2008.03.11. 10:37
Az egy éves pelenkás
Hunor ma napra pontosan egy éves... hogy honnan tudom ilyen biztosan? tudom, és nem csak én tudom, tudja HuncApu is meg a Barátnőim is, mind egy szálig, azok a lányok, akiknek "bojkottáltuk" az esti buliját azon az egy évvel ezelőtti tavaszi napon.
Történt vala, hogy tavaly januárban zöld utat kapott a baba projekt. Nőgyógyászati hormon bolydulásomnak köszönhetően ember legyen a talpán, aki bármilyennemű peteérést vagy ovulációt akárcsak sejthetett is velem kapcsolatban. Ezért először csak lazán dolgozgattunk az ügyön, de egyre fájdalmasabban érintett, minden megérkező mikulás-csoport! Mindeközben a baráti körünkben potyogtak a pozitív terhességi tesztek, én pedig egyre nehezebben tudtam elvonatkoztatva örülni nekik. Nem, sosem voltam irigy, csak cefetül fájt odabent a bizonytalanság. Egy nő ilyenkor nagyon könnyen beleeshet a görcsösség hibájába, a maró gyermektelen fájdalom sötét árnyékot vethet a mindennapjaira. (már láttam romokban a házasságom, mert képtelen vagyok gyereket szülni annak a férfinak, akiről tudom, hogy számára a család mindennél fontosabb)
Tavaly februárban kézbe vettem az ügyet, és gyakorlatilag első naptól pénzt és energiát nem kímélve nézegettem a peteérésem. (LH teszt segítségével). A huszonakárhanyadik napon konstatálnom kellett, hogy egészen egyszerűen nincs nekem ilyenem... Ki kellett törnöm a városból, úgy érzetem megfulladok... Előzetes összerendezések alapján a szülővárosomba igyekeztem, hogy egy gigabulival elfeledtessem akárcsak kis időre is ezt az egészet. Olyan igazi csajos estét terveztünk. Barátnőimmel, már csak a részleteket tervezgettük március 10.-én, amikor -csak a többhetes megszokás kedvéért- megcsináltam a kis tesztecskémet. Automatikusan dobtam volna ki a kukába, de ekkor furcsa dolgot véltem felfedezni: a pozitív csík hamarabb megjelent, mint a kontrollcsík! Ekkor szombat délután volt, előzetesen hétfőn jöttem volna csak haza. (HuncApu ha nem vagyok itthon, képtelen egyedül maradni a lakásban: vagy barátozik ő is és idegenbe alszik vagy pedig a mi lakásunkat alakítja át vendéglátóipari egységgé) Felhívtam HuncAput, hogy másnap kora reggel jövök haza. (közben óva intettem, hogy pihenjen éjszaka! ;) ) És ezáltal esti csajos buli lefújva, hiszen nekem is kipihentnek kellett lennem... azóta is azon poénkodunk, hogy Hunc már akkor átalakította a kimenős hétvégémet... ;)
Másnap délelőtt érkeztem, HuncApu kijött elém a pályaudvarra, emlékszem ragyogó napsütés volt aznap. Kimentünk Visegrádra, megebédeltünk, sétáltunk egy nagyot a Duna parton, egy óriásit beszélgettünk a felelősségről és az életünkről, mely nagyot fog változni ezzel a döntéssel, majd hazajöttünk...
... az eredmény pedig magáért beszél:
Történt vala, hogy tavaly januárban zöld utat kapott a baba projekt. Nőgyógyászati hormon bolydulásomnak köszönhetően ember legyen a talpán, aki bármilyennemű peteérést vagy ovulációt akárcsak sejthetett is velem kapcsolatban. Ezért először csak lazán dolgozgattunk az ügyön, de egyre fájdalmasabban érintett, minden megérkező mikulás-csoport! Mindeközben a baráti körünkben potyogtak a pozitív terhességi tesztek, én pedig egyre nehezebben tudtam elvonatkoztatva örülni nekik. Nem, sosem voltam irigy, csak cefetül fájt odabent a bizonytalanság. Egy nő ilyenkor nagyon könnyen beleeshet a görcsösség hibájába, a maró gyermektelen fájdalom sötét árnyékot vethet a mindennapjaira. (már láttam romokban a házasságom, mert képtelen vagyok gyereket szülni annak a férfinak, akiről tudom, hogy számára a család mindennél fontosabb)
Tavaly februárban kézbe vettem az ügyet, és gyakorlatilag első naptól pénzt és energiát nem kímélve nézegettem a peteérésem. (LH teszt segítségével). A huszonakárhanyadik napon konstatálnom kellett, hogy egészen egyszerűen nincs nekem ilyenem... Ki kellett törnöm a városból, úgy érzetem megfulladok... Előzetes összerendezések alapján a szülővárosomba igyekeztem, hogy egy gigabulival elfeledtessem akárcsak kis időre is ezt az egészet. Olyan igazi csajos estét terveztünk. Barátnőimmel, már csak a részleteket tervezgettük március 10.-én, amikor -csak a többhetes megszokás kedvéért- megcsináltam a kis tesztecskémet. Automatikusan dobtam volna ki a kukába, de ekkor furcsa dolgot véltem felfedezni: a pozitív csík hamarabb megjelent, mint a kontrollcsík! Ekkor szombat délután volt, előzetesen hétfőn jöttem volna csak haza. (HuncApu ha nem vagyok itthon, képtelen egyedül maradni a lakásban: vagy barátozik ő is és idegenbe alszik vagy pedig a mi lakásunkat alakítja át vendéglátóipari egységgé) Felhívtam HuncAput, hogy másnap kora reggel jövök haza. (közben óva intettem, hogy pihenjen éjszaka! ;) ) És ezáltal esti csajos buli lefújva, hiszen nekem is kipihentnek kellett lennem... azóta is azon poénkodunk, hogy Hunc már akkor átalakította a kimenős hétvégémet... ;)
Másnap délelőtt érkeztem, HuncApu kijött elém a pályaudvarra, emlékszem ragyogó napsütés volt aznap. Kimentünk Visegrádra, megebédeltünk, sétáltunk egy nagyot a Duna parton, egy óriásit beszélgettünk a felelősségről és az életünkről, mely nagyot fog változni ezzel a döntéssel, majd hazajöttünk...
