Van az úgy, hogy az ember vágyakozik valami után, ami nem lehet az övé, de titkon reméli, hogy talán majd egyszer, évek múlva elérhetővé válik...
Nyílt titok, hogy álmaink netovábbja egy csodaházikó, sok szobával (a gyerkőceinknek és a nálunk vendégeskedőknek), kerttel, veteményessel, gyümölcsössel, hozzátartozó kis épületekkel, háziállatokkal... tornáccal, kemencével, télen gomolygó füsttel a kéményben, nyáron  grillezés illattal árasztva el a környéket... valahol a Pilis fészkében...

Egy ideje nyüstölöm HuncAput, hogy kezdjük el keresgélni álomházikónkat, csatangoljuk be a falvacskákat, mert hiszem, hogy így fogjuk megtalálni Őt.

Ma felszedelőzködtünk össznépileg és elsőre megtaláltuk az álomlakot... olyan volt, mint amikor találomra bemész egy cipőboltba, leemelsz a polcról egy átlagos cipellőt, felpróbálod és érzed, erre a cipőre vártál egész életedben, és ő is neked készült... lányos zavarodottságomban még fotózni is elfelejtettem...
Minden adott amire valaha is vágytunk: tágas konyha, hatalmas kert, beépíthető tetőtér, világos nagy szobák, borospince, garázs, melléképület, lekerített rész a baromfiknak. Ahogy végigjártuk a szobákat az agyam lázasan dolgozott, már láttam, mit és milyenre cserélnék ki, hol milyen színeket változtatnék meg és lelki szemeim előtt a teraszon reggeliztünk sokadmagunkkal... 

A tulaj nagyon szabadulna már tőle: maguknak építették, úgy képzelték, majd a gyerekeik és azok családjai lakják a tetőret... aztán persze másképp alakult, gyerekek kirepültek, nekik nagyon nagy ez a ház... jóval a piaci értéke alatt kínálják,  telekárban, de még így sem merünk belevágni... a lehetőségek adottak, de nagyon sokat kellene rákölteni ahhoz, hogy olyan legyen, amilyenre igazán vágyunk...

Azóta hullámzunk mindketten: a mindenre-azonnal lelkesedésem ilyenkor nem túl előnyös tulajdonságom, szinte fizikai fájdalommal fáj, hogy mégsem lesz a mienk ez a tökéletes házikó. HuncApu szerint azért jöttünk lázba mindketten, mert megcsillant a remény, hogy kis(?) erőfeszítéssel kertes házba költözhetnénk, magunk mögött hagyva a főváros porát-nyüzsgését.

Azt gondolom, megint igaza lehet, viszont egy dolog biztos: az elkövetkezendő hétvégékre meg lesz a programunk! Kellemeset a hasznossal: nézelődünk, sétálgatunk és közben  általunk eddig nem ismert éttermeket fedezünk fel. Ja, kérem, aki a szokások rabja?!...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eriberi 2009.02.08. 11:27:29

Drukkolok nagyon, hogy össezjöjjön egy álomházikó!!
Lesznek tikok is? :D

És, onnan nem kéne a harmadikról lecipelni fájós kézzel a babakocsit... Tényleg?4 Kezed jobban van??

Válasz erre 

Pocakos Macska 2009.02.08. 19:05:09

Ja nagyon-nagyon drukkolok, hogy meg lehessen oldani és mehessetek!!!!

Válasz erre 

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2009.02.08. 19:32:02

Biztosan meg fogjátok találni azt amit kerestek, és ha nem is ez a ház lesz az, lesz egy másik, egy talán még jobb, meglátod:))))

Válasz erre 

LiliBogar 2009.02.08. 21:13:04

A leghasznosabban töltitek ezek szerint a kiránduló időszakot :) drukkolunk, hogy eredménnyel ;)
Puszi

Válasz erre 

Ingrid 2009.02.08. 21:18:28

Szerettem ezt a mászkálós-nézegetős időszakot :)
Kívánom, hogy a legjobbat találjátok meg :)

Válasz erre 

Ildi-84 2009.02.08. 21:28:48

Emlékszem, amikor én szerettem bele az első lakásba. :) Nekem is majd megszakadt a szívem, hogy nem lesz a miénk. Igen, és is hirtelen fellángolós típus vagyok... :D Aztán beletörődtem, és beleszerettem a mostaniba. :)

Nagyon drukkolok, hogy mielőbb megtaláljátok azt az igazi kis álomházikót, amire vágytok!!! ;)

Válasz erre 

gneke 2009.02.08. 22:13:55

Ha szerelem első látásra, akkor hátha másodikra is az lesz.
Amiben mi lakunk szintén az volt, egyértelműen, mindkettőnk részéről. Ha nem akartok építkezni, akkor tökéletest szerintem nem találtok, kompromisszumok lesznek...De ha ennyi minden összejön ebben a házikóban, akkor lehet az álomból valóság! De azért még nézegessetek, hátha még tökéletesebbet is találtok.
Én azért bánom, hogy nem építkeztünk, lakva ismerni meg a házikót is, nem csak a házastársat...És ez a ház, amit elsőre megszerettünk nekem nem tökéletes, úgy érzem, nem nekem tervezték...hosszú...talán egyszer írok róla...

Válasz erre 

tollpihü · http://www.tollpihe-domborka.blog.hu 2009.02.09. 07:55:14

szorítok NEKTEK! hasonlóan töltjük mi is napjaink, csak mi főként papír felett álmodozunk ;)

Válasz erre 

Nani 2009.02.09. 11:13:02

Mi másfél évig kerestük a lakot, mely megfelel elvárásainknak, azonban mikor rátaláltunk nem haboztunk cseppet sem. Piaci ár alatt vettük, mert sürgős volt eladni, azóta is szívünk csücske, szeretünk nagyon itt, pedig semmi extra. Én most is belevágnék, akármi is van...
De a Ti döntésetek, én mindenesetre szorítok nagyon.... :))

Válasz erre 

cucka 2009.02.09. 14:14:02

Köszönjük a drukkokat, egyelőre még semmi sem biztos, azt leszámítva, hogy lázba jöttünk mindketten. ;) Nem egyszerű döntések ezek, nagyon sok mindent szem előtt kell tartani, nagyon sok aspektusa van egy ekkora horderejű döntésnek, a hitelek súlya alatt meggörnyedni sem szeretnék, szeretnénk viszonylag úgy élni továbbra is, mint ezidáig, hogy ne okozzon továbbra sem gondot az, ha vasárnap ebédfőzés helyett étterembe megyünk pl. vagy esetleg kedvet kapunk egy hosszú hétvégéhez az "férjen bele". Erre a gyönyörűségre nagyon sokat kellene költenünk, -bár tény, hogy hihetetlen szerelem lett, mely azóta is itt motoszkál a zsigereimben- , most nézegetünk-érdeklődünk... ha ő kell a mienk legyen, akkor megvár minket és a mienk lesz. ;)
Én szívem mélyén mindig is vidéki lány maradok, szeretném a gyerekeimet egészséges levegőn, egy élhetőbb élet mellett felnevelni. Nagyon kivágyom már ebből a felpörgetett városból, a türelmetlen emberek közül...

Válasz erre 

Timocska_ 2009.02.09. 19:15:20

Teljesen átérzem ezt, mi pont ugyanebben a cipőben járunk.. megtaláltuk álmaink házikóját kívül Bp-en, de egyenlőre nem merünk belevágni..
Remélem nektek sikerül!!!!
T.

Válasz erre 

snow(flake) 2009.02.10. 10:05:29

tyűű, hát megy a drukk ezerrel. és hátha szomszédok leszünk. :D

amúgy meg az álom-megvalósítás egyik jelentős eleme, hogy merjünk bevállalni nagy dolgokat. úgyhogy rajta! ;)

a mi házikónk is felújított, de nem csináltunk mindent egyszerre. csak szépen lassan. először hogy éppen lakható legyen, aztán jött a többi, ahogy volt rá pénz és idő. még mindig van mit csinálni, pedig itt lakunk már 5 éve. így jut nyaralásra is, szórakozásra is, grillezésre is. bár tyúkok nincsenek de azt nem is szeretnénk. :D

Válasz erre 

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2009.02.13. 09:30:57

Hamarosan ott ültök majd a kertben, árnyat adó öreg gyümölcsfa alatt! Ha egyszer Te kitűzöd a célt, el is éred!
És a saját házikó, kert, nekednyílós virágok......ó de csodás!!!! (minden nap rácsodálkozom, hogy jé, ez a mi házunk???? -bár ugye nagy része a banké:-)Jön a tavasz, és biztosan meglelitek a legigazibb igazit!

Ui: megkaptad a levelemet a múltkori hosszú írásodra?

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: