2009.05.26. 09:39
Bűvös 12, Hunorcsillagvirágszál meg miegyma
Betöltött 12 hetes kismama lettem (időszerű egy pocakfotó is lassan...), azaz elröpült az első, rettegett trimeszter. Félelmetes, hogy a gréfrut méretűvé nőtt méhemben már egy hétcentis, tökéletesen kifejlett kisember úszkálgat. Aki, ha kedve szottyan lubickolgat a magzatvízben, nagyokat kortyolgatva belőle, aki, ha szomorka, sírni is tud már... félelmetes... A statisztikai adatok alapján, mától már igen alacsony a kockázata a vetélésnek, (nem szeretem a statsiztikákat!), a babonásabbak innenstől merik elmondani a külvilágnak, hogy igen, érkezik az új lélek a családba. Sosem értettem ezzel egyet, annak ellenére, hogy volt már vetélésem, mégsem tudtam most sem magambafojtani örömömet, kikívánkozott a nagy hír belőlem, feszítette a mellkasom... Talán mert örök optimista kártyát kaptam születéskor és tudom, ha baj ér, könnyebb úgy feldolgozni, ha a köröttem élők tudják, nem fontos állandóan beszélni róla, elég ha a néma jelenlétükkel biztosítanak a hozzámtartozásukról...
Persze, erről most szó sincs, kirobbanóan jól lennék, ha nem sikerült volna benyalnom valami kis finomat, a nyirokcsomóim duzzadtak, úgy érzem, az agyam is mindenféle váladékokkal teli, de egyelőre még nincs szabad folyás, nem tud távozni belőlem... iszom a teát, nyeldesem a C vitamint és várom a feloldozást. Csak annyira vagyok rossz beteg, akár egy férfi, állandóan temetem magam ilyenkor, ma reggel már arra is gondoltam, ha nem tudnám bizton, hogy átestem kiskamaszként a mumpszon, akkor a Hunor általi oltás mellékhatásaként rajtam most debütálhatna is akár...
A kulináris élvezetek hajhászásról nem vagyok hajlandó továbbra sem lemondani, igaz kettecskén a főzés kicsit bonyolultabb, mint egyedül, de megoldjuk. Igaz, áldozataink vannak, de HuncApu ősi mondása éppen idetalál: ahol háború van, ott halottak is vannak. Naszóval, ritkul a pohár állományunk, bár ettől a micsaládunkban nem tartok, még mindig annyi áll rendelkezésünkre, hogy el sem férnek a szekrényben. A kedvenc egyedi formájú jénai tálam tetejét este sikerült közös erővel a másvilágra küldenünk. Az ijedtség nagyobb volt mint a valódi történet, a tető hangos csatazajjal szétrobbant a konyhakövön beborítva mindent aprócska üvegszilánkokkal. Gyerek eliminálva, porszívó be, majd felmos... nagymamám megelégedettséggel tekintgethet le rám odafentről, éppen úgy csináltam mindent, ahogy azt tanította, főzés előtt és után is alaposan kitisztítottam a konyhát... (délelőtt takarítottam ugyanis)
Aztán volt egy újabb Sudocremes esetünk, miközben porszívóztam, Hunc az ágyról vezényelte a műveletet, Zapja meg a lakás valamely eldugodtabb pontján éppen figyelt rá, egyszer csak arra lettem én figyelmes, hogy Hunc vigyorogva tekintget rám, feje vastagon beborítva a jó kis zsíros krémmel, ösmét nem hibáztathattam, hiszen a sapka-undorítisze miatt előfordul, hogy bekenem a feje búbját napolajjal. Így intézett magának egy soronkívüli fürdést.
Jó fotók már csak álmában készülnek róla, állandó mozgásban van, így a meglesett álmait-álombeli békéjét szoktam megörökíteni. Ez a jobbszája sarkában nyálcsíkos most a kedvencem:
És még becsúsztatok egy mostani Hunckedvencet is, na ezt naponta jósokszor meg kell hallgatni, sőt, ha olyanja van, erre alszik el a karomban is:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hugomum · http://hugoelete.blogspot.com 2009.05.26. 10:25:06
Jobbulást!
az apukák nagyon tudnak "figyelni" ám...
és asszem én is azt a kártyát húzam. hál' istennek...;)
PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2009.05.26. 10:48:51
gneke 2009.05.26. 11:49:12
És gyógyulj meg mihamarabb!
Ez a Sudocrem milyen népszerű...nálunk egyelőre a doboza.
Odafigyelő apuka:-)
Terhesség legbiztosabb tünete: kézből kipotyogó tányérok és egyéb törékeny tárgyak. Sok a poharatok? Éljen a nagycsalád...DDDD
Eriberi33 2009.05.26. 12:42:53
Huncos meg gyönyörű gyermek... :) Kis rosszcsont... ;)
CsJ 2009.05.26. 13:09:40
cucka 2009.05.26. 20:34:53
@PBea: no, igen, éppen ma néztem, hogy kerek 4 hét van köztünk. Ebből még bármi is lehet. ;)
@gneke: nekem ez tök fura, eddig életemben összesen egy kezemen meg tudom számolni hány tányért/poharat törtem össze, most meg heti rendszerességgel török-törünk össze valamit. :) Éppen valamelyik nap említettem HuncApunak, hogy létezik egy közmondás, mely szerint az üvegcserepek szerencsét hoznak, erre aszonta az utóbbi időben annyi szerencsét intéztem, hogy ez már tuti kitart életünk végéig. :))))
@Eriberi33: bár igazad lenne, de valamért most azt érzem, nem fogjuk ennyire hamar megtudni a gyermek nemét. Mondjuk sebaj, nevekkel már jól állunk. ;)
@CsJ: hát, ő már kisfiú, nem baba. :o) Köszönöm a jókívánságokat, igyekszem hasznosítani és erőt meríteni belőle. :)
Nani 2009.05.27. 11:54:21
Édibédi alvó Rosszcsont!
Nekünk is sok a poharunk, de vigyázz, egyszer elfogynak ám!!! :)
masika 2009.05.28. 12:13:03
Hunc igazán leleményes és tanulékony gyerek, nem panaszkodhatsz rá!
Hozzászólások: