Határozottan jobban érzem magam, bár a  tükörbe nézve, ennek pont az ellenkezőjét látom: vizenyős szemek, sebes orr, kékes lilás karikák (mit karikák? táskák, sőt bőröndök!) a  szemem alatt...de TáltosApu is megjegyezte, hogy szerinte már jobban vagyok, mert jobban nézek ki! Na, ezen felbúzdulva néztem bele a  tükörbe és láttam meg magam...sosem fogom megérteni a  pasikat: mért mindig akkor tetszünk nekik, amikor önbizalmunk a béka segge alatt és tudjuk, érezzük, hogy hiperszerencsétlenül nézhetünk ki??? Na, mindegy...azért ezek az apróságok bearanyozzák takonykóros reggeleimet! :)))
TáltosApunak meccse van, én pedig megent egyedül maradok itthon, de kipróbálom a vásárolt multifunkcionális konyhamasinériát: konkrétan a  húsdaráló részét. És kicsit sikamikázok (inkább csak csinosítgatok!) a  lakáson. És meg kellene keresnem a  kismama könyvemet, mert sikerült a nagy költöztetgetésbe nyomtalanul eltűnnie. Jövő hétre pedig be kellene szúrnom egy védőnénis randit, feltéve, ha még mindig ugyanaz a  védőnénim, mint egy hónappal ezelőtt. Sajnos, én nem voltam olyan szerencsés védőnő ügyben, mint Térképészanyu , ezáltal én már a sokadikat (asszem negyediket) fogyasztom és nem biztos, hogy szülésig ez az állapot nem fog változni! Amikor lelkesen telefonon  bejelentkeztem a  védőnői szolgálatnál, alig 6 hetes kismamiként, az aktuális védőnőm azt tanácsolta várjak még 2 hetet, mert ő elmegy nyugdíjba, de  2 hét múlva megérkezik az utódja. Az adataimat azért fölvette, telefonon keresztül. A kijelölt időpontban valóban megérkezett az utód, akivel személyesen is sikerült találkoznom, nagyon közvetlen és szimpatikus kb.velem egykorú leányzó volt, akivel szinte azonnal megtaláltam a  közös hangot. Megbeszéltük a  következő találkozót is egy hónappal későbbre, amikor is kiderült ő már nem dolgozik a védőnői szolgálatnál, mert felajánlottak neki egy kb. tripla fizetést egy gyógyszerkutató cégnél, és ő elment. Van ugyan helyettese, akit csak napok gyakori hivogatásával sikerült elérnem telefonon és kieszközölnöm egy személyes találkozót, már csak a   pöcsétek miatt is... Rögtön leszögezte, hogy nem is érti, mért találkozunk, mert ő csak ideiglenesen helyettesít, és különben meg van egy másik körzete, úgyhogy legközelebb, majd csak szeptember végén jelentkezzek, de akkor már nem ő lesz itt! (ugye ez volt a  harmadik és ekkor még csak június végén jártunk!) Én próbáltam is magam ehhez tartani, egészen a  nyaralásunkig, ahol nem volt mindig nálam a  telefonom és esténként csak annyit vettem észre, egy vezetékes szám sokszor keresett. Másnap bele is futottam a hívásba, a  védőnői szolgálattól keresett a negyedik védőnőm. Merthogy időközben megérkezett és jól lehordott így ismeretlenül , hogy mennyire trehány anyuka vagyok, hogy hónapokra eltűnök és egyáltalán, meg különben is! Egy hét múlva találkoztunk, augusztus elején, azon az ominózus baba-szívhangvizsgálaton. A legújabb védőnő is azzal fenyegetett, hogy nem valószínű, hogy együtt "szülnénk" (na, ezt mindjárt gondoltam!), mert októberben őt áthelyezik máshova! Volt viszont egy nagyon vicces jelenet a  legutóbbi találkozásunkkor. Már éppen idultam volna haza, amikor is zavarával küszködve, az Aktuális kinyögte, hogy kérdezhetne-e valami személyeset? Mondom, persze. Erre ő: öööö, megkérdezheti, hogy a  gyerekem apjával milyen a  viszonyom? Kikerekedett szemekkel kérdeztem vissza: a  férjemre gondol? szerintem, egész normális kapcsolatom van vele. Mert? Na, és itt kiderült, hogy elvesztek az előzőleg kitöltött papírjaim (?!) és csak részadatok szerepeltek rólam a  nyilvántartásba, (ezek szerint azok is tévesen!), melyeknek  a lényege az volt, hogy egyedülálló leányanya vagyok és az apa ismeretlen! :))))
Nem tudom, mondtam-e már már, hogy mennyire imádom az új számítógépemet? :))) Sajna, nem lököm a márkáját/típusát/paramétereit, de azt nagyon élvezem, hogy gombnyomásra, egérklikkelésre azonnal reagál! :)))) És egyszerre több ablak is nyitva lehet, nem fagy le! :))) Na, ezek az élet apró örömei! :))) ...meg a  nappaliba beáramló napsütés...;)
Holnap ünnepi ebédre megyünk: TáltosApu nagyija 80. szülinapja tiszteletére összegyűlik a  család! Ez a  hétvége sem az itthonülésről szól, de  nem is baj, lassan elmúlnak ezek a  sétálós, őszies napok...

A bejegyzés trackback címe:

https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr89180361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pöttye 2007.09.30. 09:40:50

örülök, hogy jobban vagy... :)
És az élet legnagyobb öröme odabenn van a szíved alatt..:)))De amíg nem tartod a kezedben, megértem a számítógép-feelinget is;-) Totálisan:)

Niki- picurAnyu 2007.09.30. 20:29:42

Szia!
Én új olvasója vagyok a blogodnak, de azt már most tudom, hogy rendszeres leszek. :-)
Mi még a baba project tervezésében vagyunk, de már alig várom, hogy ott tarthassak, mint te. :-)
Viggyázzatok magatokra!
bpicur.blog.hu

cucka 2007.09.30. 22:28:30

Köszönöm, Pöttye...tudom és érzem, hogy így van...
Bár néha nagyon kusza és zavaros minden, és sokfajta érzések is hatalmukba tudnak keríteni, de a lényeg tényleg itt van a szívem alatt...éppen itt mocorog most is! :)))
PicurAnyu Téged meg Isten hozott és remélem, mihamarabb teljesülnek álmaid...azt ne kérd, hogy itt tarthass, mint én...én már kezdem visszasírni a "kisterheses" időszakom! :)))
süti beállítások módosítása