cucka 2007.11.15. 10:19

Tegnap...


Hát, tegnap valóban megtáltosodtam... reggel vidáman keltünk útra HuncApuval Diegoba, megvarratni a gyerekszoba függönyeit (mondjuk ez tényleg ráér, Hunc először a  mi hálónkba fog érkezni, csupáncsak esztétikai szempontból van jelentősége a  függönynek, mert most egy odatapasztott műanyag lap tölti be ennek szerepét). HuncApu sosem látott türelemmel (vagy inkább rezignáltsággal?! :D ) viselte sorsát -esküszöm jobban, mint én!, a  diegos kislány már engem kezdett az őrületbe kergetni azzal, hogy szerinte ne Garfieldos függönyt vegyünk, mert a  kisautós sokkal fiúsabb és majd meglátom, amikor a  fiam kétévesen kijelenti, hogy nem hajlandó Garfieldos függönyös szobában aludni (?!), csak kisautós függönyösbe...:S Itt már éreztem, hogy kezdem elveszíteni a  türelmemet és valami visszavonhatatlant fogok mondani a kislánynak, na ekkor lépett közbe a  maga határozottságával TáltosApu és közölte, ez már eldöntött tény, hogy Garfieldos függöny lesz a  gyerekszobában, inkább mutasson valami hozzáillő színáteresztőt. És ez hatott! :DDD
Felvértezve karnisokkal és kiegészítőkkel (mindezt röpke másfél óra alatt sikerült abszolválnunk!), átvágtattunk a  délelőtti pesti forgalmon, mert egy órára volt időpontunk szerződéskötni a Krio Sejtbankkal. Formanyomtatványok kitöltésével kezdtük a  szeánszot, ahol megdöbbentem a nyomtatott verziójú: "az anya adatai", valamint "az apa adatai"-n...:S Így leírva még azt hiszem, nem láttam... Tejóég... nemsokára kézzelfoghatóan "anya" és "apa" leszünk... Még mindig nagyon furcsa érzés... Az ügyvezető nagyon szimaptikus pasi volt, számomra nagyon fontos volt a személyes találkozó, nem is csak a befizetett pénz miatt (mondjuk ez sem elhanyagolandó!), hanem egészen egyszerűen tudtam, hogy látnom kell Őt, ahhoz, hogy megnyugodjak és valóban azt érezzem, hogy jól döntöttünk, hogy őket választottuk... Megkaptuk a köldökzsinór vérvételi szettet, amely mostantól ugyanott helyezkedik el a kocsink csomagtartójában, mintegy "kilövésre készen", mint a kismama-baba kórházi csomag! :))) Jól sikerült szerződéskötésünket megünnepelvén, HuncApu elvitt egy közeli kifőzdébe, ahol ő már számtalanszor evett... háááát, szerintem csak Hunorka immunrendszerét kezdte el edzeni....valóban jól főztek, ez nem vitás, na de a  körülmények???! Nem részletezném az ott leledző állapotokat, mondjuk nem értem, hogyan lehet a  pasinak engedélye a kifőzdéjére (akarom mondani az egész inkább egy nyílt konyha volt!), a gyászkeretes körmű kiszolgáló-mosogatónőjére, aki egy rozsdásan hámló mosogató előtt robotolt és Mabel hozzá képest úrinő volt...egy valamire való ÁNTSZ ellenőr sikoltva nyiszálta volna a  helyszínen fel az ereit...:S A furcsa, hogy "vendégköre" kezdődött az oláh sokszoknyás cigánnyal és záródott az öltönyös aktatáskás menedzserrel ...mindenesetre nem ez lesz a  törzshelyem...:S

Van nekem egy barátom, olyan, mint egy igazi barátnő...egy hibája van... hogy férfi :))) ...de ettől még nagyokat lehet vele vásárolni, meg beszélgetni ...és tegnap szabadnapos volt és végre kiélhettem magam a Kikában, és nem kaptam meg percenként válogatás közben, hogy mennünk kell... Közben megérkezett otthonunkba a munkás is, kicserélni a  konyhapultot meg a  mosogatót, addig mi elmentünk shoppingolni. Sikerült egy csomó jópofa kiegészítőt venni a  lakásba, (kádkilépő szőnyeget, WC előkét, illatos gyertyákat, potpouri-t a  fürdőszobába, mécsestartókat), és egy elő-ajándék hullámot karácsonyra, mert szerintem már nem sokáig tehetem meg. :) ) ...és nem utolsó sorban, volt ki mindezeket hazacipelje! :))))
Estére kész lett a konyha egy része, de olyan későre, hogy már nem volt energiám sikamikálni, most délelőtt teszem meg. Gyönyörű lett, de  még mindig nincs teljesen kész, a polcok sincsenek még felfúrva és a Baumaxban nem volt olyan munkalap, amilyet kiválasztottunk (természetesen!), talán mára érkezik és akkor talán péntekre fel lesz szerelve is. Ebben csak az a  tökjó, hogy ha ma szépen portalanítom a konyhát (a tegnapi fúrások-faragásoktól), pont péntekre lenne a  lakásban ismét rend, de ekkor érkezik a következő munkafolyamat és akkor kezdődhet minden előlről! :))) Ha pedig nem teszek rendet, széthordjuk a  lakásban a  konyhában lévő finom porréteget!  Na, ez a  sziszifuszi munka, nem a  borotválkozás! :))))

Megtáltosodásom -szerintem- annak köszönhető, hogy végre sikerült elfogadnom a  szülés tényét és elengednem ezt a fajta félelmemet... egyfajta nyugalom szállt meg, annak tudatában, hogy már betöltöttük a 37. hetet és igazából már nem történhet semmi baj (najó, baj mindig történhet, de erre egyre kevesebb az esély!)... Féltem a  szüléstől, sőt még mindig tartok tőle, mint szerintem minden először szülő nő, az ember lánya fél az ismeretlentől, attól amit igazából nem tud irányítani, amit nem befolyásolhat, mert egyszercsak elkezdődik és onnantól nincs visszaút... és nagyon nem mindegy, milyen élményekkel gazdagodom  és ugyan még mindig csak sejtéseim vannak, hogy mi vár rám, de valahogy megkönnyebbültem picit és ezáltal óriási nagy energia szabadult fel bennem...
Ma megyünk délben az újabb CTG-re és nagyon remélem, nem fognak ott! :))) Tegnap megbeszéltük kicsifiammal, hogy jövő hét végéig még tartson ki, mert jövő héten lenne egy önkormányzati megjelenésünk és oda hatásosabb lenne még egyben érkeznünk! :)))) ...és jófej gyerek, szerintem kitart! ;)

A bejegyzés trackback címe:

https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr64229729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pöttye 2007.11.15. 11:49:02

Én sem szültem még, de azt tudom, hogy az egész ..egy szinte földöntúli csodálatos dolog, amin minden nőnek át kellene esnie. Sőt férfinak is, de ugyebár pk erre képtelenek a természtből fakadóan...
Kívánom neked, hoyg átéld ezt a csodát úgy ahogy tervezted...
És csak egy tanácsot tudok adni... félni ne félj, mindig gondolj Huncúrra...hoyg őérte teszed... és hogy hamarosan a karjaidban lesz...
És várjátok meg azt a fontos találkozót...Egyben!
:)

PM · http://www.pocakos.freeblog.hu 2007.11.15. 14:52:50

Örülök, hogy ennyi mindent el tudtál intézni, annak meg még jobban, hogy már nem félsz :) Hidd el nekem, bárhogy lesz, bármenniyre fog fájni, az elmúlik és ott marad a gyermeked, akire ránézve már nem is fáj annyira :) Nekem bár borzalmas volt a szülésem mégis azt mondom, Norkáért még ezerszer végig csinálnám! És NEM lesz semmi gond :) Nagyon szorítunk Neked!!!! :)))

Zsibrák 2007.11.15. 19:32:48

Hú, most egész bepánikoltam! Már látom, hogy másfél év múlva Áron elém áll és közli: Ana, Ájon nem szejet micimacis fuggon. Ájon autós fuggon akaj!! Merthogy az övé Micimackós, ráadásul Malacka, a kis pimasz rózsaszínű rajta. nagyon nem kisfiús.
A szülés nekem azt jelentette, hogy ez az út, ami Áronnal összehoz, és nem a fájdalom miatt izgultam, hanem mert tudtam, hogy hamarosan látni fogom. Nem is emlékszem fájdalomra.Hozzáállás kérdése szerintem a fájdalom.

cucka 2007.11.17. 09:56:23

Zsibrák: ezen nagyon jót nevettem! :)))))))))))))))) Van benne valami! Asszem, gaz anyák vagyunk! :))))))))
süti beállítások módosítása