cucka 2007.09.19. 09:16

Egy átlagos nap

TáltosApu hajnalban beült a meseautónkba és letépett az alföldi hírös városba, ugyanis sosem gondoltam volna, hogy kőmintázatú erős kopásálló járólapot szerte e hazában sehol sem lehet kapni, csak rendelésre külföldről, aminek a  beszállítási ideje minimum 4 hét. Aztán valahogy megtudtuk, hogy véletlenül maradt kb.annyi (valószínüleg egy előző rendelésből) amennyi nekünk  kell, de  természetesen ezért nekünk kell leautózni, mert a  felszállítás heteket (!) is igénybe vehet! És persze nekünk ez is azonnal kell. Szóval, most egyedül vagyok a  munkásosztály prominens képviselőivel és nemsokára érkezik a  burkoló különítmény is, hogy birtokba vehessék a  gyerekszobát, és  a konyhát egyszerre. Elkövettem egy merényletet és kissé el is bizonytalanodtam, hogy jól tettem-e?! Módosítottam a  gyerekszoba színét, halványkékről halványzöldre, mindezt azért tettem, mert igazából az egész lakásunkon a meleg sárga-narancs-zöld árnyalatok dominálnak, cseresznyefa szín bútorokkal és hasonszínű járólapokkal. Namármost nekem nagyon tetszik ez a  szín, mert sokkalta világosabb lett így a babaszoba és úgy érzem semlegesebb is, mint a  predesztináló kék ;), de TáltosApu arcán fölfedezek némi bizonytalanságot, miközben azt motyogja, hogy meg kell várnunk az összképet...és ezáltal én is elbizonytalanodom kissé...hiába a  lelkész is megmondta az esküvőnkön, az idő, majd úgy összecsiszol minket, hogy már meg sem kell szólalnia, és én tudni fogom, mire gondol...asszem, azért kicsit megindítóbb szavakkal fogalmazta meg ugyanezt...:)))
HuncApu nagyon kifáradt...látom rajta, hogy rengeteget vállal és mindenben kitűnően akar teljesíteni, de  nem megy...és a  makacs fejének ezt hiába magyarázom...pedig ketten vagyunk, mellette állok mindenben és a  levehető terheket szívesen le is venném a  válláról, de  nem engedi. Panaszkodik, hogy ennyi minden nem fér bele egy napba, de egy egyszerű banki átutalást is önmaga akar elvégezni és az összes szállításos telefonhívást is, pedig látom rajta, nagyon kimerült és sok mindent elfelejt elintézni. Alig alszik pár órát, amit alszik azt is nyugtalanul, félálomban teszi. Tudom, hogy kímélni akar, de most meg én féltem őt. Bár megbeszéltük, ha minden a  helyére kerül elmegyünk egy hosszú hétvégére termálozni, és erre engedélyt kaptunk Fruzsitól is, annyi kikötéssel, hogy ne töltsek órákat a  40 fokos vízben, inkább keressünk valami "hidegebbet" (olyan 35-36 fokosat) és abba üldögélhetek 10-15 perceket. Mivel Hunc imádja a kádfürdőzést is, szerintem a termálozásnak is lelkes híve lesz. Valószínüleg Sárvárt támadjuk meg, hiszen oda minden évben visszatérő vendégek vagyunk és tavasszal is jártunk ott Hunccal, amikor még nem is volt biztos, hogy már köztünk van, hiszen még csak pár napos volt...
Nem tudom, mi történt Huncommal, de lényeges változás állt be a pocakomban...nem merem elkiabálni, lehet, csak egy kényelmesebb pozíciót talált magának és nekem,  de úgy tegnap óta nem feszül a  hasam! Rengeteget mocorog, de újra nem bántó a mocorgása (kivétel, amikor a hólyagomra tapos/könyököl és ilyenkor kisebb "baleset" ér ;) ). Ha valóban befordult parancsszóra szépszóra, akkor tényleg nekem van a  világ legcsodálatosabb gyereke!!! ...na,most oly heves szambázásba kezdett a  pocakomban ...igazi pasi, elege van az anyja állandó nyávogásából! :)))
Hétvégére TáltosApu már előre feszít: 200 éves a  Református Láncos Templom és annak tiszteletére, egy ünnepi istentisztelet és azt követő díszebéd meghívásunk van a  szülővárosomba. De szombaton HuncApunak meccse van, ezért csak 6 óra magasságába fogunk tudni Pöstről elindulni. És csak hétfő délelőtt jövünk vissza. Orsolyéknál szállunk meg és találkozom Kingussal is...már alig várom!!! ...a Micka hiányozni fog...:(((
