2010.03.10. 20:41
Kompromisszumképes következetesség
Amilyen tökéletesre sikeredett az első különalvós éjszakánk, olyan ellentmondásosra a következő.
Korábban írtam már a józsarú-rossz-zsaru házi felállásunkról. Amióta ketten vannak a kölökök, egyre inkább szükség van határokra, melyeket ugyebár a htb mivoltom miatt, nekem kell meghúznom. A másik lehetőség a mindennapok túlélésére, egy saját tulajdonú kendermag-ültetvény lehetne. Mivel ilyenünk nincs a kertvégibe, maradnak a limitek.
Az első különtöltött éjszakánk sikerén felbuzdulva és mindenkinek eldicsekedve, izgatottan és magabiztosan vártam a következő esténket. Nem számoltam viszont a nehezítő tényezővel, a ház urával, akinek jelenlétekor miden csúszik-borul. Így történt tegnap is, csúszott a vacsoraidő, a fürdés, az alvás is 9 órára tolódott ki, és háperszehogy -édesgyermek kihasználva Zapjuk gyöngeségét- a miágyunkba.
Új szabály született: ha a fádör itthon van, együtt alszunk, ha nincs, akkor szó nélkül a saját szobájába veszi az irányt. Mint ahogy ma este is tette. Na, ezt nevezik minálunk kompromisszumképes következetességnek.
4 komment
Címkék: dackorszak baba altatás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
huncut_kata 2010.03.10. 22:29:31
gneke 2010.03.10. 22:46:58
(puszi a háromévesnek;))
BPanka 2010.03.11. 09:34:48
Amíg ennyi humorod van, nem lehet gond, szuperek vagytok, én azt mondom! :-)))
Eriberi33 2010.03.11. 15:27:42
De azért nagyon ügyik vagytok ám, hogy sikerült ilyen pikkpakk kiszoktatni a nagyágyból! :)
Hozzászólások: