Minden reggel úgy ébredek, hogy előttem egy hosszú nap, ezer tervem van, amit szeretnék abba a bizonyosba besuvasztani. Persze a tervezetek általában átcsusszannak a következő napra (majd a következőre, aztán a következőre...). Az utóbbi időben valahogy sosincs időm unatkozni.
Minkesz egyre hosszabb időt hajlandó ébren tölteni és egyre több időt tölt el a köreinkben. Például már napok óta tudok pár perceket olvasni mellettük a gyerekszobába: Huncmackó legózik, Minka pillangókat kapkod a játszószőnyegen. Idill van itt, kéremszépen.

Mióta lett egy háziDédink, igyekszünk hozzávetőlegesen azonos időpontokban reggelizni-ebédelni (nem rossz dolog ez a rendszeresség...), koradélután a kicsik nagyjából ugyanazon időben alszanak... ööö, és én is rákaptam a délutáni szunyára velük egyetemben. A délelőtt hamar elszalad, kis takarítás, kis ebédfőzés, Hunor lelkes segítőtárs mindenben, egész használható munkaerőnek bizonyul újabban, apróbb feladatokat lelkesen teljesít, kicsiHugi meg beéri azzal, hogy ücsörög mellettünk és telítődik belőlünk. Aztán hipp-hopp már délután 2 óra, dolgoznom kell, közben Hunor mellettem engem imitálva teszi ugyanezt, Minka szintén pihenő állásban issza a látványt. Van mit.

Még kicsi legózás, vacsora, és máris azon kapom magam, hogy már eresztem a fürdővizüket. Bár az esetek túlnyomó részében egyedül bonyolítom az estéket, elégedett vagyok magammal, egész jól összehozom és csak nagyritkán marad kint a fürdőköppenyük és talán ha egyszer felejtettem Huncost bent a kádban.

Hunor okos kis fejében összeállt a dolog, ha nincs itthon a ház ura, ellenkezés nélkül a gyerekszoba felé veszi az irányt, egyedül alszik el... ha itthon a papa, képtelenség egymásról levakarni őket. Öööööm, hogy is van ez? engem azzal áltattak, hogy a fiúgyerekek anyásak... háááát, minálunk nem ez a jellemző.

Mindent összevetve állítom: két gyerekkel valahogy könnyebbek-gördülékenyebbek (egyelőre) a mindennapok. De komolyan. (a miértekre még keresem a választ, magam sem értem, de tényleg így van, becsszóra!).
Meg azt is állítom: sok fölösleges időm (mondjuk magamra) nem is akad.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2010.03.18. 10:32:31

Az utolsó bekezdést akár én is írhattam volna:)
Örülök, hogy gördülékenyen mennek a dolgaitok:)

Válasz erre 

Dius_78 2010.03.18. 11:36:08

Örülök, hogy gördülékenyebben mennek a dolgok. :) Szerintem mondjuk egyszerűen csak lazultál annyit, hogy menjen minden a maga útján, ha akar.. :)
De amúgy tényleg... amikor már tesó van, akkor senki sem unatkozik. A kicsi figyeli a nagyot, a nagy minden fontossága tudatában játszik, mert tudja, hogy ő a nagy és okos tesó, és mert egy csomó dícséretet is bezsebelhet. :) Anyuka meg általában elcsúszik minden dolgával, mert gyönyörködik egész nap a nagy és okosban meg a kicsiben. :)) De ez pont így jó. :)

Válasz erre 

tsetten 2010.03.18. 11:53:29

Tökéletesen igazad van, könnyebb, és azért könnyebb, mert két-három-négy gyerek csapatban működik, rákényszerül arra, hogy megtanuljon betartani bizonyos határokat, tekintettel legyen másokra, korlátozza magát. Egyértelműbbek a szabályok, ha mindenki tudomásul veszi, hogy mikor van pizsamaosztás-time, fürdés-time. Egy egész birkanyájat könnyebb terelni, mint egy birkát, ugye:)

Válasz erre 

gneke 2010.03.18. 12:07:32

Ez nagyon idilli segítőkész Hunorral-pillangókapkodó (itt felröhögtem, mert vizuális tipus vagyok) Minkával.
Tapasztalatom szerint nem a fiúk az anyások,hanem az elsőszülöttek az apások.
Ilyen kicsi korkülönbségnél. Bár mindenre van ellenpélda is.

Válasz erre 

ilgya1 2010.03.18. 14:55:02

ide mindig jó betérni,főleg ha ilyeneket olvas az ember,most erre van szükségem......de azért hidd el,hogy ez rajtad is múlik:):):) nagy nagy ölelés:)

Válasz erre 

kata790313 2010.03.18. 21:33:03

Kukk hozzám, díj nálam, Neked!!Puszik

Válasz erre 

Lillencs 2010.03.19. 07:56:41

Cuckám!

Iszom szavaid, így a két gyerek küszöbén, mert egyenlőre biza tele a gatya, hogy is leszek majd a két csibével! :)
Ezt a postod még sokszor mantrázom magamnak szerintem, öleléssel Lili

Válasz erre 

Kinga85 2010.03.19. 08:37:31

Az utolsó bekezdést én is írhattam volna :) Jó, hogy minden ilyen gördülékenyen megy :)

Válasz erre 

bakacsimba · http://milanbaba.blog.hu 2010.03.25. 08:22:26

Hát, Cuckám, én is azt hittem, hogy a fiúk anyásak, de tévedtem :D
Sokan mondják, hogy két gyerekkel - még ha biztosan fárasztóbb is -, gördülékenyebben mennek a dolgok. Remélem, két év múlva én is megtapasztalom ;)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: