Aki arra tippelt, hogy nem fogom kibírni júli 15-ig ultrahangmentesen, az nyert egy hatalmas nyalókát, tegnap délután éppen útba esett a rendelő, és tényleg éppen be kellett ugrani valamért. Ha meg már ott vagyunk, Hunc bentlakó macskuszozott vidáman, akkor meg mért ne?
Szóval KisTesó hatalmas és mozgékony, kísérteties volt, ahogy pontugyanúgy belenézett az arcunkba, ahogy 2 évvel ezelőtt nagyokos bátyuskája tette. Viszont doktorbácsi legyen a talpán, aki erről a kölökről megaszongya mije is van a lába között, ugyanis befeléfordulva hasal a pocakomban. Viszont gyönyörű gerince van. Meg nagyon szépen pulzáló szíve. És valamit mutogatott folyamatosan a jobb kezével (talán fityiszt, hogy ugyse tudjátok meg mimvan?), ami számomra nem volt egyértelmű, HuncApu szerint  egészen nyilvánvalóan integetett. Ő az orvos, biztos a kölökkutyák is így szokják.

Amint Hunc kigyógyult a rejtélyes kórságából, lóra pattantunk és nyakunkba vettük a szóba jöhető peremfalvakat, házkeresgélés céljából. Mivel mindenhol tetőzik a Duna, így legalább saját szemünkkel is láthattuk, mennyire kiöntött (félelmetesen), többfajta embertípust is láthattunk (volt, aki élvezettel fotózta családilag a "katasztrófát" -őt idéztem-, sajátos módon: felváltva bicikliztek be a kiáradt Dunába a femili tagjai mosolyogva, míg Apuka szemből utasítgatott-kattintgatott... nem vagyok -mindig- rosszmájú, de kicsit megvidámodtam volna, ha éppenŐ beleborul. Ennyit a kárörömről mára), de az igazán jellemző a néma döbbenet volt mindenki arcán, a tisztelet a természet ereje előtt. (Hunor kavicsokat dobált a nagyvízbe, ő nem döbbent meg)
Visszatértünk egy korábbi ház-szerelemhez, asszem lókupec (vagy kalmár, vagy kereskedő) lehetett az uram előző életében, ösmét alkudozott egy gurigányit, minden tiszteletem az övé, ahogy teszi, sosem bántón, sosem arcpirítón. Most nálunk vagynak a tervrajzok, meg mindenféle értékbecslési papírosok, sok minden kell, hogy összejöjjön, de remélem, sikerül. Szép lenne. (túl szép)

Ma meg, míg a család férfitagjai meglátogatták a Dédit, engem beszabadítottak a svédáruházba. Jó volt, csak kár, hogy semmi sem figyelmeztetett, hogy amellett, hogy hétvégi tumultus van, éppen felújítás alatt is áll, így nehézkes volt bizonyos dolgok megtalálása, sárgaruhást meg még nehezebb volt találni, hozzáértő sárgaruhást, szinte lehetetlen. Viszont lett Mancinak kispárnája, meg kispaplanja, meg vidám ágyneműje, (aminek láthatóan nagyon örült!), aztán mégse ott délutáni szunnyog, hanem a miágyunk romjain.

Rendelés előtt még Római partoztunk is egy rövidkét, naívan sétafikkantani szerettünk volna, épphogy az Evezősig jutottunk egy gyors hekkezésig, a kerthelyiség alját is mardosta a kiáradó Duna. Félelmetes.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Timocska_ 2009.06.28. 19:45:21

Hát, az Ikea felújítása minket is meglepett minap, a végefelé már kezdtem elkámpicsorodni, hogy pont a gyerekrészleget szüntették meg, mikor a pénztáraknál rátaláltunk. :)
Örülök, hogy jól vagytok, drukkolok a kuckóhoz! :)

Válasz erre 

Nani 2009.06.28. 22:24:50

Óóóóó, hát ki gondolta volna, hogy nem bírod ki uh nélkül....:)
A ház (bár már nehéz követnem, hogy ez most melyik, de talán amiről személyesen is beszélgettünk???) előbb-utóbb a Tiétek lesz, mert az a sokminden, aminek össze kell jönnie, egyszercsak gondol egyet és összejön meglásd! Huncmanó ágyneműjét meg be kellene anyaillatozni, és utána az is csudajó lesz. Azért elképzellek néhány napig az Ő ágyikójában aludni! :))

Válasz erre 

LiliBogar 2009.06.28. 22:43:32

Mindjárt fél idő :-O ... kérdezhetném, hogy hol voltam az elmúlt 4 hónapban... de itt ;) ... rohan az idő nem kicsit. :)
Puszi

Válasz erre 

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2009.06.29. 10:06:07

UH:-DDDD
Míg dolgoztam minden nap 2szer haladtam el az áradó Duna mellett, és ebédidőben is gyakran katasztrófaturistáskodtunk a ház végét nyaldosó vízparton. Valóban félelmetes a természet ereje, én is mindig csak döbbenettel nézem.
Hunoralvás: mintha csak Matyit látnám:)))

Válasz erre 

cucka 2009.06.29. 10:06:23

@Lillusék: én is elkámpicsorodtam egy pöppet, mert igazából Huncos ágyfelszereléséért mentem, és éppen azokat nem találtam, aztán az egyik eladó mondta, hogy a kasszák előtt van most a gyerek osztály. Mondjuk ágyneműből elég visszafogott volt a választék, jövő héten érkezik pótlás.
@Nani: :))))
A ház egy másik, más helyen, majd elmesélem. ;)
Nem vicc: este bemásztam Hunc mellé az ágyába, így már jobban tetszett neki. :))) Reggel 7-kor jött át hozzánk. :)
@LiliBogar: bezony, hogy rohan. Néha úgy megállítanám egy kicsi időre, minden annyira felgyorsult, mióta Hunor köztünk van. :S

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: