Hunor belépett a miért korszakba, ami azért is rém vicces, mert ugye még mindig kódoltan beszél. Családunk ismeri a jelrendszerét, mások megértetésére jelen álláspont szerint még mindig nem törekszik. 

Egy ma reggeli szösszenet következik arról, hogy vasalás közben elmeditáltam hangosan, hogy már sokkal kontrasztosabbak a színek, lassan vége a nyárnak. Hunor figyel, hallgat, mosolyog, fentebbiekre elkomorul, majd közli: nem jár (nem nyár, azaz ne legyen vége a nyárnak). Tovább mesélem, hogy ez az élet rendje, nyár után jön az ősz, érik a szőlő (hajlik a vessző, csuhajja), a szilva, aztán jön a tél, hull a hó, megyünk szánkózni. Me' ? (vidéki szleng, a miért kérdőszócskára gondolt idösfiam), mert szánkózni jó. Me'?  mert szánkózni te is szeretsz. Me'?  MOST EZ KOMOLY??? édesfiam, meséld már el,  leszel szíves, miért is szeretsz szánkózni. Vigyorog, elérte a célját. KO-val győzött felettem.

Időpont: tegnap este, helyszín játszótér. Hirtelen beborult, mondom a szépreményűnek, indulnunk kellene, mindjárt esni fog. Me'? mert beborult az ég. Me'? mert esni fog az eső. Me'? mert ez iylen dolog, ha gyülekeznek a felhők abból eső lesz. Me'? na, akkor én hazamentem, te meg jól elázol, jó? Jó. És vigyorog. Célszemély megtalálva, célpont megsemmisítve.

A legigazibb amikor a dackorszakot ötvözi a miért korszakkal. (és jajjdeszeretem, hogy mindennek van neve ebbe a drága jó gyereknevelésesdibe).
Este vacsoráznánk, de 8. próbálkozásra sem tudom eltalálni, melyik tányérból szeretné elfogyasztani azt a két harapásnyit a szendvicséből. Mindegyikre lazán közli, nem. És van amitől mégjobban elhatárolódik (nem-nem-nem). Feladom, kiteszem az egyikbe, közben elmondom, ha igazán éhes, ebből is jó lesz, valamint felhozom példának az etióp éhezőket, akik deszeretnének csíkos tányérból vacsorázni vajas sajtos kiflit szalámival. Duzzog, csípőretett kézzel elvonul. Pár perc múlva visszatér, nézi változtattam-e a tányéron, mondom most én, hogy nem. Me'? mert nem vagyok hajlandó újabbat elővenni és elismétlem indokként, hogy ha igazán éhes lenne... Me'? mert nem is vagy éhes. De. És sivítva elrohan.
Aztán pár perc múlva visszatér, és higgadtan, együtt kiválasztjuk a legmegfelelőbb tányért ahhoz, hogy elfogyaszthasson pont két harapásnyit a szendójából.

Áldott gyermekkor. Életemben nem voltam még ennyire türelmes és toleráns. Csodás kis mesterem akadt. És ahogy elnézem a mesternőm is bontogatja már a szárnyacskáit...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gneke 2010.08.18. 12:30:59

:-))))
De ha én kérdem, Árontól, hogy miért, mi a válasz: azért.
Lehet, hogy működik fordítva is, ki kellene próbálni;)

Válasz erre 

Eriberi33 2010.08.18. 16:25:11

:)
Ismerős... Egy hétig volt nálunk nagyondurva, akkor konkrétan MINDENRE jött a MIÉRT? most már szelektál... De az "esik az eső"-"miért?" nálunk is megy... :D Én azt mondom neki, hogy tele van a felhő vízzel ;)

Ezek szerint Hunor sem eszik túl sokat? vagy csak a vacsival van gondja?

Válasz erre 

Kendemami 2010.08.19. 00:39:17

Majd amikor megkérdi, mi ez. Válaszolsz: alma. És akkor kérdi meg, miért... Na az a hajhullasztó.
Én komolyan úgy szeretnék napi pár perc csöndet... De nem jár. Csivitelnekvisítoznakveszekszenek egész nap... Ezzel együtt imádom mindet.

Válasz erre 

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2010.08.19. 07:22:39

@Kendemami: Nálunk ez úgy megy, hogy
Ő:Mi ez? Én:Alma. Ő:Neeeem! Én: akkor szerinted micsoda? Erre nem válaszol, hanem kezdi elölről hogy ez mi...
és így megy ez az idők végtelenségéig:)

Válasz erre 

Kendemami 2010.08.19. 15:38:18

@PBea: Jóóóó játék :)))))

Válasz erre 

cucka 2010.08.23. 08:39:44

@Eriberi33: jajj nem tudom, mi a sok vagy a kevés. vannak napok, amikor kieszi a hűtőt, mindenből repetázik, máskor meg örülök, ha lecsúsztat egy kinder pinguit vagy egy tejszeletet. mondjuk, ezek a napok a ritkábbak, azt gondolom, nem igazán van gond az evésével, vékonka legényke, de erős. :))) a vacsorákkal meg az van, hogy mire apjuk hazaér, mi már túl vagyunk egy szendvicses-kakaós-fürdetéses felvonáson, de természetesen ha hazaér a ház ura vele is le kell ülnie enni. na ekkor szokott a fentebbemlített történet megesni.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: