cucka 2010.08.11. 23:28

Ad hoc nyaralás

Az úgy volt, ahogy eddig még sosem. A zuram, az az áldott jó ember a végső összeomlás határán lavírozott már jóideje, de én hiába nyitogattam szemecskéit mindennap (akár többször is) és figyelmeztettem bőszen a közelgő viharra, valamint szembesítettem hiányosságaival, csak akkor vett komolyan, amikor a kezdetleges pszichés tüneteket konkrét testi betegség-jegyek váltották fel.

Így amikor beütött a krach és mi itt álltunk mindennemű nyaralás elképzelés és foglalás nélkül, eszembe jutott a Beso blogján olvasott szálloda ajánlója. Eztán már csak pár pattanásig feszült nap következett és indulhattunk is. Talán jellemezheti adott elmeállapotomat az a tény, hogy sikerült 4 rendbeli pizsamával készülnöm az 5 napra magam számára, ám ennél lényegesen kevesebb napközbeni viselettel, természetesen a gyermekeknek cirka egy hónapnyi hideg-meleg ruhát csomagoltam. Sebaj. A vantól nem kell megijedni.

Aztán megérkeztünk, és lassacskán tompa puffanással gurultak le a fáradtságunk mázsás kövei a vállainkról. Az első perceinket mégis inkább a hisztérikusság jellemezte, éppen akkor, amikor számomra egyértleművé vált, hogy bárhogy iparkodom, nem fogom tudni belepréselni magam a fürdőrucimba. Persze, nem is fájt volna annyira a dolog, ha ez a cuccos nem éppen a Minkával való várandósságomat kísérte volna VÉGIG! Kis rábeszélésre hajlottam, így apjuk lecipel(hetet)t a hotel aljában működő mindenféléket áruló boltba, ahol kaptam egy számmal nagyobb fürdőrucit, a szobatükör kellemesen tompított, aztán a folyosói már nem annyira,  az ottkészült fotók meg végképp elárultak, egy idegen zsírtömeg ölelgette gyermekeimet! Így hazaérkezve alapos cenzúrának vetettem alá ottkészültjeinket, hullott a férgese, bennem meg nagy elhatározások értek meg... hastáncolni és teniszezni fogok, hetente többször is, ha kell, nomeg reggelente (vagy esténként, ez még nem kristálytiszta) kocogni/futni is fogok.
Zuram kezdődő gyomorpanaszai miatt sokkalta visszafogottabban étkezett, mint például én, aki most még utoljára mindent bevállalt, így csodás becenevekkel illettük egymást, így lettem Zsírné asszonyság, böcsös lányomat az apja a Zsírka névvel illette, én ezért cserébe Nagytestűztem hitösömet. Szép is a szerelem.
Nagyjából pontosan ugyanazt csináltam, mint általában itthon, csak főznöm nem kellett és még az ajtóra is kibiggyeszthettem a takarítást kérek táblácskát, ezáltal mégis pihentetőbb volt. Hunor számára mindenképpen. Szépfiúnk napról napra megcsillogtatta elméje rejtett zugait, aligbeszél, bár egyre jobban, ám amikor és amit mond, az láttatni engedi zseniális humorát és szellemességét. Jókat derültünk megnyilvánulásain és újfent megállapítottuk, gyermekeinkkel éppenmost a legjobb és a kisbüdös meg egyre szórakoztatóbb társaság. Apropó kisbüdös: szobatisztaság napközben teljesen jól működik, délutáni alvás már rég kipipálva, autóútak is jelesre vizsgáztak. Nehezünkre esett lenyelni a nevetésünket, ahogy a kétésféléves lábujjhegyen pipiskedve tökéletesen alkalmazza a slag-technikát a szállodában. Ez a mi perverziónk. Ám a megdöbbentőbb, hogy a macijait továbbra is féltve-pelenkába engedi csak napvilágra, az egyik kérdezz-felelekes reggelen bevallotta, hogy fél a trónba ereszteni őket. Így állunk. Büszkén. A tőlem totálisan független sikereket birtokolva.

A szálloda érdemeit is szeretném magasztalni, ugyanis ez olyan igazi sokgyerekes szálloda, valóban család- és gyerekbarát, ahol a pincérek nem néztek ufónak, mert estére minden második gyermek éppen valamért üvöltött, megszokott alapzaj volt a gyereknyekergés, itt-ott borultak a kakaós/boros-poharak. Van egy óriási játszótere is, menynei finom homokkal, így nem csodálkoztam azon, hogy Hunormester amint kipattintotta szemeit, máris azzal indított, hogy inta-hamma-dzíz. (hinta-reggeli-víz=fürdés)
Úgy jöttünk el, hogy oda még vissza fogunk térni. És ezt akár vehetik fenyegetésnek is.

(amiről még szeretnék írni: Anna örök, és újabb anyasági bölcseletek)

A bejegyzés trackback címe:

https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr212215453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kendemami 2010.08.12. 00:50:35

Jaj de jó, hogy végre! Már hiányoztatok, nagyon.
Kendével nálunk is egy ideig csak a brummogik miatt maradt a pelus. Bilibe is fél elereszteni őket?

cucka 2010.08.12. 01:22:56

@Kendemami: mi sosem biliztünk, számomra valahogy idegen volt, Hunor pedig egyetlen percig sem volt hajlandó rácsücsülni, járműként használta, azzal lavírozott a lakásban. :S Úgy vagyok ezzel az egésszel most, hogy annyira hirtelen és magától szakadt ránk a fenenagy szobatisztaság, hogy talán hagyom, hogy ez a része is megoldódjon magától. Adok egy kis időt Huncosnak. (ezzel egyidőben meg félek is ettől, mert H. úr eléggé undorodós fajtájú mindentől, és sztem ez nagyban befolyásolja a macikhoz való viszonyulását is... )

Beso · http://kitti-szonja.blog.hu 2010.08.12. 05:55:19

Jaj de örülök, hogy jól sikerült a nyaralásotok és tetszett nektek is a hely! (Bár azért nekem maradt egy icicpici keserű szájíz a számban, a fürdőben összeszedett dolgok miatt.)
A macikkal kapcsolatban, mindkét lányom hasonlóan lett szobatiszta. Először csak pisiileg. Kitti a szobatisztává válásától számított majd egy év elteltével!!! lett maciügyileg is szobatiszta! Ő is undorodott, legalább is ez jött le, annyira, hogy amíg pelusba intézte a dolgát, székrekedéses volt! Ahogy rászokott a wc-re egyből megszűnt ez a probléma. Szonja is nagydologiilag később hagyta el a pelust. Szóval ne aggódj, majd egyszer csak beérik nagyfiad is. Már ez is nagy könnyebbség, hogy csak akkor kell ráadnod a pelenkát, amikor macizik:-)

gneke 2010.08.12. 12:04:36

De jó kis bejegyzés lett ez, olyan igazi Cuckás!
Szükség van kikapcsolódásra, nálunk inkább én vagyok az aki minden évben szervezi és erőlteti, hogy menjünk. Bababarát, gyerekbarát, családbarát helyre.
Nyaralás alatt természetesen minden gyerek apa nyakán lóg, így nekem duplán megéri;)