A nagy káosz közepibe volt időpontunk egy bőrgyógyászati rendelőbe. Miután elméletben végigfuttattuk az összes lehetséges kombinációt:
1. mindannyian megyünk, felvértezve arra a pár órára egy kisebb patikával, és egy szekérderéknyi pelenkával
2. az érintett személyek mennek: a páciens, és a vezetésre jogosult családfőHuncmackóval meg kettecskén héderelnénk egy régmegérdemeltet a nagyágyba. (lassan tényleg pótolnom kellene ilyen irányú elmaradásomat, bár egy friss jogosítvánnyal kétlem, hogy bátran nekivágnék egy akármennyire rövidke útnak is a 3 kiskorúval a hátam megett, és az engedéllyel egy időben egy saját autó slusszkulcsát sem nyújtanák át).
3. mindkét pelyhesállú elkíséri az apját, én meg végre alszom egy nagyot (ezt persze a két férfiembör azonnal elvetette, elvégre elvesztenék a kiszolgáló személyzetüket, aki ropit/vizet szolgál fel a kimerítő út alatt)

Maradt az első verzió, bár minden idegszálammal tiltakoztam ellene, a napsütés marta a retinámat, a kialvatlanság meg porrétegként csikorgott a bőrömön. Késéssel, de nekivágtunk. Redcomet értékes hozzászólása (képtelen vagyok csak azt linkelni, tessen lefelé görgetni az egerentyűt, az utolsók között megtalálható), melyet ezúton nagyon szépen köszönök, több ponton is elgondolkodtatott és egyre több kérdést fogalmazott meg bennem.
Az út alatt csak kétszer álltunk meg pelenkacserére, (és ezúton is riszpekt a nagytesónak, aki önérzetességét beáldozva visszavette a pelenkáját erre a pár órára nappalra), és egyszer orrot törölni a kicsinek.

A rendelőben nagyon kellemes meglepetés ért, hozzáértő és kedves doktornő, aki sokszor szemöldökfelhúzogatva hallgatta, ahogy megpróbálom a  két gyerek hangerején átkiabálva összegezni az elmúlt hónapokat. A bárányhimlős résznél a szemei is elkerekedtek, mint ahogy a párhetesen felírt szteroidos krémre is. (én meg már inkább nem mondok semmit, azért alapjáraton NEM annak kellene lennie a normális szülői hozzáállásnak, hogy ha egy gyerekorvos, akiben maradéktalanul megpróbálsz megbízni, felállít egy diagnózist, akkor azonnal rohanj még legalább kettő darab szakorvoshoz, az első diagnózisának az alátámasztása/megkérdőjelezése érdekében...)
Empatikus volt és gyerekbarát, alapvetően nem támogatja a drasztikus tiltások bevezetését egy ilyen jellegű (bőr)problémás gyerek életében, hiszen a lelke jobban sérül, mint a testében okozott károk. (értsd nincs tiltva az esti kádbanfürdés a tesóval pölö, hanem  kis átalakítással megoldható: fürdés előtt tetőtől talpig bekenem Buncót patikai mosdatókrémmel, így nem szárad ki a bőre a pancsolás alatt, ám az élmény mégis megmarad)
A rengeteg pötty pedig egy tipikus megbolygatott immunrendszer felfokozott reakciója volt. Huncos megkezdte az ovit, hazahoz ezt azt, előtte én napokig ágybanfetrengőztem, valószínűleg Micin is átfutott valami vírus, ami így jelentkezett.

A diagnózis egyértelműen atópiás dermatitisz, a státusza ekcéma. Kaptunk 3 fajta krémet, mind magisztrális készítmény, reggel-délben-este szájon át bevehető antihisztaminokat (Aerius és Fenistil csöpp), hogy ne viszkessen, mert a vakarózás rögzül. A kencék két nap alatt elmulasztották a még meglévő pöttyeit is, napi 5-6-szor krémezem kéjhölgyünket, aki már ismeri ennek menetét és amint meglátja a földre helyezett törölközőt dücögve közelít, ráfekszik, majd dünnyögve viseli a kényeztető masszázst.
Az allergiatesztnek pedig lényegében semmi értelme 6 éves kor alatt, egyedül a tej-tojásnak, valamint a gluténérzékenységnek (ujjbegyből gyorsteszt, jövő héten Kismicinél kilőjjük),  bár szülői kérésre megcsinálják (hö???), a mi esetünkben meg főleg nincs, hiszen Minka még mindig szopik, és ez befolyással lehet az eredményre. 

1 hónap múlva kontroll, addig meg gyönyörködöm Buncilány visszanyert szépséges bőrében.

süti beállítások módosítása