Vizsgáimat valószínüleg le kell mondanom, tegnap beszéltem az előadómmal és oly mértékben komollyá akarják tenni az egyszemélyes vizsgámat, hogy egy Európai Uniós képviselőnek is ott kell lennie Brüsszelből és őszintén megmondva azért én ennyire nem érzem magam felkészülten...Újabb fél év halasztás járhat alanyi jogon a  szülésre való tekintettel, de számomra ez a viszga abszolút elvesztette fontosságát és nem tudom elképzelni, hogy júniusba két szoptatás és pelenkázás között elugranék vizsgázni...egy évvel ezelőtt még azt gondoltam, szükségem lesz rá, akkor még nem is voltam férjnél, nem is hordtam Huncot a  szívem alatt...és nem is gondoltam volna, hogy ennyire meg tud változni az életem, hogy ez a  csöpp lény ennyire meg tudja változtatni...akkor még nagyon sokat dolgoztam és azt éreztem,el kell jutnom a  karrierem csúcsára, önmagamnak és mindenkinek bebizonyítva, hogy mire vagyok képes. Mára már tudom, világ életemben anya akartam lenni...és a  magánéleti sikertelenségemet palástolva vállaltam fel a  karrierista maca szerepét...lehet, hogy két év múlva sikoltva akarok majd visszamenekülni az emberek közzé, dolgozni, de  jelen pillanatban semmi sem fontos, csak Hunc békéje és a  családunk békéje...és csöppet sem hiányzik sem a  munkám (azért itthonról dolgozgatok csöppeket ;) ), sem az a  sok ember, akivel napi kapcsolatban álltam munkaügyileg...és azt is érzem, ha majd késztetést érzek munkába állni, nem biztos, hogy visszamegyek az egészségügybe, lehet, valami egészen új dologba fogok fogni...most is változom...és addig annyi változás lesz még...és Huncnak testvért/testvéreket szeretnénk...én hiszek abban, hogy az anya dolga a  család összetartása, társa támogatása, míg az apa dolga a családfenntartás... csak ez az eltorzult világ kényszerít bele mindenkit más szerepekbe... és ezt se gondoltam volna még pár évvel ezelőtt, hogy valaha ezt így fogom látni. De jó érzés, valami olyasmihez fogható, mint amikor ösztönösen rátalálsz az utadra és tudod, hogy neked ezt kell járnod, hogy mindig is ezt kerested! Ehhez persze, meg kell találnod a  másik feledet, akivel "érzed" magad és "érzed" őt is, akivel hallgatni is csodás, akivel még vitatkozni is szeretetteljes és -idézve egy nagyon kedves barátomat!- akivel még a  szar is édes! :) És TáltosApu ilyen ember...a morgásaival együtt a legcsodálatosabb ember, akivel valaha is találkoztam...és amíg ez nap-mint-nap eszembe jut, addig nem érhet minket semmi baj...

A bejegyzés trackback címe:

https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr3170048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vorosbegy · http://fioka.freeblog.hu 2007.09.19. 09:43:14

ha legközelebb is a hírös városban akad dolgotok, akkor én is itt vagyok! :))))
grat Huncapuhoz és örülök, hogy ilyen jól választottál!

cucka 2007.09.19. 09:57:14

Tényleg?? na, ha tudtam volna vele tartok bizisten! :)))
csak hát nagyon korán volt a lemenet, HuncApu már visszafelé tart...talán majd legközelebb. :)

Ingrid 2007.09.19. 20:14:44

Szerintem jobb a zöld szín, így összkép nélkül is ;) Huncapu tényleg tökéletes párod, gratulálok nektek! Hunc is a kegyeidet keresi a kényelmesebb pozíciójával. Le a kalappal előttetek!

Zsibrák 2007.09.21. 08:36:11

Nagyon szép, ahogy a kapcsolatotokról írsz.
Ezek szerint neked két elsőrangú pasi is jutott! Isten hozott a szerencsések klubjában!
süti beállítások módosítása