... az eredmény pedig magáért beszél:
16 komment
Címkék: ünnepek életképek hunorfotó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr68375678
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
micka 2008.03.11. 11:03:10
emlékszem:-D
soha senkit nem láttam még addig olyan fejvesztve hazamenni:-P
de azóta is nagyon örülök, hogy így alakult:-) boldog Huncszülinapot:-D
soha senkit nem láttam még addig olyan fejvesztve hazamenni:-P
de azóta is nagyon örülök, hogy így alakult:-) boldog Huncszülinapot:-D
Bogár · http://www.babaszoba.hu/services/blog/bogar 2008.03.11. 12:13:59
Mi is tudjuk félórára pontosan! ;)
A legeredményesebb félóra votl :)
Puszi
A legeredményesebb félóra votl :)
Puszi
Kryszti 2008.03.11. 13:50:41
Az eredmény tökéletes. :)))
tollpihü · http://www.tollpihe-domborka.blog.hu 2008.03.11. 14:10:11
igazán ügyesek voltatok ;)
tollpihü · http://www.tollpihe-domborka.blog.hu 2008.03.11. 14:11:54
Cuckám, tegnap ajánlkoztál ruci ügyben, aztán abba maradt.. van talán valami ötleted?
Andy 2008.03.11. 14:17:59
Gratulalok!!!!!!! "Ezt jooooooooool megcsinaltatok" Egyebkent a gyerek mindig "tudja" h mikor kell jonnie.Nekunk is volt 1 sikertelen probalkozasunk 2003 kornyeken,azutan en is a fejembe vettem h biztos meddo vagyok,es igenis irigy voltam mindenkire,aki eppen terhes volt,de aztan lakast vettunk,csinositgattuk,aztan mikor bekoltoztunk,akkor mar en nem akartam...elveztem h egyutt vagyunk a sajat lakasunkban,akkor megyunk jovunk mikor akarunk,stb.Aztan eldontottem...de szinte csakis azert mert ketyegett az ora...es en is ovulaciot szamoltam,osztotam szoroztam,es osszejott,es en is tudom,napra,orara,szinte percre pontosan,mikor fogant meg a mi kis KINCSUNK.
Kata763 2008.03.11. 19:11:15
Gyönyörű, tökéletes eredmény!!!:))
Eriberi 2008.03.11. 20:00:00
Én is pontosan tudom, Csipet mikor készült ;)
Tök jó, hogy aznap is automatikusan megcsináltad a tesztet! :) Biztos sokan drukkoltak Nektek akkor... :D Meg is van az eredménye! ;)
Tök jó, hogy aznap is automatikusan megcsináltad a tesztet! :) Biztos sokan drukkoltak Nektek akkor... :D Meg is van az eredménye! ;)
Zsibrák 2008.03.11. 20:22:29
Hát, ez nagyon édes volt! Én meg is hatódtam egy kicsikét! Lám, milyen fontos a pihenés, tökéleesség az eredménye!
Csabi · http://www.bernhardt-fashion.hu/ 2008.03.11. 20:54:30
Boldog szülinapot utólag is!
Kende és Anita · http://kende.freeblog.hu 2008.03.11. 21:49:17
Én is tudom ám, hogy február 6.-án, este háromnegyed 10kor hívtuk életre Kendét! :D
Ingrid 2008.03.11. 22:04:18
Milyen szép emlékek, és igen, az eredmény önmagáért beszél... Gyönyörű baba!
Szöszi-Andi 2008.03.12. 01:07:11
Nagyon szép történet :)
És mi mindent megtesz az ember azért, hogy érkezzen egy kis csöppség az életébe ... :)
Megérdemeltétek nagyon a csodaszép egészséges kisbabát! Hunc érezte, hogy ide kell jönnie, mert ez a pár tényleg őszintén vágyik rá, és boldoggá teszi majd őt :)
És mi mindent megtesz az ember azért, hogy érkezzen egy kis csöppség az életébe ... :)
Megérdemeltétek nagyon a csodaszép egészséges kisbabát! Hunc érezte, hogy ide kell jönnie, mert ez a pár tényleg őszintén vágyik rá, és boldoggá teszi majd őt :)
masika 2008.03.12. 07:43:08
Ez egy jól sikerült 2007 március 11 volt.:-)
vorosbegy · http://fioka.freeblog.hu 2008.03.12. 08:43:03
CSODÁLATOS VÉGEREDMÉNY!!!!
annyira látszik rajta, hogy mennyire kiegyensúlyozott...nagyon jó helyre született!!!! tudja is :)))puszillak Cuckám :)
annyira látszik rajta, hogy mennyire kiegyensúlyozott...nagyon jó helyre született!!!! tudja is :)))puszillak Cuckám :)
Pocakos Macska 2008.03.12. 13:09:16
Dejóóó :) Mi is mindenre emlékszünk ;)
tökéletes kis "eredmény" ;)
tökéletes kis "eredmény" ;)
Hozzászólások: