2008.11.05. 18:07
A lélek hangjai
A csalódás olykor az igazságtalansághoz közeli érzést tudja kelteni bennem. Tudom, senki sem tökéletes, senki sem neveli tökéletesen gyermekét... emberek vagyunk hibákkal, másságokkal, különböző tulajdonságokkal. Ami igazán biztos: mindannyian, akik szülők vagyunk, a legjobbat akarjuk a gyermekünknek. És hogy mi a legjobb? ezt mindenki a saját kútfőjéből meríti, a saját gyermekkorából hozza, a saját megtapasztalásaiból szűri ki és szűri le, mint azokat a gondolatokat is, melyekkel a lehető legjobban kívánja irányban tartani csemetéjét. Az úgynevezett irányelveket, melyek természetesen változnak, megszűnnek, átalakulnak. (a megfelelő rész aláhúzandó). És nincs is ezzel baj... a baj ott kezdődik, ha megszakad a kommunikáció két állítólagos barát között. Ha az egymás melletti elbeszélések ködfátyla belengi és elhomályosítja az igazi mondanivalót... Persze, fabrikálhatunk számtalan mentséget önmagunk és a másik fél számára, de az igazi szívfacsaró szomorúság mégis bennünk marad. Az a keserű csalódottság... hiszen egyikünk sem így képzelte... és bennem számtalan megválaszolatlan kérdés maradt, az összes túlcsorduló érzelmem szinte lefolyt a búcsúölelése hideg falán...
És csodák sincsenek, hiszen minden spirituális összefogás és vallásos ima ellenére, a pici Bátor harcosunk mégiscsak útnak indult és itthagyott egy sajgó sebként égő, szerető családot... Nagyon sok erőt kérek az Égiektől számukra az elkövetkezendő időkhöz...
Nyugodj békében, Drága Csöppfiú, vigyázz onnan fentről a Szüleidre, most nekik van nagyon nagy szükségük rá(d)!
15 komment
Címkék: érzések szavak nélkül
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Andy 2008.11.05. 18:30:17
De Teged ki bantott?Es miert?Vagy rosszul olvastam a sorok kozott?
judit 2008.11.05. 21:30:05
Ide jártam naponta többször, hátha jó hírt olvasok. Pafffff.... Nem is tudom felfogni.
Részvétem a szülőknek, a családnak.
judit
Pocakos Macska 2008.11.05. 22:39:47
Mi történt Veled? Nagyon rossz volt ezt olvasni! Sokat jelentett, hogy beszéltünk tegnap!
panka 2008.11.06. 10:20:08
A te bánatodat is sajnálom, bár nem tudom mi okozta...remélem szebb napok jönnek most már...
masika 2008.11.06. 12:16:09
Nem is tudok igazán mit írni ehhez Cucka, mindent elmondtál....
Ingrid · http://www.simoningrid.com 2008.11.06. 13:11:42
Rettenetes a tragédia, nehéz felfogni.....
nani · http://nanye.blog.hu 2008.11.06. 14:40:25
Boti remélem nagyon Boldog Angyalka!
korsi 2008.11.06. 16:14:37
Pankababa 2008.11.07. 12:21:14
Eddig is paramami voltam, de az eset óta még inkább rettegek, mert senki sem tudhatja, mi vár ránk...derült égből...kegyetlenül hirtelen....
Pocakos Macska 2008.11.07. 23:30:25
Zsó - nikibaboca.freeblog.hu · http://baboca.blog.hu 2008.11.09. 22:58:51
Nem tudom mi történt, de remélem meg tudjátok beszélni, helyre lehet hozni. Ha akarjátok...
Boti pedig ... :( érthetetlen, felfoghatatlan, szörnyűséges. Remélem olyan erősek is tudnak lenni, mint amennyre kitartóak voltak. Sokat gondoltam/gondolok rájuk.
Puszi!
Bea · http://www.pappb12.freblog.hu 2008.11.10. 14:09:44
cucka 2008.11.10. 20:14:11
PM, Neked külön köszi a pénteki színházélményt! Tényleg kinevezlek családunk kultúrfelelősének! ;)
Hozzászólások: