2007.07.06. 07:00
2007. évi Woodstock
Természetesen idén sem maradhat el a minden évben megrendezésre kerülő Paksi Jazz és Blues Fesztivál. Nemsokára indulunk és csak vasárnap délután érkezünk haza, tele élményekkel és fotókkal! A fiúk -TáltosApuval az élen- már hetek óta lázasan előkészülnek a nagy eseményre, hogy ki mivel is járul hozzá a partihoz. Régen, amikor még mindannyian függetlenek voltak, még a zene, a buli motiválta őket, azonban mióta családosak lettek, inkább a bográcsozás, a jó minőségű borok fogyasztása és a vége-hossza-nincs munkahelyi történet mesélések kerülnek előtérbe (sok köztük az orvos, fogorvos, állatorvos...történet akad bőven és mindegyikük nagyon jó előadó!) Ez oly mértékben "elfajult", hogy tavaly például már kis sem jutottunk a sportcsarnokig, diszkrét iszogatásos-csendespihenő lett a szombat esti lázból.:) Igazi woodstocki hangulata van már ezeknek a találkozóknak, gyerekek játszadoznak a fűben pocakos kismamák között, miközben apukák és kispapák sörözgetve sztorizgatnak a régi idők nagy bulijairól. És akkor a házigazda szüleiről még nem is tettem említést: Márti és Topi, akik kicsit mindannyiunk szülei. Igazi feltöltődő hely ez a paksi ház. Itt nincs gyűlölet, itt tényleg mindenki mindenkit szeret és mindenki mindenkivel megoszt mindent. Nincs enyém-tied, hanem Mienk van. Itt senki nem megy el a másik mellett, egy érintés, egy simogatás vagy egy ölelés nélkül. A harmónia tapintható, puha, meleg és a szeretet betakar. Jó ide lejönni. :) Szeretném, ha 30 év múlva így tudnánk mi is élni!
A paksi napokhoz amúgy is egy kedves emlék fűz: amikor TáltosApu még csak udvarolt (4 éve) , erről a fesztiválról hozott nekem kis műanyag dobozkában saját főzésű pacalpörköltet és olyan-de-olyan büszke volt rá!
Hunci pedig madárlátta baba lesz, mindenhová visszük, mert TáltosApu szerint meg kell ismernie a barátainkat már jó korán. :) Most még úgy tervezem, Kistáltos mindenhová majd velünk jön és nem leszünk begyöpösödött és aggódó szülők, hanem fiatalosak és rugalmasak.
A paksi napokhoz amúgy is egy kedves emlék fűz: amikor TáltosApu még csak udvarolt (4 éve) , erről a fesztiválról hozott nekem kis műanyag dobozkában saját főzésű pacalpörköltet és olyan-de-olyan büszke volt rá!
Hunci pedig madárlátta baba lesz, mindenhová visszük, mert TáltosApu szerint meg kell ismernie a barátainkat már jó korán. :) Most még úgy tervezem, Kistáltos mindenhová majd velünk jön és nem leszünk begyöpösödött és aggódó szülők, hanem fiatalosak és rugalmasak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr80112472
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dalmi 2007.07.06. 09:40:41
jó utat és jó bulizást:-)
Hozzászólások: