...legalábbis körülöttem él egy pár... valahogy sikerül bevonzanom őket és ilyenkor elcsodálkozom, megérdemlem-e őket egyáltalán?! ... ezért nagyon szerencsésnek érzem magam... ők azok, akiknek eszébe jutsz, és "véletlenül" akkor hívnak fel, ha nagyon magad alatt vagy, vagy becsöngetnek, hogy erre jártak, mikor már azt hinnéd, egyedül maradtál... azt hiszem, őket a Földön barátoknak hívják....



"Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek."

(Paul Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam)

A bejegyzés trackback címe:

https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr44242829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pöttye 2007.11.27. 08:17:46

(((Ölelés))))Mosolyogj mindig nagyon-nagyon sokat!!!!!!!
És a Te barátaid nagyon szerencsések lehetnek, ha a barátjuknak tudhatnak Téged!!!

Ingrid 2007.11.27. 08:37:18

Ez egy ilyen időszak, úgy látszik :) Csatlakozom Pöttyéhez, nagyon szerencsések a barátaid, kivételes Cucka vagy :)
Hunci hogy aludt?
süti beállítások módosítása