Így telnek mostanság éjszakáink... ma éppen fordított volt soron. Elég nehezen is állt össze bennem koradélben reggel a világ. Kivételesen egy köcsög viszonylag tömény kávét döntöttem magamba, kompenzálandó azt a tényt, mely szerint perceket aludtunk éjszaka.
A sima éjszaka meseszép, ekkor Hunor fürcsi után (8 és 9 óra között valamikor) kicsit szopizik, majd már mellen elalszik és így nincs is egyéb dolgom, mint álombüfiztetni (ugyanolyan hangos és mélyrőljövő, mint az ébrenléti büfi!), majd behelyezni a Méltóságos Urat a saját ágyikójába. Garantált 7-8-9 óra egyvégtében alvás vár ránk eztán, ami megböcsülendően jó tulajdonsága Hunorkánknak! Ha jól emlékszem, hajnali fél 5-fél 6-kor ébred, eszik és alszik tovább 8-9 óráig. Ez így teljesen kíméletes és emberi, emellett élhető az élet.  A fordított éjszaka első fázisa megegyezik a sima éjszakáéval: a lefekvés ekkor is 8-9 között történik, és ilyenkor még sejteni sem lehet az éjszaka milyenségét, mi még tévézünk a nappaliban, olvasunk, megbeszéljük a  napi történéseket, újra úgy, mint régen. Éjfél magasságában készülődünk lefeküdni és ekkor már tudom, milyen éjszakánk lesz: ha Hunor mocorog, nyögdös, akkor maximum fél óra múlva ébred, ezért általában még nem fekszem le olyankor aludni, inkább olvasok pár sort, ne legyen drámai az ébredés pár perc múlva. (ha 10 percet olvasok, mert lecsukódik a szemem a könyvvel a kezemben, akkor 20 perc múlva ébreszt, ha fél óráig bírom, akkor 40 perc, tehát pontosan akkor, amikor végre elalszom :DDD). Tehát, ez általában éjjel 1 körül következik be, elhúzódó szopi, (inkább csak cicizés, de kipróbáltam a nemveszemkiakiságyból és csaksimogatomahátát is , cumit dugdosva a szájába, de ez nem segít, cumi röpül messzi ívben, kisded egyre aktívabban ficereg, majd teljesen felébred és egyre hevesebben lovalja bele magát a szegény kisgyermek panaszaiba). Éjjel 2 felé, már újra önmagaménak érzem az álmaimat, úgy, hogy köbö egy óra múlva újra odavehessem magam mellé Hunort és mindez így megy, reggel fél 7-7-ig, amikor is -jobb esetben- alszik egy összetettebb 3 órácskát. (vagy a másik verzió: ha HuncApu délutános ilyenkor szokott lecserélni, kiviszi Huncost a  szobából és még aludhatok 1-2 Hunormentes és nyugodt órácskát.)

Mivel most már szinte függőséget okoz a dagasztás és sütéses mániám, természetesen ma sem maradhatott ki, rozscipócskákat sütögettem. Már emelkedettebb szintre jutottam: merek variálni is a recepteken! :)



cucka 2008.03.01. 23:10

Zsömlék

Huncorgó ma angyali kisded volt, úgy látszik, csak tegnap zavarták meg a frontok, mára könnyebbé vált a  világ, pedig nézegetve a híreket, elborzadtam, milyen károkat okoztak az orkánerejű szélviharok ma. Szerencsére, minket elkerült, csak dél körül volt egy pár perces szeles vihar, majd amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment.

Ma olyan kis családi életet éltünk, hármasban főzőcskéztünk a  konyhában, Huncbaba nem győzte kapkodni a fejecskéjét a pihenőszékében az asztalon, miközben én dagasztottam a  Csillustól kiszemelt zsömlereceptet (amin természetesen én is variáltam egy kicsit), HuncApu zöldségeket pucolt a húsleveshez, aztán én pucoltam meg a  krumplit meg a tojást a rakottkrumplihoz, HuncApu meg összeállította, mert ha ő csinálja, akkor mindig olyan szaftos! ;) Bele is fáradt ebbe a  nagy nyüzsgésbe Hunor legény, kidőlt ismét a  sorból, úgy látszik, rendszeressé válik az elalvása a pihenőszékben.

Kíváncsian vártam a zsömléket, mert valahogy nem úgy növekedtek, ahogy én szerettem volna... aztán elkészültek. Az illata és a színe megfelelőnek bizonyult, az ízére nagyon kíváncsi voltam, de ismét nem csalódtam: szerintem jobb lett, mint a kenyerem! (a tojásos-tejes lekenés hagy maga után némi kivánnivalót még ;))



Attól félek, hogy már kialakult a "függőség"... vagy ez még mindig csak a kezdeti lelkesedés lenne?!

A náthám más stádiumba jutott: már nincs hőemelkedésem, viszont továbbra is maradt a torokfájás, a napi 25 tüsszentés 
és a végtelenbenyúló orrcsöpögésem... (természetesen mindig etetéskor vagy altatáskor kell a legjobban tüsszentenem, ilyenkor Hunc összerezzen és kipattannak a szemei)
Hunor ma extra törődést igényel, alig enged most is ide a  géphez (hihetetlen, hogy már pocakon belül is frontérzékeny volt és ez idekint is ugyanígy folytatódik!). Délelőtt elaludt a pihenőszékébe az ujja cummogása közben (ilyet se csinált még soha!):


Ma már odajutottam, hogy hordozókendőbe magamra "csatoltam", sétáltunk az erkélyen, nézegettük a  kocsikat, aztán zsiráfos csörgőztünk, gondoltam jól kifárasztom és most már mégiscsak elalszik, de semmi. Aztán betettem az ágyunkba, amíg ellátogatok oda ahova a  király is gyalog jár, és azalatt bizonytalan időre elaludt! Nem is merem áthelyezni a saját ágyába!

És akkor a recept:

Hozzávalók:
  • 15 dkg lenmag
  • 40 dkg búzaliszt (rétesliszt)
  • 10 dkg teljes kiörlésű búzaliszt
  • 20 dkg rozsliszt
  • 1 kanál sikér
  • 2,5 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • kb. 4 dkg élesztő
  • liszt a  dagasztáshoz
Áztatási idő (lenmag): 2 óra
Elkészítési idő: 30 perc (nekem kicsit több lett)
Pihentetés: 2 és fél óra
Sütési idő: 45 perc 160 fokon

Elkészítés:
  1. A lenmagot fél liter vízzel leforrázzuk és 2 órát duzzadni hagyjuk. Utána finom szűrőkanálba öntjük és alaposan lecsöpögtetjük. (ugye ez a folyamat nálunk kimaradt)
  2. A liszteket egy tálba tesszük a sikérrel és megsózzuk. (én 3 kiskanál sót tettem hozzá) A tejet a cukorral meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt és feloldjuk. Az élesztős tejet a liszthez adjuk, és a lenmaggal (no, ez nálam kimaradt), és még 1-2 dl langyos vízzel együtt rugalmas tésztát gyúrunk. (valószínűleg a kimaradó  nyunyákos lenmag miatt nekem kicsivel több vizet vett fel a  tésztám). Meghintjük liszttel és letakarva legalább 2 órát kelesztjük.
  3. A tésztát egy kis liszttel átgyúrjuk (készüljetek fel olyan "tömény" és nehezen gyúrható lesz), elfelezzük és két kerek cipót formázunk belőle (azt hittem a formázás már könnyű, hát tévedtem :S). Lisztezett tepsire tesszük (én sütőpapírra tettem, liszt nélkül). Letakarva további 30 percig pihentetjük.
  4. A sütőt 180 °C-ra melegítjük.
  5. A kenyereket a sütőben 160 °C-on 45 percig sütjük (további tipp a bejáratott felhasználótól: érdemes betenni egy bögrébe vizet a  sütőbe, így megfelelővé válik a  páratartalom is, valamint, ha van, a légkeveréses sütő-üzemmódra kapcsolni)
                                                                (a recept Cornelia Zingerling: Kenyérsütés c. könyvéből származik)

...amúgy, most hallom Huncos már mocorog... szóval, mára ennyi időm volt! ;)

cucka 2008.02.28. 23:10

Az első művem...

Kicsi csúszással, de sikerült elkészítenem életem első lenmagos kenyerét... lenmag nélkül! Történt ugyanis, merthogy nálunk mindig történik valami, hogy elfelejtettem beáztatni a  lenmagot 2 órára, és ez már nem fért volna ma bele, így nemes egyszerűséggel kihagytam a receptből. Így most nem tudom, mi lészen a  neve, de az íze és az illata... hmmm, az minden várakozást felülmúlt! Szívből ajánlom mindenkinek, igaz a  dagasztásos rész kicsit megdolgoztatta kétkezi munkától elszokott kezecskéimet, de megérte!

Íme a mű:



...és most már ebben sincs megállás!

cucka 2008.02.28. 13:59

Mindennapi kenyerünk

Mióta megszületett Hunor egészen más szempontok alapján ítélek meg dolgokat, vásárolok termékeket. Már a  várandósságom alatt is nagyon odafigyeltem arra mit és mikor eszem, milyen és mennyi folyadékot iszom és ez most a szoptatás ideje alatt szinte még fontosabbá vált. Most már forrásvizet iszunk, és nem véletlen az sem, hogy mi saját magunk vágunk ismerős kereskedő által forgalmazott bio-mangalicát. (nem vagyunk ugyan vegetáriánusok, de szeretem tudni, hogy az elfogyasztott termék mit is tartalmaz valójában). Nagyon régóta foglalkoztat az itthoni kenyérsütés gondolata is, de ezidáig, amíg a velem egy idős őskövület Karancsom sütött-főzött a konyhában, nem volt bátorságom még egy valamirevaló sütit se bevállalni. A lakásfelújítás (és az akkor érkező csodatűzhely) óta viszont szárnyakat kaptak vágyaim, egyre kísérletezőbb vagyok, pár napja töpörtyűs pogácsát sütöttem nagy sikerrel.

DominóAnyu kenyérsütési sikerein felbuzdúlva, hetek óta rágom HuncApu füleit, hogy szeretnék egy kenyérsütő gépet. Kutakodtam receptek, tippek és ötletek után az interneten, míg végül hétvégén Pakson meggyőztek, lehet gép nélkül is kenyeret sütni, a nagy tudomány amúgy is a dagasztásban rejlik. Kóstoltam is az ott sütött kenyeret, melynek a  receptjét elkértem, HuncApu beszerezte egy bioboltból a  hozzávalókat, így ma -ha Huncorgó is így gondolja- lenmagos kenyeret fogok sütni manuálisan, saját két kicsi kezemmel! Fel vagyok vértezve azzal, hogy nem fog sikerülni elsőre, erre többen felkészítettek, tehát a kudarctól sem félek (HuncApu azért a  biztonság kedvéért vásárolt magának kenyeret vacsira ;) ).

(Amúgy megfáztam, valahol valamikor... HuncApu meg tömi belém a  bio-csodaszereit... nekem meg jobban kell lennem, jobban is vagyok csak az orrom csöpög. )

Este majd referálok... ha nagyon nem sikerült, még az is lehet, hogy elbújdosom.... Kenyérfalvára! :DDD