2011.05.02. 15:21
Amikor semmisem
Röviden: ÍGY, bővebben alant, érthetőbben: azt hiszem, elfáradtam egy kicsit.
1. Anyák napja: -házi verzió: szüttyögősen zokogósra sikeredett, mert a hitös kivárta azt a lélektani pillanatot, amikor már nem bírtam tovább a soromra várni (az állatok/embergyerekek már túl a reggelin) és elduzzogtam zuhanyozni, ahol önsajnálatot gyakoroltam és jól kibőgtem magam, majd amikor totális meztelenségemben alsónemű után kutattam, ők hárman betotyogtak kézenfogva, Hunor cinegehangon Boldog Anyáknapját kívánt, Kismici meg csak vigyorgott és jó szorosan ölelt meg cuppogósan teleszájas nyálpuszikba borított
-ovis verzsön ma délelőtt: itt kuckósított ünnepség zajlik, az anyukák előre megbeszélt időpontra érkeznek, az óvónénik vezényletével egy előre elkészített, az ünnepnek megfelelően feldíszített kis kuckóba mennek, ahol a gyermök énekkel/verssel/saját szavakkal köszönti idösanyját. Nálunk a történet több ponton elcsúszott: elkövettem ugyanis azt a hibát a rutintalanok bájával, hogy egy délelőtti féltizenegyest céloztam meg. Hunor még kicsi, és akárhányszor is hiszem azt, hogy mekkora nagyfiú is ő már, mindig ráébredek, hogy ő még csak egy hiperszenzitív hároméves. A ránehezedő stressz súlyától megvadult az én kiscsikóm, ütött-vágott magakörül, majd elsírta magát és belémfúrta a fejét. Nem volt jó érzés ezt látni, mert életemben először éreztem azt, hogy tanácstalan vagyok, hogy nem tudom csitítani, megnyugtatni, és azt, hogy ott és akkor nem is az én dolgom volt ez. Andinéni gyakorlottan kezelte Hunor kitörését, a háttérben kellemes zene szólt, lassan mindannyian megnyugodtunk, Huncos választott nekem egy kiültethető virágot, és végül megkaptam az általa készített batikolt terítőt is, amit saját maga és egyedül készített több napon át és abszolút váratlanul ért, mert még el sem szólta magát, de már nem volt hajlandó ebédre ottmaradni az oviban, haza akart jönni velem, fáradtságra hivatkozva.
Az úton együtt elénekeltük az orgona ága, barackfa virágát. És ismét csurogtak a könnyeim.
2. Minden külső behatás késként hasít belém, fáj a bőröm, még az érintés is égeti. És teszi mindezt bármilyen különösebb ok nélkül. Ha éppen nem ficeregne/csuklana egész nap a pocakomban a neve is van már KisMucc azt hinném éppen premenstruábilis korszakomat élem. Ennek köszönhetően egész nap szortyogok, homályosan látok és gombóccal a torkomban közlekedem. Ugye nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kitaláljam, hogy örökmosolyú Kámici ma mért sírdogál, elégedetlenkedik, drámaian zokog egész nap?
3. kinyiffantottam a kedvesbarátnőmtől kapott orchideámat, nagyon odavolt szegénykém, gondoltam teszek ma egy próbát és elviszem a virágosnénihez hátha újraéleszthető még, vagy tud valami ősi rigmust amit a szottyadt leveleire olvashatna. Állítólagosan agyon szerettem, megfojtottam a túlzott gondoskodásommal. (és ez persze a legjobbkor érkezett, mert alig gondoltam tovább, hogy ez mit is jelenthet...)
4. hétvégén Zebrus, arany malacunk is átkelt a Stüx folyón, így most az éjjeli mosdójáratok alatt már csak hallucinálom a sikításait. (tujánk árnyékában lelte meg örök nyugodalmát)
5. labilissá vált az itthonról is végezhetőm, és ugyan az elmúlt évek alatt többször farkast kiáltva emlegettem, hogy sokkal jobb lenne nélküle, mint vele, most mégis leheletnyit kétségbe-ejt és elgondolkodtat. Egyfelől azt érzem, hogy igenis szükségem volt arra a szálra a külvilággal ahhoz, hogy megőrizhessem az önállóságomat, a saját életem egy apró darabkáját, másfelől meg a végekben mindig benne van egy új kezdete, egy totálisan más lehetősége. Hagyom még ülepedni, de gondolatok vannak és talán mégiscsak behódolok és elfogadom a közvetett ajánlatokat, vagy pedig egy egészen más irányba indulok.
Szerettem volna egy névnapi piskótát összedobni, de a fentiek tekintetében már azt sem merek, mert vagy nem nőne fel, vagy leragadna, vagy a közepe nyers maradna. S hogy milyen névnapot is ünnepelünk ma? Hát Zsigmondot, hétköznapibb nevén KisMucc közlegényt, akinek pár napja azt tanácsolta az okos bátyja, hogy jöjjön ki játszani és este menjen vissza. Hogy már most ennyire szófogadó-e vagy a változékony időjárás teszi-e nem tudom, de két napja vízszintbe-görcsölve-magnéziumolva létezem. No, ennek sem örülök igazán, ettől még megfosztottabbnak/kiszolgáltatottabbnak érzem magam.
Egy hét láblógatós pihenésért sok mindenre hajlandó lennék.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Magdaleha · http://magdaleha.freeblog.hu/ 2011.05.02. 15:44:50
WildShycu · http://igazvilag.freeblog.hu/ 2011.05.02. 15:51:14
u.i: van, hogy tényleg semmi nem megy, de ne aggódj, elmúlik ez is :)
2011.05.02. 15:53:01
Orchidea-ügy: mindig meghaltak egy-két héten belül, azóta szépségesek, mióta kizárólag a vízpermetezővel locsolom őket, tehát pár cseppet kapnak, de azt naponta-kétnaponta.
Kendemami 2011.05.02. 16:01:38
cucka 2011.05.02. 16:07:50
@WildShycu: én szerettem volna a továbbvivős apa elsőszülött fiú nevet, de nálunk éppen a Férjúr nem szerette volna ezt, pedig pl nálunk nagy divatja volt, még az ükapám is Gábor volt. :)
@anyuss: nekem is sokat segített most ezt így leírni, ha rendszerezem mindig átértékelődnek a dolgok és egy panaszkodó poszt segít jobb megvilágításba hozni a vélt vagy valós problémákat/sérelmeket.
orchidea: nem adom fel, beszerzek egy újat, és igyekszem kevésbé gondosan ápolni, tavaly megsütöttem a napon, idén agyonöntöztem, egész jól bírta az inkvizíciót, több mint egy éven keresztül vegetált. :/
cucka 2011.05.02. 16:10:40
Amit te csinálsz az is emberfeletti, igenis lehetsz fáradt, vigyázz magadra! :)
Dius_78 2011.05.02. 18:14:21
Tudod mi történik veled? Egyszerűen csak átrendeződsz.. mert anyukának lenni sem egyszerű, meg gazdasszonynak lenni sem egyszerű, de nagycsaládos anyukának és gazdasszonynak lenni meg aztán végképp nem az. :) Időben kezded a felkészülést, mint mindig. Nyugodj meg, Zsiga (de jó, hogy már hivatalosan is lehet a nevén hívni őt)csak hozzátesz majd az eddigiekhez. Minden olyat, amit eddig még nem sikerült igazán átélned. Megtanultál elengedni, megtanultál elfogadni, megtanultál megalkudni. Egyet elfelejtettél... hogy Te is ott vagy éppen középen, szeresd magad is, legalább úgy, ahogy mi is szeretünk téged.
Az anyák napja pedig neked különös ünnep lehet. Egyfelől vad öröm, másfelől szomorúság. De tudod, ha nem így lenne, Te sem így lennél.
Nyugodj meg, drága, minden úgy alakul, ahogy neked épp jó. Csak hagyd...
Nagyon nagy ölelések.:)
Popianyu 2011.05.02. 18:47:18
A Zsigmond nagyon szép név, a mi családunkban hagyománya van. :)
Nani 2011.05.02. 20:58:03
Fel a fejjel, szórakoznak a hormonok.... tudod, hogy egy ilyen nap/hét után mindent szebbnek látsz majd.
Ölelés!
Leyila 2011.05.02. 21:15:17
Legyetek nagyon boldogok, a szomorúságodat pedig, ha szétosztod mármint szétkürtölöd, kevesebb marad neked belőle:)
Leyila 2011.05.02. 21:22:41
A bátyámat mindenki Zsigmondnak szólította, kivéve engem aki néha Zsigiztem :)
Popianyu 2011.05.02. 22:19:34
A Zsigmond egyébként apukám öccsének családjában öröklődik apáról fiúra.
Pocakos Macska 2011.05.03. 08:05:08
motymoty 2011.05.03. 13:49:46
cucka 2011.05.03. 14:13:35
@Nani: máris szebb lett minden, csak attól, hogy leírtam, rendszereztem.
@Leyila: köszönjük, és örülök, hogy szép emlékeket ébresztett benned a névválasztásunk. :)
@Popianyu: én legalább második évnek szerettem volna a Csabát, de a másik felem cseppet sem rajongott az ötletért, sőt! Szerinte a fia egy másik ember, másik élettel, és ehhez hozzátartozik az is, hogy más néven fusson. Így hát alávetettem magam a köz akaratának. :)))
@Pocakos Macska: köszönöm, és tényleg jobb jön! Norka pedig csodaszép és csudiokos nagylány, csak ámulom-bámulom a fotókon! ♥
motymoty 2011.05.03. 14:20:06
Egyébként én is az urad véleményén vagyok, új ember, új név. Egyszerűbb is, nem okoz kavarodást, meg nem kell még a polgármesteri hivatalban is a becenevén szólítani, hogy tudják kiről van szó.
Persze az is nagyon vicces amikor az egész falut Zsuzsinak hívják, mint Széken, főleg a telefonkönyv, amit csinálniuk kellett maguknak, mert a központit nem érti senki, mert a nagyon kevés vezetéknévhez még kevesebb keresztnév párosul. Kár, hogy amikor arra jártam nem vettem a bótban, igazi csemegék vannak benne, utcánkénti bontásban.
cucka 2011.05.03. 17:24:57
Jajj, ez a telefonkönyv! annyira kíváncsivá tettél!
motymoty 2011.05.03. 17:56:12
Telefonkönyvvel nem szolgálhatok sajnos. Kénytelenek lesztek egyszer beugrani Székre jártatokban-keltetekben. Csak vigyázzatok, mert minden utcának saját tájháza van, ha nem abba mentek ahol háltok a szállásadók megsértődnek. :D
Vagy esetleg ha látsz egy széki nénit kérd meg, hogy vegyen neked egyet a bótban, 10 lejjel többet adsz érte. Még jó, hogy olyan könnyű megismerni őket a népviseletükről.
cucka 2011.05.03. 19:39:28
Esküszöm, most már nem hagyom ki a széki telefonkönyvet az életemből! :)
motymoty 2011.05.03. 20:10:30
Azt hiszem ő az egyetlen aki saját nevén szerepel. :D
A széki telefonkönyvet ne hagyd ki, néprajzi kordokumentum. :)
Vasárnap érdemes menni, mikor vonulnak népviseletben a templomba, rendezett sorokban, az nagyon szép.
cucka 2011.05.03. 20:18:51
(szeretem benned, hogy tőled mindig tudok újat tanulni )
Hozzászólások: