2010.01.13. 15:18
Váltott műszakban
Minkus úgy döntött, itt az ideje gyakorolni tinédzserévei vadbulis korszakára, azaz mire elsőszülöttünk álomrahajtaná szöszke fürtjeit (kb. este 10 óra plusz minusz 1 óra), kislányunk úgy dönt, indulhat az esti party! Álalában hajnal 3-ig kéri a sétafikkancsot, öröm az ürömben: bármely szülő róhatja a köröket. (ma éjjel 1-kor finiseltem be a bulit, asszem megvan a tuti partikiller megoldás: még a legminimálisabb éjjeli fényt is ki kell iktatni, ekkor pár kör után elalszik... már csak az óvatos ágybahelyezés marad...)
Huncos meg a gyakori sztriptíz mellékhatásaként benyalt egy laza kis náthát: nincs láza, csak randán sípolva köhög, meg dől a sűrű trutyi az orrlukaiból (szeméből... ). Kedve töretlen továbbra is. Viszont ezzel az orrszívásosdival meglövi pont azt a pár óra egybefüggő alvást, amit hajnal 6-ig Mineklány engedélyezne. Még bírjuk.
Napközben se akarnak jusztse összecsiszolódni alvásügyileg: Minkus koradélutánig javarészt eszik-mackózik-alszik, ezidőtájban dőlne le Huncos sziesztázni, de mivel Minka ekkor kezd ébren bűvölni, Hunorvirágszál meg egyetlen pillanatról sem szeretne lemaradni, jobb esetben csúszik az alvása, rosszabb esetben kimarad. Ennek előnye, hogy este korán kidől. Mondjuk ez se kőbevésett, ugyanis tegnap este 7-kor ágynak dőlt, Minka párhuzamosan mellette, a nemvárt szabadidőn felbuzdúlva, HuncApu visszaküldte a karácsonyfát a Jézuskának, én kivasaltam, majd egy régóta halogatott restanciámat próbáltam véghezvinni, mégpedig Huncos kutyatápos-dobozba borított játékait szelektálni, rendszerezni, majd a fölöslegessé vált és leamortizált darabokat elbocsátani a nagy útra. Éppen a legnagyobb játékkupac közepén csücsültem (fél 11 körül), amikor megjelent az álomittas fiatalember a szobaajtóban és csodálkozó szemeivel méricskélt, hogy mit is csinálok én az ő játékaival? Hamar feltalálta magát, mellémhuppant és az addig szemétnek ítélt kupacnak örült meg a legjobban. Sírva röhögtem fel, amikor HuncApu szintén röhögve magyarázni kezdte gyermekének, hogy látod, anyukád éjszaka, amikor te alszol, a játékaiddal játszik suttyomba.
A nagy felébredéses ijedtségre Huncmackó jó alaposan bevacsorázott ismét, majd fél óra múlva már újra durmolt... szigorúan azután, miután már biztonságba tudta a játékait a gyerekszobába. (Megjegyezném: sikeres volt az akció, amíg újravacsorázott, gyorsan kiválogattam és egy hanyag mozdulattal berejtettem a kidobandó kacatokat a kanapé mögé... ) Így most újra minden elfér a játékdobozokban. (Terveim közt szerepel a továbbiakban 4 egységcsomag gyártása az újházban, melyben mindegyik tartalmaz autókat, formabedobókat, logikai játékokat, plüssöket, zenélő borzalmakat, csörgőket, és ezek vetésforgóban történő alkalmazását fogom presszionálni. )
És most csak Minkus pár szóban: hófordult tegnap, de a sűrű napok miatt (vendégeket fogadunk, élünk, örülünk a megélt pillanatoknak, miközben dagonyázunk a nemalvásban-költözés előkészületeiben- náthában), a virtuális életünk-naplónk pöppet háttérbe szorult. Szóval a leányzó példaértékűen teljesít: az esti pelenkás-éhgyomris mérleg 4990 grammot mutatott, ami azért hagy némi kivánnivalót maga után (egész pontosan 1 hónap alatt 1830 grammot sikerült magára kapnia a hercegnőnek), igazi fodroscombú, fodroskarú, nyaknélküli leányzóvá vált. Hunornál ilyen problémák nem adódtak, de bezony a sűrű hurkák Minkusnál beizzadnak, beszorul a ruhaszösz is oda, így fürdés után púderozzuk, valamint fürdés közben szétfeszítjük, így éri víz is.
Napközben egyre többet van ébren, a nagybratyó előnyei: javarészt leköti őt a Hunor-nézegetés, a fénybenézés, pár napja aktívan tornázik, jár keze-lába. Ha többen vagyunk a szobában a hang irányába, hason is, háton is, forgatja a fejét, ha belátható távolságon belül vagyunk, keresi a szemkontaktust, és ha sikerül, örömmel vigyorog. Szépkékszeműm, a feje tetején égnek álló, ébenfekete hajával.
Meséltem már? A világ legjobb dolga lányos fiús lányos fiús anyukának lenni... és még nekem voltak kételyeim, hogy mihez is kezdek egy talpig rózsaszín kiscsomaggal?! Azon kívül, hogy a nap 24 órájában puszilgatom, ölelgetem és szaglászom a világ legfinomabb parfümjét, ami a nyakatövéből-arca környékéről származik? Hálát adok az égnek, hogy van egy lányom! Egy saját kislányom!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Eriberi33 2010.01.13. 15:33:41
A vetésforgó jó ötlet! :)
Jajj, de furi lesz nekem meg a habosbabos helyett kékbe öltöztetnem! :-O
Úgy hiányzol már... :(
Hencsi+Zita · http://kicsizita.freeblog.hu/ 2010.01.13. 16:06:42
Kitartást és sok erőt kívánok neked a költözéses-nemalvós időszakra!
micka · http://micka.freeblog.hu 2010.01.13. 16:42:38
a szétfeszítjükön hangosan röhögtem már...
köszi:-)
amúgy mindig szívensimogat amikor az anyaságodról írsz...
gsky 2010.01.13. 18:44:38
Denagyon rendes vagy, hogy szelektálsz... nekem ehhez kell még némi impulzus.
akkor ezzel más is úgy van, hogy az első neme a magától értetődő? Áront olyan nehezen tudtam elképzelni idekinn... most meg nem adnám semmiért :):)
Isten éltesse Minkát, fantasztikus, mekkorát nőtt!
Puszi Mindeteknek.
Kinga
WildShycu · http://igazvilag.freeblog.hu/ 2010.01.13. 18:44:55
gneke 2010.01.13. 18:57:13
Na én rosszul válogattam, mert a három doboz egyikéban vannak az autók, másikban a plüssök, harmadikban az egyéb műanyag vackok, ja, nekem a negyedik doboz az egy fiók a logikai és egyéb fejvesztő játékokkal. Három gyerek játékai három szobában, gondolhatod, válogatok.
Minka pedig igazán szép méretekkel büszkélkedik. Milyen szerencse, hogy most még nem érdekli a mérleg...DDD
Jobbulást Huncnak!
Szerijucus 2010.01.13. 20:37:13
Minkalány jól belehúzott, anyuci teje nagyon finom:)
Dius_78 2010.01.13. 21:31:15
A vetésforgó jó ötlet, kíváncsi vagyok, sikerül e majd megvalósítani.
Minka nem semmi, mennyit nőtt. :)) Kis husigombóc lehet. :)
Kitartás az éjszakai sétafikkancsokhoz. :))
vicger · http://vicger.blog.hu/ 2010.01.13. 23:50:43
Hogy Te milyen vagy, suttyomban játszol éjszakánként... :DDDDDDDDDDDDD
Ettől függetlenül, kitartást!!! remélem hamarosan kevésbé gyaloglós éjszakáitok lesznek!
cucka 2010.01.14. 12:39:26
@Hencsi+Zita: rendszeresen 2-3 hónaposnak nézik most is Minkát, olyan kis Pufifánk. :) Ez sztem abszolút egyéni, hogy melyik gyerek mennyit hízik, hogyan fejlődik. Engem csak meglep, hogy ilyen hurkalány. :o) Sztem egyikünk sem volt ekkora egy hónaposan...
@micka: :'( engem meg könnybelábasztanak a szavaid... szeretem a mostani életem, ennyi kell hozzá mindösszesen. :)
@gsky: @Szerijucus: @Dius_78: én titkon reménykedtem és bíztam abban, hogy még egy fiúnk lesz, azt már ismertem, tudtam kezelni, ahhoz volt használati utasításom... a lányos anyukaságtól baromira féltem-félek... az én anyukám nagyon jó anya volt, példaértékű, amiről minden gyerek álmodhat... meseszerű, de bármilyen ideges-ingerült időszaka is volt, velem mindig türelmes tudott maradni, ösztönösen dacolt az akkori anya-karakterekkel, kötödően nevelt, és tette mindezt úgy, hogy nem is tudta mit cselekszik... SOHA nem emelte rám pl a kezét, pedig én az ő helyében sokszor megtettem volna... :$ barátnők voltunk mi, hosszú éveken keresztül... nehéz ennek fényében jó lányos anyukának lenni...
@wildshyccu: @gneke: @vicger: tényleg vicces volt, ahogy állt Hunor az ajtóban értetlenkedve. :))) De elég hamar feltalálta magát és -nemmeremelkiabálni-, de úgy tűnik azóta működik a játék után mindent elpakolunk a helyére módszer! :) juhéjj! :))))
Hozzászólások: