2007.12.09. 22:40
Egy hetes kisember
Alig hiszem el, hogy már egy hete velünk van, Hunc. Szinte naponta fotózzuk, mert szinte naponta újabb és újabb dolgokra képes és egyik pelenkázástól a másikig is képes valami új dolgot felfedeznie!
Élete első hetében mindannyiunk mindennapjaiba rengeteg változást hozott:
- ezelőtt egy héttel ilyenkor már a karjaimban tarthattam Őt. Igaz, még mindketten csak ismerkedtünk egymással, mégis velünk volt már és valami teljesen új és eddig nem ismert érzést csempészett HuncApuval való kapcsolatunkba.
- 2 nap múlva megtörtént a tejbelövellés, igaz a kórházban délután még nem hittek nekem, aztán éjjel pokoli fájdalomra ébredtem, enyhe hőemelkedésre és két Pamela Anderson számára is irigyelnivaló cickóra ;), amiből nem tudtam kikönyörögni Hunc számára a tejcit sehogy sem. Az éjszakás nővérke segítségével megszabadultam a fölöslegtől és így már szabadon szopizhatott Hunc, majd éjszakára kaptam egy felmelegített meggymagpárnát, ami reggelre teljesen fellazította a kötöszöveteket.
- a 3. napon kisfiam megkapta az első oltását ( a BCG-t, ami a tuberkulózis védőoltása), amit én végigzokogtam, Hunc egy erőteljesebb gügyögyő hanggal konstatált.
- 4 nappal később (éppen Mikulás napján) hazahoztuk a kórházból a kismanónkat. Nagyon furcsa volt az első nap itthon nekem, bár Hunorka akkor is jól kezelte az új helyzetet: végigvittük a lakáson, tudom, hülyének tűnhetünk, de minden helyiségről mondtam neki pár szót, majd nagyot szopizott és elaludt a kiságyában. Ezen a napon kezdte el először "markolászni" a felé közelítő cicimet (persze, mert egy kis méregzsák, ha nem kapja meg azonnal, mihelyst kinyítja a szemét :D)
- az 5. napon délelőtt kijött a gyerekorvos, mindent rendben talált, de ezt leszámítva családi idillben éltünk, HuncApu kiadós és finom ebédet főzött az én irányításom alatt, többször elbőgtem magam a harmóniától és a szeretettől.
- 6. napunkon vacsi után még nem volt álmos a kicsikirályfi, HuncApu a nappaliban játszott vele, ismerkedtek és ekkor rámosolygott! Hosszan és kitartóan és nagyon Huncutul! Elolvadtunk mosolyától...
- ma pedig egy hetes és reggelre már sikerült átfordítania a fejét fekve! Eddig, ha lefektettem pl. a jobb oldalára, akkor általában következő ébredéséig úgy is maradt, de mára a szemem előtt átfordította a kis fejét a bal oldalra.
Délután fentjárt a KeresztApu, Hunorka ébren és nagy érdeklődéssel fogadta Őt is meg a tőle kapott rózsaszín malacot. Kaptunk egy gazdag komatálat is:
HuncApu elkapott egy titkos pillanatot, néha szopizás után összebújva elbóbiskolunk pár percre Hunccal:
Élete első hetében mindannyiunk mindennapjaiba rengeteg változást hozott:
- ezelőtt egy héttel ilyenkor már a karjaimban tarthattam Őt. Igaz, még mindketten csak ismerkedtünk egymással, mégis velünk volt már és valami teljesen új és eddig nem ismert érzést csempészett HuncApuval való kapcsolatunkba.
- 2 nap múlva megtörtént a tejbelövellés, igaz a kórházban délután még nem hittek nekem, aztán éjjel pokoli fájdalomra ébredtem, enyhe hőemelkedésre és két Pamela Anderson számára is irigyelnivaló cickóra ;), amiből nem tudtam kikönyörögni Hunc számára a tejcit sehogy sem. Az éjszakás nővérke segítségével megszabadultam a fölöslegtől és így már szabadon szopizhatott Hunc, majd éjszakára kaptam egy felmelegített meggymagpárnát, ami reggelre teljesen fellazította a kötöszöveteket.
- a 3. napon kisfiam megkapta az első oltását ( a BCG-t, ami a tuberkulózis védőoltása), amit én végigzokogtam, Hunc egy erőteljesebb gügyögyő hanggal konstatált.
- 4 nappal később (éppen Mikulás napján) hazahoztuk a kórházból a kismanónkat. Nagyon furcsa volt az első nap itthon nekem, bár Hunorka akkor is jól kezelte az új helyzetet: végigvittük a lakáson, tudom, hülyének tűnhetünk, de minden helyiségről mondtam neki pár szót, majd nagyot szopizott és elaludt a kiságyában. Ezen a napon kezdte el először "markolászni" a felé közelítő cicimet (persze, mert egy kis méregzsák, ha nem kapja meg azonnal, mihelyst kinyítja a szemét :D)
- az 5. napon délelőtt kijött a gyerekorvos, mindent rendben talált, de ezt leszámítva családi idillben éltünk, HuncApu kiadós és finom ebédet főzött az én irányításom alatt, többször elbőgtem magam a harmóniától és a szeretettől.
- 6. napunkon vacsi után még nem volt álmos a kicsikirályfi, HuncApu a nappaliban játszott vele, ismerkedtek és ekkor rámosolygott! Hosszan és kitartóan és nagyon Huncutul! Elolvadtunk mosolyától...
- ma pedig egy hetes és reggelre már sikerült átfordítania a fejét fekve! Eddig, ha lefektettem pl. a jobb oldalára, akkor általában következő ébredéséig úgy is maradt, de mára a szemem előtt átfordította a kis fejét a bal oldalra.
Délután fentjárt a KeresztApu, Hunorka ébren és nagy érdeklődéssel fogadta Őt is meg a tőle kapott rózsaszín malacot. Kaptunk egy gazdag komatálat is:
HuncApu elkapott egy titkos pillanatot, néha szopizás után összebújva elbóbiskolunk pár percre Hunccal:
Annyira boldog vagyok, hogy minket választottál, kisfiam!
11 komment
Címkék: hunorfotó hunc fejlődés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr55258491
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Niki- picurAnyu 2007.12.09. 22:47:46
Ez annyira szép volt. :) Most itt bőgök. ... Nagyon sok boldogságot immár 1000.-szer nektek.
Bogár · http://www.babaszoba.hu/services/blog/bogar 2007.12.09. 22:58:21
Egy hatalmas kalandba vágtatok :-D
S jobb a császár, mint a hosszú vészes kínlódás ;)
Szép az úrfi!
Puszi
S jobb a császár, mint a hosszú vészes kínlódás ;)
Szép az úrfi!
Puszi
gyulaiszilvi 2007.12.09. 23:06:40
Annyira szép ez a kép rólatok. Tele van békességgel, harmóniával, szeretettel.
Kata763 2007.12.10. 00:55:36
Ezt a bejegyzésedet is megkönnyeztem, átérezni a szeretetet, boldogságot, a csodát, hogy Hunorka már ott van veletek. Nem is tudom megfogalmazni....Csodálatos a kép rólatok!:)
vorosbegy · http://fioka.freeblog.hu 2007.12.10. 07:27:33
jaj Cucka...lassan megszokom, hogy bőgni járok ide...és irigykedni és hihetetlen érzésekkel feltelődni, hogy mindjárt...
ez a kép valami fantasztikus...anya és kisfia...csodás pillanat...grat Huncapunak :))))
ez a kép valami fantasztikus...anya és kisfia...csodás pillanat...grat Huncapunak :))))
Pöttye 2007.12.10. 08:21:31
Csodálatosak vagytok:)
RKriszta · http://www.barni.blog.hu 2007.12.10. 08:46:23
Már megint ezt csinálod itt mindenkivel?? :-)
Ingrid 2007.12.10. 10:15:50
Jaj, de ismerős érzések! Én is bőgtem rendesen az első napokban-hetekben. Hol a szeretetáradattól, hol azért, mert Bogyóapu dolgoni ment, hol azért mert boldog volam, hol azért mert kimerült az éjszakázástól.
De mindent összevetve csodálatos napok voltak :) És ezek a napok továbbra is tartanak.
Ti gyönyörűek vagytok! Olyan édes kisfiad van :) Szépen tartja a kezét, feléd fordul, mert most te vagy neki a világmindenség :) És már most pasi, mert egyelőre, csak a cicid érdekli ;)
De mindent összevetve csodálatos napok voltak :) És ezek a napok továbbra is tartanak.
Ti gyönyörűek vagytok! Olyan édes kisfiad van :) Szépen tartja a kezét, feléd fordul, mert most te vagy neki a világmindenség :) És már most pasi, mert egyelőre, csak a cicid érdekli ;)
micka 2007.12.10. 10:17:48
Kincs, én a humorod értékelem nagyon, napok óta most mosolyogtam egyet jóízűen:-) és ezen most ne bőgd el magad;)
Eriberi 2007.12.10. 10:54:23
Csatlakozom az előttem szólókhoz... én is bőgni járok ide. De ez olyan jól eső érzés! Olyan jó olvasni az írásaidat!
Pocakos Macska 2007.12.10. 12:16:29
Fantasztikusak vagytok és az a kép... :)))))
Hozzászólások: