2010.01.25. 12:52
Új élet
Sok-sok érzés kavarog most bennem. Újak, sosemérzettek. Fura az emberek kedvessége, ráérőssége, és az, hogy a szomszéd kisboltban ahelyett, hogy morózus pillantásokkal, esetleg cinikus megjegyzésekkel illetnék legifjabb fiatalemberünk polcpakolászásait, megmosolyogják, mert gyerek, mert szabad neki. Itt mindenkinek mindenre van ideje. Vagy inkább türelme. Még akkor is, amikor én már azt érzem, hogy izzad a tenyerem és gombóc van a torkomba, mert menni kellene, mert... (hova is? meg minek is ez a nagy sietség?). Megkellszokni, na. Mint ahogy azt is, hogy nem fulladunk bele a személytelenség tengerébe.
A harapható friss levegőt hamar megszoktuk: a gyerekek mammut eledelnyi mennyiséget tüntetnek el étkezésenként, cserébe hatalmasakat termelnek az alvégen is alszanak, igaz, a miágyunkba, de hála az óriás matracnak, meg se kottyan még az sem, ha Huncmanó keresztbe fekszik. Mert természtesen Minkaleányka is mellettem durmol. Hiába a csudaszép, barifelhő-lámpás gyerekszoba, ott jó játszani napközben, aludni viszont velünk-nálunk-mellettünk. Ezt már megszoktuk.
Még kicsit alvásosdi: sosem gondoltam volna, hogy az én éjfél előtt aligpárszor elalvó kisfiam 7 óra magasságában már nagyokat ásít, alig éber fürdéskor és 8 előtt pár perccel önként dalolva lekapcsolja a villanyokat, pisszeg és bekúszik az ágyba és már alszik is. Remélem, ez a csoda nem csak 3 napig fog tartani.
Mint ahogy az én csodám se, aki világ életében azt vallotta, a lakás van miattunk és nem mi vagyunk miatta. Sokkörmöm bánja, ám mégis elégedetten éjfélig sikamikálom szépséges enyémkonyhámat. (és hajjdesokszor jut eszembe az, amikor még csak vigyorogtam azon, hogy tisztaságmániás barátosnőm, fogkefével sikálja a fugát... nakéremszépen, beálltam a sorba... ). Mert ez most más. Mert ez az enyém, a mienk. Mert ezért kőkeményen megdolgozunk, minden darabkája a mi pénzünkből készül-szépül. Mert így lett értéke és értelme mindennek.
Ma délelőtt lett világhálós kacsolatunk és televíziós kábelünk is. Pedig nem éreztem hiányát. Tényleg nem. Az esti alvások is mentek enélkül.
A világ kerek, a béke is lassan elhatalmasodik bennünk. Pedig nincs ágykeretünk, csak matracunk, nincs csillárunk, csak lóg egy izzó a plafonról, nincsenek szekrényeink, és jelen állás szerint, még hosszú hónapokig zsákokban-dobozokban fogunk élni. Viszont, reggelente a hálóból kinézve ez a mindenért kárpótló kép fogad:
Azt hiszem, szeretni fogom az új életünket, még akkor is, ha elmúlik a kezdetek idealizált lazasága és mindent felvált a mindennapok szürke monotonsága.
Hogy ez is megmaradjon: házasságpróbáló volt ez az ad hoc költözés. Voltak vibráló helyzeteink, melyek mindkettőnk felfokozottságából, vehemens habitusából adódott, olykor úgy tűnt, én mégsem költözöm, nameg a lányom sem, mert felelősségteljes ellátmányozó anyuka vagyok. Aztán ezt is túlélétük, átvészeltük. Már csak mosolygunk rajta.
30 komment
Címkék: internet függőség ház gondolatok mindennapok életképek érzések gyerekszoba baba altatás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
TOFI! 2010.01.25. 13:25:04
Sok szép évtizedet kívánok itt Nektek!:)
Hencsi+Zita · http://kicsizita.freeblog.hu/ 2010.01.25. 13:59:09
Csodaszép helyet álmodtatok,és hogy valóra is vált???Még csodásabb.
Hát még,amikor a napkeltét egy kappucsínóval a teraszon,pizsamában nézheted.És nem röhög ki a szomszéd lépcsőház:)
Dius_78 2010.01.25. 14:01:41
Fogkefés fugasikálást én már kinőttem mire a harmadik fiam is megszületett. :) De addig.. :D :D :D
Marcipán&Frutti · http://forromarcipan.blogspot.com 2010.01.25. 14:23:17
maze 2010.01.25. 14:38:37
titok, h. hol van ez a település? vagy emailben azért elárulnád (maze freemail.hu), nagyon kíváncsi vagyok.
Lyndy2 2010.01.25. 14:55:41
nuca.zselyke 2010.01.25. 15:05:16
kata790313 2010.01.25. 15:17:15
Leonine 2010.01.25. 15:27:34
Lillencs 2010.01.25. 15:36:33
Nekem a legjobb a kertes lakban, a kint viháncoló gyerekek, a végeláthatatlan csillagfényes-tábortüzes baráti szalonnasütések, nem adnám semmiért.Lesz majd ágykeret és lámpabura is, szépen lassacskán!
Kendemami 2010.01.25. 18:25:30
Ingrid 2010.01.25. 18:54:23
csak kinyomtatod es elkuldod: "Udvozlet a Szanatoriumbol! " :)
Legyetek nagyon boldogok itt!
LiliBogar 2010.01.25. 19:01:02
Nagyon sok boldogságot benne :)
Puszi
popianyus 2010.01.25. 19:35:03
CsJ 2010.01.25. 20:05:58
virubiru 2010.01.25. 20:22:42
vicger · http://vicger.blog.hu/ 2010.01.25. 21:31:00
Otthon, édes otthon.....
:))))))))))))))))))
gneke 2010.01.25. 23:17:31
pancsoka76 2010.01.26. 07:13:43
STike · http://icikepicike.freeblog.hu 2010.01.26. 08:10:17
cucka 2010.01.26. 08:40:38
h.o.era · http://eranaploja.freeblog.hu 2010.01.26. 09:21:53
Annyira magaménak éreztem ezt a bejegyzésed...
voribegy 2010.01.26. 10:34:02
maradjatok mindig ilyen boldogok...csodaszép a kilátás!
éljen a vidéki (városperemi) élet!!!!!
a fogkefés takarítás ismerős :) évekkel ezelőtt én is kiröhögtem, ma pedig már bevett módszer fugánál, ablak sarkánál :)
Hozzászólások: