2008.08.26. 17:21
Módszerek
Bár mostanában, hogy csöppfiam immáron Négyfogú lett (2 alsó és 2 fölső metszőfog büszke tulajdonosa), az éjszakáink milyensége jelentősen változott. Alszunk ugyanis! Igaz néminemű ébredgetéseink mostanság is vannak, (egy átlagos napon, Hunor este 9 körül alszik el, aztán fél 1- fél 2 között fölébred egyszer, majd 4-5 között mégegyszer, végül reggel 8 magasságában indítja a napot, tehát legjobb esetben is két ébredésünk van éjjelente), de ezek már igazán könnyednek mondhatóak.
Kicsit kutakodtam, mit csinálhatok ennyire rosszul, hogy az én majdnemkilenchónaposom még mindig ennyiszer igényli a szopizást, mer ugyanis, ha nem veszem ilyenkor ki és nem csatlakozhat azonnal a rendszerhez, éktelen ordításba csap át, perceken belül fuldoklásos-öklendezéses sírást produkál. 2 féle sokak által elismert módszerre hivatkoznak mindenfelé, megpróbálom röviden összefoglalni őket.
Az első módszer, sokak számára a Vejedre ütök-ből ismerős lehet, igen arról a bizonyos "ferberizálásról" van szó, merthogy kérem szépen, ez egy létező nevelési forma! Az esti elaltatás lényege címszavakban: mindig azonos időpontban fektetjük a gyereket, azonos rítus szerint (pl.vacsora, aztán fürdés után), szülő elmagyarázza, hogy itten mostan egy altatás következik, mert késő van (vagy bármi szabadon választott, a hangsúly azon van, hogy ugyanazt mondjuk mindig!), majd szülő balra el. Gyerek természetesen üvölt, szülő odakint vár egy percet, majd bemegy és a picit nem veszi ki a kiságyból, hanem újra elmagyarázza, hogy ezitten kérem szépen egy altatás... (megnyomja a replay gombot), majd újra balra el... egészen addig szülő ki-bejárkál percenként, amíg gyerek el nem alszik. Következő este hajszálra ismétlődik minden, annyi különbséggel, hogy most 3 percenként mehet csak be a szülő, míg el nem alszik a ded. Az ezt követő estén már csak 5 percenként járkálhat ki-be, és így növeljük napról-napra az időt... elviekben rövid idő alatt hozzászoknak a gyermekek ehhez az altatási módszerhez...
A Suttogó féle módszer ennél jóval engedékenyebb. Odáig megegyeznek az elvek, hogy a gyermeknek minden este ugyanazon rítusa legyen, majd a szokásos altatás szerint ágyba helyezzük a kicsit és mellette maradunk, szülő ugyanúgy nem veszi ki a kiságyból, hanem csöndes szavakkal, simogatva, vízzel megkínálva segítjük az elalvását. Addig maradunk mellette, míg el nem alszik...
Belelapoztam Spock doktor könyvébe is, ő egyenesen főbűnként emlegeti, ha a csecsemőt magunk mellé vesszük az ágyba, és semmilyen körülmények között nem megbocsátható ez a viselkedési forma!
És akkor következzen az én módszerem, mely az összes szigorú szabályt fölrúgja, mert én még emlékszem milyen jó volt Anyuék közzé bújni, ha féltem egy-egy viharos éjszakán.... Adott egy fogzó és fejlődési ugrást átélő gyermek (néha a saját szememnek alig akarok hinni, amikor álmában négykézlábra áll vagy felül, majd eldől és beveri a kiságy rácsába a fejét és erre ébred fel!), aki éjszakánként fölsír, esetenként többször is. A választás és a döntés az én kezemben van. Én a könnyebbik és úgy gondolom, a humánusabb utat szoktam választani: a saját kiságyában alszik ell, a fölsíráskor magammellé veszem a mi ágyunkba, és vígaszcicivel altatom vissza... és pár percen belül már békésen szuszog, ekkor általában visszahelyezm őt a saját ágyába... de sokszor csak köztünk képes megnyugodni és újra elaludni... az utóbbi éjszakákon már nem is én kellettem neki, hanem HuncApu... szorosan egymáshoztapadva durmoltak reggelig... Velünk/köztünk biztonságban érzi magát. Miért akarnám másra kényszeríteni? Valahol mélyen a zsigereimben érzem, nem lesz ez mindig így, bizonyára hamarosan egyedül akar majd aludni... a döntés akkor az ő kezében lesz... tudom, hogy jól van ez így, ahogy van...
(hétvégi termés: a barátosnőm 3 hónapos -igen, jól írtam, valóban 3 hónapos!- kisnagyfiával... élni tudni kell...)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kismamavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr91632414
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ingrid · http://www.simoningrid.com 2008.08.26. 23:02:51
Jaj, de utálom a "módszereket"... Elképzelésem akkor volt az altatásról, amikor még nem volt gyermekem, mióta van, nem elképzelésem van, hanem sodródom az eseményekkel és alkalmazkodom a gyermekemhez.
Ezt már múltkor írtam mailben, hogy véleményem szerint leginkább azok a babák a legjobb egyedülalvók, akik születésük után nem voltak közbetlenül az anyukájukkal, vagy inkubátor vagy egyéb akadályoztatás miatt. Továbbá azok, akiket módszeresen leszoktattak az éjszakai keléskeről.
A mi gyermekeink nem ilyenek, mi sem vagyunk azok, akik végighallgatjuk az éjszakai visításokat, így mindenben hagyatkozunk az ösztöneinkre és egymásra, hiszen mindenki maga tudja mi a legjobb neki és a babájának.
Ezt már múltkor írtam mailben, hogy véleményem szerint leginkább azok a babák a legjobb egyedülalvók, akik születésük után nem voltak közbetlenül az anyukájukkal, vagy inkubátor vagy egyéb akadályoztatás miatt. Továbbá azok, akiket módszeresen leszoktattak az éjszakai keléskeről.
A mi gyermekeink nem ilyenek, mi sem vagyunk azok, akik végighallgatjuk az éjszakai visításokat, így mindenben hagyatkozunk az ösztöneinkre és egymásra, hiszen mindenki maga tudja mi a legjobb neki és a babájának.
Szösszenet · http://www.haromszosszenet.blogspot.com 2008.08.26. 23:36:18
Csatlakozom Ingridhez .. nekem is kész elképzelésem volt az altatásról .. ehhez képest Alíz este még mindig nem bír egyedül elaludni ..
De nekem nem teher 5-10 percet rászánni, ringatni kicsit, szeretgetni .. úgyis folyamatosan változik még, nem hiszem, hogy elrontanám :)
Mondjuk én egyben (egyelőre) következetes vagyok: nem alszik velünk. De ha pl. a fogzás vagy bármi bekavarna, én sem tudnám keményíteni a szívem .. miért is kellene? Ez neki nehéz időszak, és a magára hagyás nem segítség :( valószínű nem viccből vagy bosszantásképp kel fel, szüksége van rátok .. szerintem jól csináljátok :) nem rendszeresen altatjátok kettőtök között, de ha menedék kell neki, adjátok meg :)
De nekem nem teher 5-10 percet rászánni, ringatni kicsit, szeretgetni .. úgyis folyamatosan változik még, nem hiszem, hogy elrontanám :)
Mondjuk én egyben (egyelőre) következetes vagyok: nem alszik velünk. De ha pl. a fogzás vagy bármi bekavarna, én sem tudnám keményíteni a szívem .. miért is kellene? Ez neki nehéz időszak, és a magára hagyás nem segítség :( valószínű nem viccből vagy bosszantásképp kel fel, szüksége van rátok .. szerintem jól csináljátok :) nem rendszeresen altatjátok kettőtök között, de ha menedék kell neki, adjátok meg :)
Kata 2008.08.27. 00:48:15
A Te módszereddel értek egyet, ha csak köztetek tud megnyugodni, szüksége van a közelségetekre, és csak úgy tud visszaaludni, akkor miért ne tennéd azt? Miért hagynád, hogy ki tudja mennyi ideig sírjon keservesen a kiságyba?
Én ilyenkor mindig elgondolkodom azon, hogy akik ezeket a könyveket írták, ők így is csinálták?
Mindenesetre én Spock doktor szerint akkor főbűnt követek el.:) Bár Ancsi estére már annyira fáradt, hogy elalszik magától, de ettől függetlenül velem alszik a nagyágyban. De mindig azzal nyugtatom magam, hogy úgyis eljön az az idő, amikor Ő fogja azt mondani, hogy nem akar velem aludni.
Én ilyenkor mindig elgondolkodom azon, hogy akik ezeket a könyveket írták, ők így is csinálták?
Mindenesetre én Spock doktor szerint akkor főbűnt követek el.:) Bár Ancsi estére már annyira fáradt, hogy elalszik magától, de ettől függetlenül velem alszik a nagyágyban. De mindig azzal nyugtatom magam, hogy úgyis eljön az az idő, amikor Ő fogja azt mondani, hogy nem akar velem aludni.
Beso · http://kitti-szonja.blog.hu 2008.08.27. 06:16:42
Mi a nagyobbik lányunknál kipróbáltuk az általad említett módszereket. Nem nagyon váltak be. Ma már 3 és fél éves és időről időre váltaznak az elalvási szokásai. Pedig a körítés már 3 és fél éve ugyanaz: vacsora, fürdés, a gyerekszobában elköszönünk a falrafestett állatoktól, meg a szoba tárgyaitól, anyától, apától, utána tejivás, majd be az ágyba. Volt, hogy utána mi kimentünk és ő egyedül aludt el. Volt, hogy bent maradtunk, kicsit énekeltünk még neki, esetleg simogattuk és így aludt el. Ha éjjel felébredt volt, hogy elég volt egy kis simi és vissza is aludt. Volt hogy éjjel két órán keresztül nyüglődött és ott kellett ülni mellette (ekkor jöttek a szemfogai). Amikor megszületett Szonja Kitti már átaludta az éjszakákat. De a hugicája fel-felébresztgette. Ilyenkor ő is tejet kért (látta, hogy a huga is szopizik vagy később tápszert ivott). Mára már nagyon riktán kel fel Szonja ébredésére.
Szonjánál (a kisebbiknél) egyetlen egy módszert sem próbáltunk ki, márcsak azért sem, mert ha egy percig is hagyom sírni, akkor a már esetleg alvó nővérét ébreszti fel (egy szobában laknak tulképp Szonja születése óta). És ő is változik korszakonként. Csecsemőként letettem még ébren a kiságyába és egy kis nézelődés után magától elaludt. Aztán rácuppant a cumira és azzal aludt el. Volt egy időszaka amikor csak karban volt hajlandó elaludni. Most karban egyáltalán nem hajlandó aludni.
Szonja éjszaka még mindig ébred és érdekes ugyanazokban az időpontokban, mint Huncos! (Csak ő nem cicizik, hanem tápszert kér). Annyi a különbség, hogy Szonja már 20 hónapos (!) maholnap. De még egy átaludt éjszakánk sem volt. Talán le kéne erről szoktatnom (éjjel tápszert kér, a vizet nem fogadja el), de ott a másik lány, ha hagyom sírni, akkor ő is felébred. Azzal nyugtatgatom magam, hogy még Szonja is fogzik és egyszer csak átalussza majd az éjszakát!
Nehéz dolog ez.....de nekem sincs szívem sírni, üvölteni hagyni.
Szonjánál (a kisebbiknél) egyetlen egy módszert sem próbáltunk ki, márcsak azért sem, mert ha egy percig is hagyom sírni, akkor a már esetleg alvó nővérét ébreszti fel (egy szobában laknak tulképp Szonja születése óta). És ő is változik korszakonként. Csecsemőként letettem még ébren a kiságyába és egy kis nézelődés után magától elaludt. Aztán rácuppant a cumira és azzal aludt el. Volt egy időszaka amikor csak karban volt hajlandó elaludni. Most karban egyáltalán nem hajlandó aludni.
Szonja éjszaka még mindig ébred és érdekes ugyanazokban az időpontokban, mint Huncos! (Csak ő nem cicizik, hanem tápszert kér). Annyi a különbség, hogy Szonja már 20 hónapos (!) maholnap. De még egy átaludt éjszakánk sem volt. Talán le kéne erről szoktatnom (éjjel tápszert kér, a vizet nem fogadja el), de ott a másik lány, ha hagyom sírni, akkor ő is felébred. Azzal nyugtatgatom magam, hogy még Szonja is fogzik és egyszer csak átalussza majd az éjszakát!
Nehéz dolog ez.....de nekem sincs szívem sírni, üvölteni hagyni.
masika · http://farkaslili.mlap.hu 2008.08.27. 09:50:23
Hát elveim nekem is voltak többet feladtam de van amit nem vagyok hajlandó!
Lili mostanság csak rajtam fekve, bújósan vagy az ölembe hajlandó elaludni, ennek leginkább az állni tudás az oka azt hiszem! Ha fáradt már hozza a kis pelusát (alvás kellék), keresi a cumiját, és kéredzkedik az ölembe!
Ez úgy érzem rendben is van, ennyi kell.
Azt, hogy velünk aludjon viszont nem engedem neki, csak nagyon kivételes esetekben pl ha beteg, de akkor is csak egy-két éjszakát max. Úgy gondolom, hogy nekünk is kell egy kis intim szféra, egy kis gyerek nélküli nyugalom legalább éjszaka. Ez egyébként maximálisan működik is! Megbeszéltük Apával, ha nagyobb lesz Lili akkor is csak hétvégén lehet majd Anya és Apa ágyában ejtőzni egy kicsit reggelente.
Egyébként ugye mikor kicsi volt (3-4 hónapos) szinte kézről kézre járt, Anyám kézben altatta folyamatosan, én meg szenvedtem vele. Nekem ezután a suttogó módszer vált be, kő kemény 3 napom volt, de megérte! Lili leszokott arról, hogy kézben legyen, sőt utána már szeretett egyedül nézelődni, és nagyon jól el is aludt egyedül. Most, hogy áll, sajnos ez a rend kicsit felborult, de reménykedem benne, hogy majd visszaáll!
Lili mostanság csak rajtam fekve, bújósan vagy az ölembe hajlandó elaludni, ennek leginkább az állni tudás az oka azt hiszem! Ha fáradt már hozza a kis pelusát (alvás kellék), keresi a cumiját, és kéredzkedik az ölembe!
Ez úgy érzem rendben is van, ennyi kell.
Azt, hogy velünk aludjon viszont nem engedem neki, csak nagyon kivételes esetekben pl ha beteg, de akkor is csak egy-két éjszakát max. Úgy gondolom, hogy nekünk is kell egy kis intim szféra, egy kis gyerek nélküli nyugalom legalább éjszaka. Ez egyébként maximálisan működik is! Megbeszéltük Apával, ha nagyobb lesz Lili akkor is csak hétvégén lehet majd Anya és Apa ágyában ejtőzni egy kicsit reggelente.
Egyébként ugye mikor kicsi volt (3-4 hónapos) szinte kézről kézre járt, Anyám kézben altatta folyamatosan, én meg szenvedtem vele. Nekem ezután a suttogó módszer vált be, kő kemény 3 napom volt, de megérte! Lili leszokott arról, hogy kézben legyen, sőt utána már szeretett egyedül nézelődni, és nagyon jól el is aludt egyedül. Most, hogy áll, sajnos ez a rend kicsit felborult, de reménykedem benne, hogy majd visszaáll!
Bea · http://www.pappb12.freeblog.hu 2008.08.27. 10:10:43
Tudod, hogy az alvás/altatás nálunk is mindig központi téma. Máté sokáig ölben alvós volt, aztán kb. 1 hónapja elalszik magától.igaz nem a kiságyban, hanem összebújva a nagyágyban, de én már ennek is örülök. Egy átlagos éjszaka Máté most már csak egyszer kel, 3 óra körül, ilyenkor ölbe veszem, befektetem magunk közé, és teát kap. Pár perc múlva visszaalszik, és visszateszem a helyére. Próbáltam, hogy nem veszem ki, hanem csak odaadom neki a teát a helyén, de úgy nem kellett nenki, és sírásban tört ki, nehéz volt megnyugtatni és visszaaltatni. Kell neki az a kis összebújás, ilyenkor először hozzámbújik, aztán az apjához, és már alszik is. Az éjszakai evésről nagyjából akkor szokott le, amikor elkezdett tejpépet vacsorázni, ezt 7 körül kapja, utána még cicizik, és kibírja reggel fél6-6 ig, ekkor kap megint cicit.
Sosem tudnám hosszú percekig sírva hagyni, ha tudom, hogy elég lenne megölelnem és vége minden bánatnak. Lehet, hogy ez a anehezebb út, amit választottam, de nem hiszem, hogy egy kis öleléssel, puszival elrontanám a gyerekemet. És ha neki jó érezni bennünket éjszaka, akkor mért fosszam meg ettől a jó érzéstől? (egész éjjeleket sosem tölt közöttünk, max. egy fél órát). Szerintem nincs olyan módszer, ami minden gyerekre egyaránt érvényes lenne, és olyan gyorsan nőnek, önállósodnak, hogy visszatekintve ez a néhány nehéz hónap olyan rövidnek fog tűnni:) Előbb-utóbb igazad van, hogy Ő fogja igényelni az egyedüllétet. (És most baromi nagy a szám, bezzeg....)
Sosem tudnám hosszú percekig sírva hagyni, ha tudom, hogy elég lenne megölelnem és vége minden bánatnak. Lehet, hogy ez a anehezebb út, amit választottam, de nem hiszem, hogy egy kis öleléssel, puszival elrontanám a gyerekemet. És ha neki jó érezni bennünket éjszaka, akkor mért fosszam meg ettől a jó érzéstől? (egész éjjeleket sosem tölt közöttünk, max. egy fél órát). Szerintem nincs olyan módszer, ami minden gyerekre egyaránt érvényes lenne, és olyan gyorsan nőnek, önállósodnak, hogy visszatekintve ez a néhány nehéz hónap olyan rövidnek fog tűnni:) Előbb-utóbb igazad van, hogy Ő fogja igényelni az egyedüllétet. (És most baromi nagy a szám, bezzeg....)
tollpihü · http://www.tollpihe-domborka.blog.hu 2008.08.27. 11:05:25
eheheheh, a módszerek és az elvek, amik összedőlnek egy szempillantás alatt.. lehet, suttogózni, spockozni, kitudjamitcsinálni, a lényeg, hogy NEKTEK jó legyen. így együtt. nekem is nagy a szám, most, mert alszik épp ;) de télleg, az egész gyereknevelés, egy naaagy kísérlet. néha valaki robban :)
Lyndy 2008.08.27. 11:35:50
Ejha! jó nagy a baba!!
Az elvek én elolvastam a suttogót, nem fogok regényt írni, most olvastam Boti már 5 hónapos, de én a legelejétől kezdve rendszert alakítottam ki neki,egyedül alszik el és 1 hónapos kora óta átalussza az éjszakát. Azért van benne valami. De!!!!! Mindenki igény szerint csinálja. Ez természetes!
Az elvek én elolvastam a suttogót, nem fogok regényt írni, most olvastam Boti már 5 hónapos, de én a legelejétől kezdve rendszert alakítottam ki neki,egyedül alszik el és 1 hónapos kora óta átalussza az éjszakát. Azért van benne valami. De!!!!! Mindenki igény szerint csinálja. Ez természetes!
Eriberi 2008.08.27. 11:53:12
He, ahányan vagyunk, annyiféleképpen nevelünk-altatunk... Nálunk jó esetben Lillus elalszik az esti cicin... Ha nem, akkor jön a riszaparty, bár előtte megpróbáljuk, hátha elalszik egyedül az ágyában (rendkívül ritkán sikerül is neki). Először a saját ágyikójában alszik, kb éjféltől, addigra sikerül letennünk... :$ :) 5-6-7felé szokott ébredni, olyankor meg jön közénk a nagyágyba, összebújós szopi, ő is szereti, én is szeretem, olyan meghitt így aludni! Nekem is jó, mert nem kell igazán felkelnem, hisz félkómásan átmegyek érte, neki is jó, mert hozzámbújhat... És a magánszféránk is megmarad (éjféltől reggelig...)
Kipróbálod azért majd ezeket a módszereket? Mármint nem a mieinket, hanem a suttógósat, meg a ferberizálósat?
Kipróbálod azért majd ezeket a módszereket? Mármint nem a mieinket, hanem a suttógósat, meg a ferberizálósat?
Mazsola01 2008.08.27. 12:05:21
Fú ez nehéz, tényleg ezer módon állnak hozzá az emberek... én azt gondolom, hogy mikor beválik egy módszer annál kell maradni, még ha ezzel elveket is rúg fel az ember. Tudod beszéltünk már róla, hogy bizony, míg nem alussza végig az éjszakát Makk Marcim, nálunk bizony: mellettem a nagyágyban lesz a helye éjszakánként. Lehet Spock doktor szerint ez hatalmas bűn/hiba, de engem nem érdekel, mit gondol ő (vagy más), én most azt érzem ez így lesz jó! A magán(intim) szférát meg nem csak az ágyban lehet kialakítani, és persze nem csak éjszaka... :P :)))
micka 2008.08.27. 12:18:44
nekem erről is az jut eszembe, hogy az elvek jobbára azért vannak, hogy megdöntsük őket, a módszerek pedig van akinek bejönnek, van akinek nem.
Gergőnek 6 és fél évesen estimese előtt estibeszélgetés van, amikor az élet fontos kérdéseit vitatjuk meg (pl létezik-e fogtündér, ill. mi van a rossz emberekben belül) utána 2-3 estimese (szerencsém van ha nem mindig ugyanaz, mert a legszebb mese is unalmas mikor 100szor elolvastam) és aztán megfogja a kezem és úgy alszik el.
nyilván annakidején elvek szintjén nem ezt találtam ki én sem:-))
Hunc viszont szerencsés kisklambó, beleszületett és belenő a harmóniába.
a 3 hónapos óriásbaba nagyon szép, anyukájának gerincfájásmentes szép emelgetéseket kívánok, nem lehet "könnyű" neki....:-)
Gergőnek 6 és fél évesen estimese előtt estibeszélgetés van, amikor az élet fontos kérdéseit vitatjuk meg (pl létezik-e fogtündér, ill. mi van a rossz emberekben belül) utána 2-3 estimese (szerencsém van ha nem mindig ugyanaz, mert a legszebb mese is unalmas mikor 100szor elolvastam) és aztán megfogja a kezem és úgy alszik el.
nyilván annakidején elvek szintjén nem ezt találtam ki én sem:-))
Hunc viszont szerencsés kisklambó, beleszületett és belenő a harmóniába.
a 3 hónapos óriásbaba nagyon szép, anyukájának gerincfájásmentes szép emelgetéseket kívánok, nem lehet "könnyű" neki....:-)
cucka 2008.08.27. 12:41:03
Ingrid, valóban bezséltünk már erről és tényleg átrágtuk ezt a témát jópárszor. Csak gondoltam, itt is megfogalmazom a gondolataimat, hátha később megfeledkeznék róluk vagy az idő idealizálná ezeket a gondolataimat is! ;)
Szösszöm, Huncos kismazsolaként simán elaludt a saját kiságyában, nem igénylete a kettőnk közti létet, ez az utóbbi egy hónap "termése", most lett bújósabb... és igazán ez sem minden éjszakára jellemző, csak vannak éjszakák, amikor határozottan igénye van rá.
Beso, köszönöm a véleményed! :) miért hittem én azt, hogy Nálatok könnyebben mennek az éjszakák?! úgy látszik ezekben az időpontokban történik valami a világban, amit a kismanók megéreznek... :) vagy egészen egyszerűen hasonló az alvási ritmusuk... :)
Kata, szerintem a Ti együttalvásotok mindkettőtök igénye... és ez rendben is van így... ha már nagyobb lesz, úgyis igényelni fogja a különlétet! :) Addig meg, a legjobb illatkreáció még mindig a nyaktájéki finom babaszag jó mélyen belélegezve! :)))
Masika, gratulálok az erődhöz! :) Azt gondolom, minden kisbaba más, egyéniségek, önálló akarattal és értékekkel, mint ahogy mi, felnőttek is sokfélék vagyunk. Nem lehet ugyanazokat a sablonokat rájuk húzni. És ez így is van jól! :) Nálunk annyiban más a helyzet, hogy Hunc velünk egy szobában alszik, könnyebb volt így a háromóránkénti éjszakai szoptatás szempontjából is és azért is, mert az a véleményem, 9 szimbiózisban eltöltött hónap után, mindkettőnknek szükségünk van még kisideig egymásra. A kisidő lassan letelik... Hunor nemsokára beköltözik a saját szobájába....talán akkor megváltoznak az éjszakáink.
Bea, Drága, mint már sokadszor megállapítom, esment hasonló cipellőben járunk! ;) Nekem nagyon tetszik, ahogy csinálod, még akkor is, ha néha nagyon nehéz! :)
Pihü: :)))))))) ugyehogyugye? ;)
Lyndy: örülök, hogy Nektek is bevált! :) A tapasztalatom és kutakodásom azt is kezdi bizonyítani, hogy a nemszopizó babák könnyebben megszokják, hogyan is kell egyedül aludni. Hunc ráadásul nem is cumizik, tehát duplán "hátrányos helyzetűek" vagyunk, mert ugyan nem az éhség miatt ébred fel, de vigaszcicire van szüksége. (vigaszcici= cumi). ...azért irigyellek az átaldut iccakákért! ;) :)))
Ercsi, de jó Téged is látni! :))) Na, ami nálunk -szerencsére!- kimaradt az a ringatás! (legalább valamiben következetes maradtam ;) ). Hasonlóan működnek nálunk is az éjszakák, olaynkor általában a helyén alszik, viszont a hajnali szopi után, már köztünk marad az ágyban! ;)
Egyelőre nem gondolom azt, hoyg bármelyik módszert kőkeményen alkalmazni fogom, jelen pillanatban ellestem innen-onnan részleteket és azokat próbálom ki. Úgy tűnik, sikerrel. Egy hete közel azonos időben kelünk reggelente (7és 8 között), altatom napközben (fél11-fél 12 között), délután (3-4 között), az esti séta alatt 20 perces alvás (6 óra magasságában) és az esti fürdetéses rituálét is igyekszem ugyanakkorra időzíteni (8 óra), valamint legkésőbb 3/4 9-re ágybaparancsolni Huncost. Kb. 9-kor már alszik is. :) Aztán, ha újra megszállja "valami" még borulhat minden! :))))
Mazsó: maximálisan Nálad a pont! :)))) Intim szféránk új alapokra helyeződött Huncos születésével.... néha nem árt a változatosság... ;) Hogy is van az a mondás? a változatosság gyönyörködtet?! :DDD
Micc: nemsokára Gergusz is könnyedebben el fog tudni aludni... érezni már ott is azt a puha, bársonyos harmóniát... csak idő köll, hogy föl tudjon engedni a kismanó... :) Puszi Nektek! :)
Szösszöm, Huncos kismazsolaként simán elaludt a saját kiságyában, nem igénylete a kettőnk közti létet, ez az utóbbi egy hónap "termése", most lett bújósabb... és igazán ez sem minden éjszakára jellemző, csak vannak éjszakák, amikor határozottan igénye van rá.
Beso, köszönöm a véleményed! :) miért hittem én azt, hogy Nálatok könnyebben mennek az éjszakák?! úgy látszik ezekben az időpontokban történik valami a világban, amit a kismanók megéreznek... :) vagy egészen egyszerűen hasonló az alvási ritmusuk... :)
Kata, szerintem a Ti együttalvásotok mindkettőtök igénye... és ez rendben is van így... ha már nagyobb lesz, úgyis igényelni fogja a különlétet! :) Addig meg, a legjobb illatkreáció még mindig a nyaktájéki finom babaszag jó mélyen belélegezve! :)))
Masika, gratulálok az erődhöz! :) Azt gondolom, minden kisbaba más, egyéniségek, önálló akarattal és értékekkel, mint ahogy mi, felnőttek is sokfélék vagyunk. Nem lehet ugyanazokat a sablonokat rájuk húzni. És ez így is van jól! :) Nálunk annyiban más a helyzet, hogy Hunc velünk egy szobában alszik, könnyebb volt így a háromóránkénti éjszakai szoptatás szempontjából is és azért is, mert az a véleményem, 9 szimbiózisban eltöltött hónap után, mindkettőnknek szükségünk van még kisideig egymásra. A kisidő lassan letelik... Hunor nemsokára beköltözik a saját szobájába....talán akkor megváltoznak az éjszakáink.
Bea, Drága, mint már sokadszor megállapítom, esment hasonló cipellőben járunk! ;) Nekem nagyon tetszik, ahogy csinálod, még akkor is, ha néha nagyon nehéz! :)
Pihü: :)))))))) ugyehogyugye? ;)
Lyndy: örülök, hogy Nektek is bevált! :) A tapasztalatom és kutakodásom azt is kezdi bizonyítani, hogy a nemszopizó babák könnyebben megszokják, hogyan is kell egyedül aludni. Hunc ráadásul nem is cumizik, tehát duplán "hátrányos helyzetűek" vagyunk, mert ugyan nem az éhség miatt ébred fel, de vigaszcicire van szüksége. (vigaszcici= cumi). ...azért irigyellek az átaldut iccakákért! ;) :)))
Ercsi, de jó Téged is látni! :))) Na, ami nálunk -szerencsére!- kimaradt az a ringatás! (legalább valamiben következetes maradtam ;) ). Hasonlóan működnek nálunk is az éjszakák, olaynkor általában a helyén alszik, viszont a hajnali szopi után, már köztünk marad az ágyban! ;)
Egyelőre nem gondolom azt, hoyg bármelyik módszert kőkeményen alkalmazni fogom, jelen pillanatban ellestem innen-onnan részleteket és azokat próbálom ki. Úgy tűnik, sikerrel. Egy hete közel azonos időben kelünk reggelente (7és 8 között), altatom napközben (fél11-fél 12 között), délután (3-4 között), az esti séta alatt 20 perces alvás (6 óra magasságában) és az esti fürdetéses rituálét is igyekszem ugyanakkorra időzíteni (8 óra), valamint legkésőbb 3/4 9-re ágybaparancsolni Huncost. Kb. 9-kor már alszik is. :) Aztán, ha újra megszállja "valami" még borulhat minden! :))))
Mazsó: maximálisan Nálad a pont! :)))) Intim szféránk új alapokra helyeződött Huncos születésével.... néha nem árt a változatosság... ;) Hogy is van az a mondás? a változatosság gyönyörködtet?! :DDD
Micc: nemsokára Gergusz is könnyedebben el fog tudni aludni... érezni már ott is azt a puha, bársonyos harmóniát... csak idő köll, hogy föl tudjon engedni a kismanó... :) Puszi Nektek! :)
nani · http://nanye.blog.hu 2008.08.27. 14:13:03
Hú ez aztán a komment termés. Jó sokáig tartott végigolvasni. Mivel nincs még tapasztalatom, érdemben nem is tudok hozzászólni a dolgokhoz. De egy biztos, hogy elméleteket nem alkotok előre, mert sokaknak megdőlni látszik. Inkább hagyom magam sodródni. Aztán majd meglátjuk.
Judit 2008.08.27. 15:39:19
"Mi van a rossz emberekben belül" - ez de aranyos! :)
Nálunk inkább a nappali alvásokkal van gond este 9 körül viszonylag könnyebb letenni Attilát (el ne kiabáljam :) ), és ilyenkor 3-4-ig alszik, utána egy kis kaja, majd 6-7-ig ismét alvás. Napközben viszont minden érdekesebb, mint a szundi, persze, ha fáradt, akkor nyűgös, de aludni, na azt akkor se (nem is tudom, kitől örökölte, ehehehe)
Nálunk inkább a nappali alvásokkal van gond este 9 körül viszonylag könnyebb letenni Attilát (el ne kiabáljam :) ), és ilyenkor 3-4-ig alszik, utána egy kis kaja, majd 6-7-ig ismét alvás. Napközben viszont minden érdekesebb, mint a szundi, persze, ha fáradt, akkor nyűgös, de aludni, na azt akkor se (nem is tudom, kitől örökölte, ehehehe)
vorosbegy71 2008.08.27. 17:28:53
benéztem, hogy tart-e még a hétvégi lazulás, és micsoda jó témába botlottam :)))
bár hozzászólni nagyon nem tudok, mert akár szóról szóra ugyanezt írhattam volna, a mi éjszakáink is így telnek, egyetlen kivétellel - sajnos, nincs cicizés - tegnap éjjel viszont suttogó altatás volt, eredményesen...de egyébként általában velünk alszik, és tudom, mert kétszer már kiszoktak mellőlem, hogy most is kifog, ha eljön az ideje...sírni hagyni sosem tudnám...
bár hozzászólni nagyon nem tudok, mert akár szóról szóra ugyanezt írhattam volna, a mi éjszakáink is így telnek, egyetlen kivétellel - sajnos, nincs cicizés - tegnap éjjel viszont suttogó altatás volt, eredményesen...de egyébként általában velünk alszik, és tudom, mert kétszer már kiszoktak mellőlem, hogy most is kifog, ha eljön az ideje...sírni hagyni sosem tudnám...
Eriberi 2008.08.27. 18:46:26
(Naponta többször is be szoktam ám kukkantani, csak kommentelni ritkán van időm... :$ )
Lillus anyuja · http://kicsililla.freeblog.hu 2008.08.28. 07:40:21
Visszanéztem, pont ez év februárjában írtam (Lillus szülinapja előtt), hogy az én lányon még mindig cicimániás, ha tehetné, csak cicin élne! :) Úgyhogy nem rontasz el semmit, Huncnak úgy jók a dolgok, ahogy ti csináljátok! Az meg, hogy más mit mond és gondol, legyen az ő véleményük! Huncnak Ti vagytok a legjobb szülei és punktum! :)
Pocakos Macska 2008.08.28. 08:50:51
Mennyi fogatok van :D
Örülök a jobb éjszakáitoknak! Én baromi szerencsésnek érzem magam, mert Nóri sosem aludt köztünk, jól alszik a kiságyában, nem kell ringatni sem. De szerintem ez szerencse kérdése...
Egy gyönge pont, hogy babakocsiban nem alszik (illetve nagyon nehezen)! Ha napközben kirándulunk és nem alszik a kocsiban akkor hajjaj :) Láttam ám múltkor az msn-t, csak havazok, majd írok ;)
Örülök a jobb éjszakáitoknak! Én baromi szerencsésnek érzem magam, mert Nóri sosem aludt köztünk, jól alszik a kiságyában, nem kell ringatni sem. De szerintem ez szerencse kérdése...
Egy gyönge pont, hogy babakocsiban nem alszik (illetve nagyon nehezen)! Ha napközben kirándulunk és nem alszik a kocsiban akkor hajjaj :) Láttam ám múltkor az msn-t, csak havazok, majd írok ;)
Muki 2008.08.28. 12:17:05
Kedves Cucka!
Nem ismerjük egymást, de már régóta olvaslak, a fiam pár nap híján annyi idős, mint Hunor. Abszolút vallom én is, hogy mindenki a saját szájíze szerint csinálja a dolgokat, bár én is sok könyvet elolvastam gyereknevelés témakörben, mindegyikből kivettem a nekem tetsző módszert. Egy dolgot viszont ajánlhatok a Suttogóból, az "álometetést", nekünk bevált, a fiam kb. két hónapos kora óta (akkor kezdtük) végigalussza az éjszakát. Este 10-11 körül még megetetem, aztán legközelebb reggel 5-6 körül, majd vissza aludni. Eleinte reggel fél nyolcig aludt, de egy-két hónapja már felkel reggel és enni kér. Ja, és szoptatom, olyannyira, hogy a gyümölcsöt is csak egy hete fogadja el, eddig csak és kizárólag anyatejet kért.
Persze nem mondom, hogy ez a tuti megoldás, de nekünk bevált, talán egy próbát megér.
Ja, még valami. Azt is megfigyeltem, hogy ha zaklatottabb napja volt, többet jöttünk-mentünk, kevésbé tudtam betartani a napirendjét (ami természetesen nincs azért kőbe vésve), sokkal "mozgalmasabb" éjszakái vannak. Ilyen volt például a nyaralás. De akkor sem enni kért éjszaka, csak jó sokszor felébredt.
Ja, és még egy dolog, hogy árnyaltabb legyen a kép, a fiamnak még egy foga sincs, úgyhogy egyelőre nem tudom, hogy az majd mennyire zavarja meg az éjszakánkat.
Nem ismerjük egymást, de már régóta olvaslak, a fiam pár nap híján annyi idős, mint Hunor. Abszolút vallom én is, hogy mindenki a saját szájíze szerint csinálja a dolgokat, bár én is sok könyvet elolvastam gyereknevelés témakörben, mindegyikből kivettem a nekem tetsző módszert. Egy dolgot viszont ajánlhatok a Suttogóból, az "álometetést", nekünk bevált, a fiam kb. két hónapos kora óta (akkor kezdtük) végigalussza az éjszakát. Este 10-11 körül még megetetem, aztán legközelebb reggel 5-6 körül, majd vissza aludni. Eleinte reggel fél nyolcig aludt, de egy-két hónapja már felkel reggel és enni kér. Ja, és szoptatom, olyannyira, hogy a gyümölcsöt is csak egy hete fogadja el, eddig csak és kizárólag anyatejet kért.
Persze nem mondom, hogy ez a tuti megoldás, de nekünk bevált, talán egy próbát megér.
Ja, még valami. Azt is megfigyeltem, hogy ha zaklatottabb napja volt, többet jöttünk-mentünk, kevésbé tudtam betartani a napirendjét (ami természetesen nincs azért kőbe vésve), sokkal "mozgalmasabb" éjszakái vannak. Ilyen volt például a nyaralás. De akkor sem enni kért éjszaka, csak jó sokszor felébredt.
Ja, és még egy dolog, hogy árnyaltabb legyen a kép, a fiamnak még egy foga sincs, úgyhogy egyelőre nem tudom, hogy az majd mennyire zavarja meg az éjszakánkat.
masika · http://farkaslili.mlap.hu 2008.08.28. 17:29:47
Cuckám más téma: csak szeretném felhívni a figyelmedet a hétvégi etyeki borkóstolóra:-)
Bingi 2008.08.28. 18:13:03
Az a tuti, ha az ösztöneidre hallgatsz és figyelsz Hunor jeleire.:) Ebből baj nem lehet:)
cucka 2008.08.28. 19:29:34
Ercsi: én is így szoktam Nálatok, csak néha már szóhoz jutni nem marad időm... ;)
Lillus anyuja: ez megnyugtató számomra, ilyenkor mindig megcsillan a fény az alagút végén! :DDD
PM: bezony belehúzott a kiscsákó, röpke 3 hét alatt 4 foggal gazdagodtunk, most úgy tűnik egy időre félredobta ezt a prodzsektet és inkább a stabil állást igyekszik gyakorolni. (sejtettem, hogy elhavaztak, ezért nem is zaklattalak tovább... majd válaszolsz, ha több időd lesz. )
Muki: köszönöm, hogy megszólalsz Te is! És köszönöm azt is, hogy olvasol! :) Az egyetlen dolog, amit igazán ki szerettem volna próbálni a Suttogó módszerekből, az az álometetés lett volna. Azt hiszem, erről sajna lekéstünk... Amikor itt lett volna az ideje, azaz 2-3 hónaposan, nem mertem kipróbálni, mert éppen akkor tejben fürödtem még két szoptatás között is, és Huncos még éber állapotában is fuldoklott a mennyiségétől... Ez nagyon sok babánál bevált , többek között a barátnőm is így szoktatta le a kislányát az éjjeli szopiról. Tehát: az első konzekvencia levonva, a következő babócánál tuti így fogom én is csinálni! :)
Gratulálok, hogy ilyen sokáig sikerült és sikerül még mindig szoptatnod a kisfiad, nagyon ritka manapság! :)
Judit: nálunk a nappali alvások 2-szer 1 órára csökkentek (délelőtt, délután), majd 5 és 6 között fél órácska. A maradék ébrenléti és készenléti, mert minden percben tesz valamit! ;)
Vöribegy: köszönöm, hogy megerősítesz, hiszen előtted már van két csodálatos pozitív példa! :) (és olyan jó, hogy visszanéztél azért, hátha! ;) )
Nani: tökéletesen igazad van, hiszen minden baba más és más, az elméletek meg -hiszen látod!- dugába dőlnek! :))))
Masikám: az etyeki kezes-lábosra gondolsz, ugye? lehet, hogy ez most kimarad.... :(((
Bingi: én is így gondolom, hiszen az általánosítás nem minden esetben műkszik, viszont annak van értelme, ha bizonyos dolgokat kiragadunk bizonyos módszerekből... :)
Lillus anyuja: ez megnyugtató számomra, ilyenkor mindig megcsillan a fény az alagút végén! :DDD
PM: bezony belehúzott a kiscsákó, röpke 3 hét alatt 4 foggal gazdagodtunk, most úgy tűnik egy időre félredobta ezt a prodzsektet és inkább a stabil állást igyekszik gyakorolni. (sejtettem, hogy elhavaztak, ezért nem is zaklattalak tovább... majd válaszolsz, ha több időd lesz. )
Muki: köszönöm, hogy megszólalsz Te is! És köszönöm azt is, hogy olvasol! :) Az egyetlen dolog, amit igazán ki szerettem volna próbálni a Suttogó módszerekből, az az álometetés lett volna. Azt hiszem, erről sajna lekéstünk... Amikor itt lett volna az ideje, azaz 2-3 hónaposan, nem mertem kipróbálni, mert éppen akkor tejben fürödtem még két szoptatás között is, és Huncos még éber állapotában is fuldoklott a mennyiségétől... Ez nagyon sok babánál bevált , többek között a barátnőm is így szoktatta le a kislányát az éjjeli szopiról. Tehát: az első konzekvencia levonva, a következő babócánál tuti így fogom én is csinálni! :)
Gratulálok, hogy ilyen sokáig sikerült és sikerül még mindig szoptatnod a kisfiad, nagyon ritka manapság! :)
Judit: nálunk a nappali alvások 2-szer 1 órára csökkentek (délelőtt, délután), majd 5 és 6 között fél órácska. A maradék ébrenléti és készenléti, mert minden percben tesz valamit! ;)
Vöribegy: köszönöm, hogy megerősítesz, hiszen előtted már van két csodálatos pozitív példa! :) (és olyan jó, hogy visszanéztél azért, hátha! ;) )
Nani: tökéletesen igazad van, hiszen minden baba más és más, az elméletek meg -hiszen látod!- dugába dőlnek! :))))
Masikám: az etyeki kezes-lábosra gondolsz, ugye? lehet, hogy ez most kimarad.... :(((
Bingi: én is így gondolom, hiszen az általánosítás nem minden esetben műkszik, viszont annak van értelme, ha bizonyos dolgokat kiragadunk bizonyos módszerekből... :)
snow · http://snowflake.freeblog.hu 2008.08.28. 21:48:45
huhh mire végigolvastam a kommenteket... nem semmi. :)
én még fiatalanyuka vagyok köztetek (mármint a gyerkőcök életkorát tekintve), úgyhogy csak óvatosan osztom az észt. :D
én a 7. hónapban úgy olvastam el a Suttogót, hogy tulajdonképpen pároldalanként lapoztam és átfutottam az egészet, mert mindenre csak azt mondtam magamban: ezt anyu is így mondta, ezt anyu is így mondta... csak épp nem adott neki olyan elnevezést hogy 4É, stb. szóval az anyukám Suttogó módszereit alkalmazva Milán 6 hetes kora óta átalussza az éjszakát, magától. este 8kor torna, pancsi, masszázs, cici ... de nem hagyom hogy azon aludjon el, mert "nem szabad" hogy az rögzüljön benne hogy alvás=cici, hanem ha esetleg el is alszik, picit felébresztem, elköszönök tőle, hasra fektetem, megsimizem a fejét, ilyesmi. nappal már altatni kell, de sosem kézben... hasra fektetés, és vagy az arcát simizem, vagy a fenekét paskolom. ja, és nappal szinte sosem a kiságyban alszik (esetleg csak akkor ha rossz idő van), az ébrenlétei pedig soha nem a kiságyban zajlanak. a kiságy az (éjszakai) alvásra való - szerintem. meg szeretném azt is ha megszokná hogy bárhol lehet aludni. köztünk (még) sosem aludt, és nem is szeretném rászoktatni. anyuék megengedték öcsémnek, és az eredmény: még 7-8 évesen is közéjük költözött az éjszaka közepén. reggel lehet jönni (majd) anya-apa közé, vagy ha extrán nyügös lesz, vagy beteg. anyukám azt mondta: olyan szokásokat alakíts ki, amilyeneket akkor is meg tudsz majd tartani, amikor kétszer ennyi kiló lesz, vagy lesz még 2 testvére. szóval próbálom eszerint. na de lehet hogy újabb 3 hónap múlva borul minden. :D
na most én is jó hosszút írtam, bocsi...:-I
én még fiatalanyuka vagyok köztetek (mármint a gyerkőcök életkorát tekintve), úgyhogy csak óvatosan osztom az észt. :D
én a 7. hónapban úgy olvastam el a Suttogót, hogy tulajdonképpen pároldalanként lapoztam és átfutottam az egészet, mert mindenre csak azt mondtam magamban: ezt anyu is így mondta, ezt anyu is így mondta... csak épp nem adott neki olyan elnevezést hogy 4É, stb. szóval az anyukám Suttogó módszereit alkalmazva Milán 6 hetes kora óta átalussza az éjszakát, magától. este 8kor torna, pancsi, masszázs, cici ... de nem hagyom hogy azon aludjon el, mert "nem szabad" hogy az rögzüljön benne hogy alvás=cici, hanem ha esetleg el is alszik, picit felébresztem, elköszönök tőle, hasra fektetem, megsimizem a fejét, ilyesmi. nappal már altatni kell, de sosem kézben... hasra fektetés, és vagy az arcát simizem, vagy a fenekét paskolom. ja, és nappal szinte sosem a kiságyban alszik (esetleg csak akkor ha rossz idő van), az ébrenlétei pedig soha nem a kiságyban zajlanak. a kiságy az (éjszakai) alvásra való - szerintem. meg szeretném azt is ha megszokná hogy bárhol lehet aludni. köztünk (még) sosem aludt, és nem is szeretném rászoktatni. anyuék megengedték öcsémnek, és az eredmény: még 7-8 évesen is közéjük költözött az éjszaka közepén. reggel lehet jönni (majd) anya-apa közé, vagy ha extrán nyügös lesz, vagy beteg. anyukám azt mondta: olyan szokásokat alakíts ki, amilyeneket akkor is meg tudsz majd tartani, amikor kétszer ennyi kiló lesz, vagy lesz még 2 testvére. szóval próbálom eszerint. na de lehet hogy újabb 3 hónap múlva borul minden. :D
na most én is jó hosszút írtam, bocsi...:-I
cucka 2008.08.29. 17:46:56
Snow, köszönöm a Te véleményedet is! :) Annál is inkább, mivel megemlítettél egy nagyon fontos "érvet", az Édesanyádat... sajnos, velem már nincs itt az Anyu, aki elmondhatná mit hogyan lenne célszerű tenni a picivel... így a köröttem élők tapasztalatára, az ösztöneimre, a saját józan paraszti eszemre és az emlékeimre kell hallgatnom...
Jól csinálod, hiszen szívvel és érzéssel teszed... és örülök a hosszúúúúú kommentednek! :)))
Jól csinálod, hiszen szívvel és érzéssel teszed... és örülök a hosszúúúúú kommentednek! :)))
bakacsimba · http://milanbaba.blog.hu 2008.08.29. 20:46:17
Bizony Cuckám, csak a saját ösztöneidre hallgass. Holmi módszerekkel szerintem se lehet sokra menni, csakis "sérülések" árán. Puszi :)
Bea · http://www.pappb12.freeblog.hu 2008.08.29. 21:29:49
Cucka, Te is nagyon jól csinálod:) Anyukád büszke lenne Rád!
Picur 2008.08.29. 23:11:30
Cucka, mindig olvaslak Titeket, csak nem nagyon írok... Eszter 9 hónapos, cumizik, jó pár hónapja beteszi magának éjjel is, 99%-ban átalussza az éjszakát. DE mindig felemlegetjük, hogy milyen jó lenne megint hármasban aludni, mint az első pár hétben!:)
cucka 2008.08.30. 09:39:59
Picur, én is be-benézek Hozzátok, de igencsak el tetszett maradni az írással! ;) Szóval, Nálatok is átaludt éjszakák vannak... *irigy-irigy*, sárgán irigy... :DDD
Bea: ha azt írom, köszönöm a szavaidat, leírva nem is tűnnek annak, mint amennyit valóban jelentenek...
Bakacsimba: azért néha jó körbekérdezni is, hogy máshol miként működik és nem ciki elcsenni egy-egy mankót innen-onnan... ;)
Bea: ha azt írom, köszönöm a szavaidat, leírva nem is tűnnek annak, mint amennyit valóban jelentenek...
Bakacsimba: azért néha jó körbekérdezni is, hogy máshol miként működik és nem ciki elcsenni egy-egy mankót innen-onnan... ;)
Hozzászólások: