2008.08.09. 10:35
Ha borul a bili
Az elmúlt napok mindennek mondhatóak, csak idillikusan rózsásnak nem... fáradtak vagyunk mindannyian, fáradtságaink vastag pokrócba bújtatott sértésekként bukkannak napvilágra. Hunor másodfogcsíkja szemmel is láthatóan türemkedik a fogínye alatt és valamért mégsem bírja áttörni a fogínyét. Este, az egész napon átívelő kétségbeesett semmisejó sírása után, végső elkeseredésemben, minden számomra fontos és kevésbé fontos dolgot is feláldoztam volna, visszaállítandó ezzel a csöndet és a megszokott családi békét... és természetesen a negatívizmus csak generálta az újabb feszültségfelhőket.
Mert miről is szól (még), a könnyfakasztóan meghitt anyaság? Önfeláldozások soráról, arról, hogy feladod az addigi kényelmes és izgalmas életed egy olyanért, amiről a döntés pillanatában még csak halovány elképzelés-szikrád lehet. Félreértés ne essék, egyetlen pillanatig sem bántam meg semmit, csak... hihetetlenül elfáradtam a hetek/hónapok óta tartó éjszakánként 8-10 ébresztésbe. Tudom, túl kell ezt is élni és azt is tudom, hogy Hunor egy fölöttébb jógyerek, ő sosem sír ok nélkül. Csak az éjszakáink nehezek, mert nyugtalanul alszik, akár egy szobában vagyunk vele, akár külön. És ezáltal a nappalokon, úgy érzem, nem kapok levegőt és megfulladok. Már nem én irányítok, a dolgok történnek velem.
Ambivalens érzések keresztezik egymást bennem: egyrészt sosem kértem segítséget még HuncAputól sem az éjszakákat illetőleg, hiszen tudomásul vettem, ő dolgozik minden nap, neki föl kell kelnie és helyt kell állnia bármilyen helyzetben. Másrészt, fáj a közömbössége, a figyelmetlensége, hogy mégsem érezte, hogy szükségem lenne rá. Ő viszont azt gondolta, megbírkózom az éjszakákkal és ha nem szólok, hogy nehezek, akkor nem is nehezek igazán. És azzal nyugtatta magát, ő úgysem tudná megvigasztalni Hunort, hiszen ilyenkor mindig az én szagomra nyugszik meg, az én vigaszcicimre alszik tovább. (ez bennem is felmerül kérdésként, lehet, hogy nem 8 és fél hónaposan kellene elkezdenünk egy-egy apás éjszaka beiktatását ?!). Félreértések és félregondolások téglácskáiból építgettük bástyáinkat... félelmetesen tankönyvbeillően. Kirekesztettük egymást a világainkból és elbeszéltünk már egy ideje egymás mellett.
Tudom, sokan bármit megadnának azért, hogy ilyen "problémáik" legyenek, ezért akad is bőven lelkifurdalásom... még a Huncos szemébe se merek úgy igazán, mélyen belenézni, mert félek, megérzi ingadozásaimat (hápersze, hogy megérzi!). Szívem teljes szeretetével szeretem őt és mégis néha azt érzem, megkötött, béklyóba zárt és kiszolgáltatottá tett.
Nademajd mostantól...
és most dejólenne messze-messze tengerparton, gondtalanul napon süttetni magam és egy jéghideg mojitot szürcsölgetni...és most kivételesen nem abból a vördzsinebbik fajtából! ;)
21 komment
Címkék: életképek érzések
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Krisztina 2008.08.09. 11:14:01
Én "csak" egy zugolvasód vagyok:) Hunor születése óta. Fiaink majd egyidősek ( 8,5 hónapos). Eddig még egyszer sem kommenteltem, pedig NAGYON szeretem olvasni az írásaidat!!! Igazán felüdítőek! Most azért ragadtam "tollat", mert abszolút átérzem, amiről írsz, ugyanebben a cipőben járok: szóval "kezdek elfáradni". Fiacskám is legaláb négyszer ébreszt éjszakánként. De mindig arra gondolok, lesz ez jobb is, és aztán tényleg jön egy kicsivel jobb nap. Szóval csak azt akartam mondani, KITARTÁS, nagyon szépek és ügyesek vagytok, öröm olvasni és látni az írásaidat!!! Sok boldogságot és türelmet kívánnék! Krisztina
micka 2008.08.09. 11:43:05
kitartás. és azért jó hogy le tudtad írni. így sokkal könnyebben elmúlik:-)
amúgy meg tudod, csodaháló...
masika · http://farkaslili.mlap.hu 2008.08.09. 16:40:34
Baybee · http://baybee.freeblog.hu 2008.08.09. 16:54:53
Pocakos Macska 2008.08.09. 22:04:24
vorosbegy · http://fioka.freeblog.hu 2008.08.09. 22:05:05
de viccet félretéve, nagyon nehéz, Barni is sokat fent van éjszaka, azt nevezem jó éjszakának, ha csak eszik, vagy iszik és alszik tovább, de néha hajnalban elkezd mászni, állni, játszani...
és utálom hallani a történeteket azokról a babákról, akiket letesznek este és kivesznek reggel az ágyból...
Ákos bár be szokott vállalni éjszakákat, de bevallom akkor vagyok a "legboldogabb" ha hallom, hogy Barni sír anya után :)))))) és én boldogan rohanok...
Beso · http://kitti-szonja.blog.hu 2008.08.10. 06:11:55
Kívánom neked, hogy gyorsan múljanak el ezek a kialvatlan éjszakák és Huncosnak pedig azt, hogy minél hamarabb törjenek át a kellemetlenséget okozó fogai!
Anita · http://kende.freeblog.hu 2008.08.10. 07:50:29
Ingrid · http://www.simoningrid.com 2008.08.10. 15:21:24
Tudom, nagyon nehéz megfelelni és te is, akárcsak én igyekszel a maximumot hozni mindig, minden helyzetben.
Ám néha természetesen borul a bili és ki kell adni magunkból a feszültséget...
Olyan nagy szerencséd van Huncapuval, aki mint mindig, most is MELLETTED VAN. Ha más nem is, ő mindig ott lesz és Rá számíthatsz!
Vele meg lehet beszélni, át lehet gondolni, és AKTÍV segítség bármikor.
Büszke vagyok Rád, hogy kimondtad, kiírtad magadból, tudom - hiszen ma a hangodon is hallottam - hogy már sokkal jobban vagy, ismét minden a legnagyobb rendben van.
Puszilunk kis barátnőddel :)
Andy 2008.08.10. 16:36:36
cucka 2008.08.10. 17:02:31
Micka: az írott szó ereje... már könnyebb, és igen, vigyázom a csodahálót! ;)
Macskusz: már sokkal jobb a helyzet, sikerült este egy viszonylag pihentetőt aludnom (csak 2x ébresztett Huncos!!!), reggel pedig HuncApu átvette a kis trónörököst és így sokkalta pihentebben estem neki fényesre suvickolni az időközben elburjánzott otthonunkat! ;) Köszi a bíztatást!:)
Vbegy, jó látni, hogy néha van időd betérni. Általában a legjobbkor! ;) Hunc újabb szokásai egyike ez az éjszakai játék. Azt olvastam, fejlődési ugrásokkor fordul elő az ilyesmi, hiszen éjszaka is gyakorolja a nappal tanultakat. És valóban így van, többször találom őt térdelve az ágy rácsába kapaszkodva, üldögélve félálmában. Szinte arra ébred fel, hogy felült, feltérdelt! :) Túléljük ezt is, kitartás Nektek is és sok puszi Mindannyiótoknak! :)
Beso: nagyon köszönöm... most már tényleg bepillantok Hozzátok is! :)
Anita, magácska túlzott mázlistaságról tesz tanúbizonyságot! :DDD Kizárjuk! :))))
Ingrid, drága, jó volt hallani a hangod! :) És örülök, hoyg így gondolod, hiszen Te jobban belelátsz a dolgainkba. :) Tényleg minden rendeződött, aludtam is, Hunor is sokkal nyugisabb, újra kerek a világ! :)
Andy, tényleg: mikor is jön a Kistesó? :))) Mi az akadálya a tengerpartnak: 1. már voltunk szabin, 2.úgy gondolom, Hunc idén még kicsi lett volna egy tengerpartozáshoz, 3. itt nem is a tengerparton meg a koktélon van a hangsúly (bár asse jönne rosszul ;) ), hanem a "gondtalanul"-on... de tudom, az elkövetkezendő tizenvalahány évben totál el fogom felejteni ennek a szónak még az értelmét is, nemhogy a saját bőrömön tapasztaljam az érzést! :)))
Lyndy 2008.08.10. 18:32:24
Nagyon sajnálom és nem is tudom mit is mondjak. :-(((
Túl kell élni bármily nehéz is. :-(( és próbáld Huncaput bevonni.
exdeutcslandos 2008.08.11. 08:30:32
En felajanlok Neked egy all inklusive egy ejszakas ,vagy nappalos vigyazast Huncurra, hogy ki tud aludni magad, vagy tenni a dolgodat:) Tengarpartunk nincs ,de a medencet felfujhatjuk:) Koktel sincs ,de Martini lesz, HuncUrnak pedig tökle:)
pussssz
ui.:vasarnap költözök:)
Andy 2008.08.11. 09:28:20
Egyebkent Botival eloszor 5 honaposan voltunk a tengeren,a tavaly masfel eves volt,most pedig penteken indulunk,az az elonye h jol megedzodik az immunrendszere a gyermeknek(tudod a sos levegotol)es nem mellesleg imad homokozni meg pancsolni
Bea · http://www.pappb12.freeblog.hu 2008.08.11. 09:41:17
bingii 2008.08.11. 11:55:09
rkriszta · http://www.barni.blog.hu 2008.08.11. 12:21:52
Na , mit szólsz...
Tényleg, mi van azzal amiről beszéltünk??
cucka 2008.08.11. 19:34:29
Andy: jó pihenést Nektek! Jövőre talán bevállalunk mi is egy repülőutas tengerpartosast. :)
Bea, emlékszem, hogy Nálad is borult egyszer a bili. És igen, már most vannak olyan helyzetek, amikor csak HuncApunál képes megnyugodni, hiszen ezért van a gyermeknek 2 szülője. Néha igenis kell a segítség, akár bevalljuk, akár nem! :)
Bingi mami: irigykedem is Rátok rendesen az újfent átaludt iccakákért! ;) Nem nagy érdem ez az éjszakázásosdi, állítom, mindenki egy idő után át tud állni rá. Csodálatosan van az anyai szerkezet kitalálva: rugalmas és alkalmazkodóképes bármilyen szituációhoz... hosszű távon viszont kimondottan fárasztó, hiszen máshol vallatnak és lelkeket törnek ezzel a módszerrel.
Kriszta, tudom, adósod vagyok még egy randival... igyekszem beiktatni, csak mostanság sűrű napjaink vannak. (már meg se fogom ismerni Barnit, akkorát nőtt!) Jelentkezem a jövő héten! Puszi! :)
Hozzászólások: