2009.05.30. 08:29
Én is szeretnék...
Huncos születését nem élhettem meg a szó klasszikus és magávalragadó értelmében... nem volt eget- és földetrengetően csodálatos élmény egy kivilágított műtőben, köröttem rengeteg idegennel, reszkető lélekkel világra hozni elsőszülöttemet... nem hallgathattam a testem jelzéseire, nem vajúdhattam lépésről-lépésre, nem dolgozhattam meg minden egyes előrébbjutásért, nem szoríthattam azonnal magamhoz az én tátogó kiscsomagomat, mint ahogy erre lélekben 9 hónapon át készültem... nem sírhattam örömömben-megkönnyebbülésemben... ő sürgősséggel és császárral érkezett közénk... minden olyan gyorsan, felkészületlenül és hirtelen történt... sokáig arra sem voltam képes, hogy azt kimondjam, szültem...
Most hosszasan boncolgathatnám és hasonlítgathatnám a természetes szülés és a császármetszés előnyeit és hátrányait, de ezt mégsem teszem, mert nem ez a célom... (Akik ugyanazon szkpetikusok csapatát erősítik, mint hajdanán én, azoknak üzenem: nem volt annyira "jóbuli" ez a laza hasi műtét, mint gondolják és nem csak esztétikai szempontból, a vágás mentén egy rövidke résznek a mai napig nem tért vissza az érzékenysége...)
Szeretném, ha most megadatna és KisTesóval másképp csinálhatnám... talán így, ezzel az életszeretettel és vitalitással, az anyaság őserejével...:
15 komment
Címkék: videó szülés gondolatok érzések kedvencek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr11152085
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kata790313 2009.05.30. 15:22:36
Nem is tudom..én a Domit természetes úton szültem, JJK-t császárral. És hiába a heg, én inkább az utóbbira szavazok. Na jó, értem én az indokaidat, nálam mondjuk az a 20 órás vajúdás a természetes szülésnél tette fájdalmasan felejthetetlenné Domi érkezését, és most nagyon hálás voltam, hogy nem szenvedtettek eddig. De nyilván ez mindenkinél más...kívánom, hogy átélhesd a természetes szülés szépségét, minden komplikáció nélkül!!!
Eriberi33 2009.05.30. 15:58:31
Kata, én is szeretném átérezni egyszer ezt a fájdalmat,mint Cucka, hogy utána eldönthessem, melyik a "jobb" :) (én is császárral szültem)
Remélem Cuckám, összejön, amit szeretnél!!!!
Remélem Cuckám, összejön, amit szeretnél!!!!
Bongianyu · http://blog.bongor.hu 2009.05.30. 21:23:20
Kívánom, hogy átéld! Én természetes úton szültem meg Bogyót. Nem lehet leírni a fájdalmat, de azon túl, hogy úgymond jobban átéled a babi megérkezését, én 10 nap múlva a régi voltam. Igaz, addig nem tudtam ülni, állni, menni, de 10 nap elteltével, mintha soha nem szültem volna! És a doktor bácsi poénosan még meg is kérdezte, hogy szűkebbre vagy bővebbre varrjon össze :)) Még ennyi előnye is van :DD, a szüzesség is visszatérhet :DD! Minden úgy alakuljon, ahogy szeretnéd!!!
matusi · http://csoppdodom.freeblog.hu 2009.05.31. 08:34:21
Én is én is:) Vajúdásról van némi fogalmam,de azt hiszem az igazán nehéz oldaláról lemaradhattam, mert így utólag egészen élvezetes élmény volt, vajúdgatva figyelni a szívhangot, a fájás görbét és várni a dokit. a műtétre való előkészülés már nem volt így túl egyszerű, másodpercenként egy milis mozdulatokat engedtem elvégezni magamon:D Kis túlzással;) Amikor zsibbadtam akkor jöttem rá, hogy egész kellemes fájás nélkül. Nekem is hiányzik az átmenet.Tulajdonképpen az első zuhany után egész jól voltam már, ahogy elnéztem a sima szülőket a babás szobában, ők sem nagyon tudtak mozogni két napig:)Gondolom az egyik oldalon a gátmetszés és a vajúdással járó izomláz, a másik oldalon a hasmetszés:)
Pocakos Macska 2009.05.31. 15:35:32
Ezt mi már "kitárgyaltuk". Kívánom, hogy átélhesd azt a szülést amire vágysz!!!! Aki meg "jóbulinak" tarja a császárt... Hát az enyémet (előzményekkel) kipróbáltatnám vele... (Bár lehet elég lenne csak a szt elolvasása :) )
bogi_es_kira · http://www.piciangyalkam.blogspot.com 2009.05.31. 19:33:06
Én nem tudom, milyen lehet a császár, de kívánom Neked, hogy teljesüljön a vágyad!
Én életem legszebb élményének tartom a szülést, arról nem is beszélve, hogy másnap már kutya bajom sem volt! :)
Én életem legszebb élményének tartom a szülést, arról nem is beszélve, hogy másnap már kutya bajom sem volt! :)
vicger · http://vicger.blog.hu/ 2009.05.31. 21:15:24
Nekem mindhárom szülés hüvelyi volt, Atinál rezgett a léc h csaszi lesz, ha a lepény nem mászik el a méhszájról. Hála az Égnek elmászott... Soha nem kívánnám senkinek a császárt, magamnak sem... Tökéletes volt mindhárom szülésem, gyors, szerintem nem is vészesen fájdalmas, így utólag ;)
Nagyon drukkolok, h olyan szülésed legyen, amilyet csak szeretnél! :))))))
Nagyon drukkolok, h olyan szülésed legyen, amilyet csak szeretnél! :))))))
masika 2009.06.01. 14:55:33
Cucka tudod Én is császárral szültem, szintén sürgősségi okok miatt. Most így belegondolva nem is tudom melyik a jobb. Én aki irtózom minden féle fájdalomtól, asszem talán így jártam jobban. De ha mégegyszer szülnék lehet, hogy kipróbálnám a normál módját.
Azért neked azt kívánom, hogy olyan szülésed legyen majd, amilyet szeretnl!
Mit mond az orvos, lehet természetes úton?? Sokszor a dokik császár után nem engedik a normál szülést, bár ezt orvosa válogatja.
Azért neked azt kívánom, hogy olyan szülésed legyen majd, amilyet szeretnl!
Mit mond az orvos, lehet természetes úton?? Sokszor a dokik császár után nem engedik a normál szülést, bár ezt orvosa válogatja.
PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2009.06.01. 16:50:08
Mikor Matyi császáros lett, akkor és ott nem zavart, örültem, hogy itt van, egészségesen. Sokáig nem is volt bennem hiányérzet. Aztán szép lassan kialakult bennem is a vágy, hogy milyen jó lenne átélni igazán a Csodát. Sajnos, nekem erre nem sok esélyem van, sőt...semmi. DE úgy látszik, én nekem nem ez adatott meg. Hálás vagyok az orvostudománynak, hogy Anya lehetek, hisz 50 évvel ezelőtt valószínű nem lehettem volna. Szívemből kívánom Neked, hogy szépre sikerüljön a szülésed, olyanra, amilyenre vágysz (helyettem is):)))
LiliBogar 2009.06.01. 16:52:49
Összehasonlítani nem tudom de a természetes szülésnek vannak csodálatos pillanatai, na nem azok amikor az ember lánya azon agyal, vágják inkább ki, mert nem bírja tovább :P Bírja és az a pillanat amikor kicsusszan, mindent elfeledtet ;)
tsetten 2009.06.01. 20:14:34
Szerintem gyönyörű dolog a szülés, már ha az ember szerencsés és képzett szülő. De nem ér véget a szülés a gyerek világrajöttekor, azt hiszem addig tart, amíg a méh vissza nem nyeri az alakját, az is egy nagyon intenzív (nekem gyors és fájdalmas folyamat volt) érzés. És ha mégsem jön össze másodszorra az, amit szeretnél, akkor koncentrálj a szoptatás kezdetekor erre az érzésre, mert nagyon hasonló.
Pankababa 2009.06.01. 20:33:11
Kívánom, hogy átélhesd a természetes szülés élményét is. Akiknek nem volt nehéz szülésük életük legszebb emlékeként őrzik. Nekem kicsit más erről a véleményem, de ezt csak egy 16 órás kegyetlen vajúdásnak köszönhetem...remélem ilyesmiben sosem lesz részed!
gneke 2009.06.01. 22:14:35
Kedves Cucka!
Kívánom, hogy olyan szülésed legyen, amilyenre vágysz, amilyenről álmodsz ezekben a hónapokban.
Adrika császáros volt, végig természetes szülésre készültem, szülés előtt pár héttel mondta az orvosom, hogy ha nem minden úgy alakul, akkor műt - lombik miatt veszélyeztetett voltam. Műtött. Volt oka rá. Másnap már én vittem a két napja szült szobatársnőmnek a papucsát, tudtam hajolni, ülve szoptatni. Aztán szültem Andort, mivel kicsi volt a korkülönbség, ezért könnyen tágultam (erre van esélyed neked is!). Áron szintén majdnem császáros lett, volt ott minden, több mint fél nap szülőszobán, de csak sikerült a műtétet elkerülni. Rossz élményem nincs a műtétről, csak amíg nem szültem hiányzott a szülésélmény, nem tudtam miről beszélnek azok, akik szültek, hisz nem éltem át. Természetes szülés után meg ott volt a gátmetszés, ami talán rosszabb volt, mint a hasi fájás, nekem, de én én már terhesség előtt HSG-n és punkción is túl voltam, az se jobb, de talán emiatt nem vettem fel annyira a hasi műtét fájdalmait.
Még egyszer: kívánom, hogy megismerd a természetes szülés élményét!
Kívánom, hogy olyan szülésed legyen, amilyenre vágysz, amilyenről álmodsz ezekben a hónapokban.
Adrika császáros volt, végig természetes szülésre készültem, szülés előtt pár héttel mondta az orvosom, hogy ha nem minden úgy alakul, akkor műt - lombik miatt veszélyeztetett voltam. Műtött. Volt oka rá. Másnap már én vittem a két napja szült szobatársnőmnek a papucsát, tudtam hajolni, ülve szoptatni. Aztán szültem Andort, mivel kicsi volt a korkülönbség, ezért könnyen tágultam (erre van esélyed neked is!). Áron szintén majdnem császáros lett, volt ott minden, több mint fél nap szülőszobán, de csak sikerült a műtétet elkerülni. Rossz élményem nincs a műtétről, csak amíg nem szültem hiányzott a szülésélmény, nem tudtam miről beszélnek azok, akik szültek, hisz nem éltem át. Természetes szülés után meg ott volt a gátmetszés, ami talán rosszabb volt, mint a hasi fájás, nekem, de én én már terhesség előtt HSG-n és punkción is túl voltam, az se jobb, de talán emiatt nem vettem fel annyira a hasi műtét fájdalmait.
Még egyszer: kívánom, hogy megismerd a természetes szülés élményét!
cucka 2009.06.02. 09:39:00
Mindannyiótoknak köszönöm a hozzászólásaitokat! :)
Nem mondom, hogy a természetes szülés a "tuti" és önként és dalolva szeretnék fájdalmat és ősanyaként napokon át vajúdni, de ha módom adódik rá, szeretném kipróbálni, a saját bőrömön megtapasztalni. (és kívánom mindezt olyan alacsony fájdalom-küszöbbel, hogy egy fejfájástól képes vagyok egy délelőttöt végighányni...) Talán nem viselt volna meg ennyire a Hunc-szülés élménye, ha felkészültebben állok a császárhoz, és nem arra készülök fel hónapokon keresztül, hogy anyám-nagyanyám is huszon-órákon át vajúdtak szüléskor, tehát ez az élet rendje... valószínűleg én is így fogok...
Szóval, most az kérem az égiektől, hogy sikerülhessen átélnem ezt a gyönyörűséges élményt. :)
Nem mondom, hogy a természetes szülés a "tuti" és önként és dalolva szeretnék fájdalmat és ősanyaként napokon át vajúdni, de ha módom adódik rá, szeretném kipróbálni, a saját bőrömön megtapasztalni. (és kívánom mindezt olyan alacsony fájdalom-küszöbbel, hogy egy fejfájástól képes vagyok egy délelőttöt végighányni...) Talán nem viselt volna meg ennyire a Hunc-szülés élménye, ha felkészültebben állok a császárhoz, és nem arra készülök fel hónapokon keresztül, hogy anyám-nagyanyám is huszon-órákon át vajúdtak szüléskor, tehát ez az élet rendje... valószínűleg én is így fogok...
Szóval, most az kérem az égiektől, hogy sikerülhessen átélnem ezt a gyönyörűséges élményt. :)
Hozzászólások: