyakszirt és a fülkagyló. A hétfő esti fürdetéskor is találhatóak voltak ezen irányban maradékok, amiket általában nehéz szívvel enged el magától. Hiába no, ragaszkodó a szentem. (különösebb jelentőséget most sem tulajdonítottam neki.) Másnap azonban feltűnt, hogy annak ellenére, hogy nem fogyasztott levesszerű élelmet, a füliben mégiscsak valami olyasféle odaszáradmány leledzett. És érzékenyen is reagált annak eltávolítására. Páratlanul gyors logikámmal szinte azonnal kikövetkeztettem, hogy a még mindig nálunk vendégeskedő hőemelkedés, a fájdalomérzet, a fülfolyás összefüggésben állhatnak egymással, így felhívtam háziorvos barátunkat, aki látatlanba ellátott egy paksaméta gyógyszerrel, köztük egy széles spektrumú antibiotikummal, erősebb fájdalomcsillapító- és antibiotikumos fülcseppel. Még aznap este elkezdtük az öt napon át tartó kúrát, másnap reggel tiszteletünket tettük a rendelésen, ahol beigazolódott, hogy a bal füle szerencsésen kifakadt, de gyulladt, a jobb füle meg csak szimplán gyulladt.

Micileányka példamutatóan beszlopálta reggel-este a gyomorforgató ízű gyógyszerét, (véletlenül nekem is sikerült belenyalnom, még hosszú perceken át a torkomban ragadt a semmihezsemhasonlítható íze), annyi kikötése volt, hogy Appa adja neki. Nagy a láv, ez a házi libamáj totálisan elcsavarta őszülő bajszú apja szívét, aki úgy-de-úgy néz rá, mint még talán senkire sohasem.

Hétfőn voltunk kontrollon, a füle rendben, kicsit ráhúzódott a szmötyi a tüdejére, így most ismét kánonban köhögünk, meg szakajtjuk fel a felszakajtanivalót. Megkockáztatom 33 évem alatt összesen nem voltam ennyit beteg, mint most, Zsigura várva. És ennyi vitamint és táplálékkiegészítőt sem szedtem, mint most. És persze, ilyenkor lóhalálában érkezik is a jóöreg lelkiismeretfurdalásos-játszma, melynek lényege, hogy vajh eléggé felkészült volt-e a szervezetem egy újabb babára, hogy a testi tünetek most éppen milyen lelki nyavalyával magyarázhatóak és hogy Zsigóca, aki ezidáig a legtündéribb pocaklétet produkálja idösanyjának, mennyire sínyli meg ezt az egész hányattatott várandósságot?! (és próbálom azzal nyugtatni magam, hogy a természet okos és gondoskodó és jól van kitalálva, és annak ellenére, hogy kívülről roncsként funkcionálok, odabent minden földi jót megkap az a pöttöm legényke)

A lényeg: van egy hős-füles lányom, és újra szem előtt kell tartanom azt, hogy Csodacsibe nem egy érzékeny lelkületű primadonna, ha ő sír, annak mindig nyomós oka van.

A bejegyzés trackback címe:

http://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr773006666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

motymoty 2011.06.22. 21:07:17

Jobbulást nektek. Szerintem mostanában válogatottan aljas nyavaják vannak, én sem voltam még ennyit beteg szerintem mint most.

cucka 2011.06.22. 22:29:09

@motymoty: én is ezzel nyugtatom magam, és tényleg lehet benne valami, ha ájronlédi kismici az ötnapos antibio ellenére is át tudta ereszteni a tüdejére a cuccost. :/

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2011.06.23. 07:16:14

Jajjjj, ez a fülgyulladás.... Nálunk egész tavasszal vendég volt, meggyógyulnak-visszaesnek. Remélem mielőbb kigyógyultok. sok puszi Kistündérnek:)

cucka 2011.06.23. 14:58:49

@PBea: nekünk ez volt az első füles balhénk, a róla olvasott dolgokkal ellentétben, kismici abszolút jól vette az akadályokat, és gyógyulttá is lett nyilvánítva. Számomra a kérdés inkább az, hogy mennyire lesz visszatérő vendége lakunknak a fülgyuszkó?!

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2011.06.23. 15:05:46

@cucka: Hát nekem a fülészdoktornéni mondta, hogy sajnos, ha egyszer már sikerült egy fülgyuszit benyalni, akkor már kisebb orrdugulós megfázás is rámehet a fülükre, mert hajlamosak rá. Sajnos ez be is igazolódott mindekettőnél, mert legalább 3szor volt gyerekenként ilyenolyan fülgyulladásos nyavalyánk. Középfül, kürtő, és dobhártyagyulladás is szerepelt már a repertoárunkban. De a doktornő szerint még javulni fog az arány, ha kicsit nagyobbak lesznek.
De azért drukkolok, hogy Micinél csak egyszeri eset legyen ez a múltkori.

cucka 2011.06.23. 15:50:41

@PBea: na ettől félek én is, mert pontosan ez motoszkál bennem is. Mármint, hogy ugye Hunornak volt a könnycsatornás mizériája, és a legkisebb náthánál is dőlt a szeméből a trutyi. Na ezt kinőttük már, hálistennek. És akkor jön a meglévő alapállapotú Mici-ekcéma mellé egy jóvágású fülgyuszkó is... csodás. :D(amúgy nálunk anyukám volt a többszörösen felszúrt fülgyulladások bajnoka :S, a hajlam adott)

Magdaleha · http://magdaleha.freeblog.hu/ 2011.06.24. 15:06:16

Jobbulást Minkalánynak!
Sajnos igen széleskörű tapasztalatokkal rendelkezem a fülesség terén. Azzal tudlak elkeseríteni, hogy hiába az antibiotikum kúra, tuti, hogy még nem teljesen gyógyult Mici. Figyelj oda, hogy az orrában /és egyéb járataiban/ ne pangjon a cuccos, és hogy ne menjen víz a fülébe. /Ez most a kánikulás időben külön öröm/.
Ha érdekel szívesen leírom a tuti homeopátiás kúrát, amit az elején amíg csak a fülkürthurut van lehet alkalmazni és hat is. Igaz ehhez az kell, hogy jelezzen a gyerek amikor még csak pattog, lüktet a fülecskéje...
Remélem ezt a "kiváló" frontos időt jól bírjátok Zsiguval!
ÜdV: M

cucka 2011.06.25. 22:36:49

@Magdaleha: köszönöm a jó tanácsokat, és megköszönném, ha elküldenéd a homeopátiás kúrát, bár vagyok annyira gyakorlatlan, hogy nem biztos, hogy elsőre észreveszem (mint ahogy most sem vettem), ha füleskedni kezd Micike. :S
(a cucccka@gmail.com-ra küldheted, és előre is köszönöm! ♥ )

és csapnivalóan viselem az utóbbi napokat... lelkileg-testileg egyaránt... itt szúr-ott nyom- itt fáj-ott szédeleg...

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2011.06.26. 07:19:37

@Magdaleha: Szia, megtennéd, hogy nekem is elküldöd a kúrát, nagyon hálás lennék:) pappb12@freemail.hu -ra
Nagyon köszönöm!