az első igazi fürdés...hmmm mi lesz itt majd ezután? igazi pancsolás...az a köldökcsonk óvás olyan utálatos dolog...emlékszem hogy örültem én is mindig, mikor végre leesett...a Te sebed hogy van?
atyavilág már két hetesek vagytok!!!!
a következetes anyukának pedig gratulálok...örülök, hogy rájöttél, hogy túlpörgött baba egyetlen "ellenszere" magára hagyni egy kicsit...túl sok inger érte...ügyik vagytok!
sok puszi nektek!Hunor egyre szebb...és hogy változik a kis arcuk hétről-hétre...

Ezek szerint ti is belecsaptatok a dolgok közepébe :)
Gratulálok a két hetes Hunornak, igazi nagyfiú lett, és hiába, felette is múlik az idő ;)
Szépséges kisfiú, biztosan nagyon várja már a pancsolást .

Haj-dolog: Heléna is megtalálja azt a két szálat, ami elkóborol itt a copfom mellett :)
Én még azonban gondolni sem merek levágásra. :s

szia Cucka! Krisztától keveredtem hozzátok, és azóta csak olvaslak, olvaslak.. ;) Hunorhoz gratulálok, és ha megengeded, előfizetek (kilinkellek) az irományaidra - rám fér a tapasztalat, amihez Rajtatok /Ingrid, Vörösbegy, Kriszta...-na nem puncsolni akarok;)/ keresztül juthatok :))

Cucka de jól nézel ki :))))) És helyes a kispasid, aki látom már 1000-el magyaráz :))) Mi már nem tudom hanyadik éjszakán kaptuk meg a semminemjó sírást és bizony nekünk azóta az az "elvünk" (kegyetlenszülők), hogyha meggyőződünk arról, hogy minden rendben van Nóri körül 15 percet várunk. Azalatt 90%-ban álombahüppögi magát! Szerencsére Nóri még sose húzta a hajam (nekem a számba próbál rendszeresen nyúlni) de én se vágnám le :)

Kedves Ingrid és PM! Az az igazság, hogy én is féltem a sörényemet, na! :DDD Ezért haj- marad... valahogy kibikkeljük ezt a kis időt! ;))) ...nemtom, hogy nézek ki mostanság, valahogy változom, ez a bezártság igen erősen sápít is (oly mértékben, hogy még az arcszoli sem tud pozitívba hozni :D)
Vöribegy: sebem teljesen jól van, már csak néha egy-egy rossz mozdulatkor érzem (esetleg tüsszentéskor, ha fekszem), hétfőn volt varratszedésem. Tényleg szép, alig látszódik. :) Ezúton is grat, Fruzsim! :)
Tollpihü: köszönöm és irulok-pirulok... :DDD Meglásd (bár én sem hittem benne, amikor még nagyon pocakos voltam és mesélték az anyukák), ha eljön az időd és megszületik a KisTódi, ösztönösen érezni fogod, mikor mit kell tenned... és azt hiszem, ekkor válunk igazán anyává... :) Ügyes leszel! :)

Cucka, de jó, hogy a dédik is megcsodálhatják a nagyfiút. Remélem jól telt a fürdőzés, szuper kis szobája van azt látom. Oda is csak meg kellett születni. .-)

köszi Cucka, igazad legyen! azért szívom magamba a tudást addig is :)

Eleinte mi is fürdőkesztyűvel mosdattuk Nikit, aztán megkiséreltünk egy rendes fürdetést, de hogy nyugodtabb esténk legyen (vagyis ne nyeljen a sírással annyi levegőt, és pocifájdító buborékokat) visszatértünk 'száraz' fürdetésre ... de sajnos nem ez volt a megoldás. Viszont az utolsó rendes fürdetések után jól aludtunk :) úgyhogy mostmár pancsizunk. Hol jó kedvel, hol rosszabbal viseljük.
Akkor sajnos Ti is megtapasztalhattátok a vigasztalhatatlan, vagyis nálatok a 'semmisemjó' sírást ... hát valami ilyesmi a pocifájós is, csak azt tudjuk mitől van és sajna a magára hagyás sem megoldás. De már növünk és szép lassan kinőjjük mi is. :)
Gyönyörű a fiacskátok és a szobája is csodaszép!!! Öröm nézni a képeket!
Puszillak!

El sem hiszem, hogy már két hetes a legényke! Még csak most izgultunk miattatok :)) És már tud magyarázni, kiálló hajszálakba kapaszkodni és mindkettőtöket mozgásban tartani, hmm... várjuk a folytatást!
És nagyon édesek vagytok, mindketten.