2010.08.12. 07:32
Micuka nyóc
Nyolchónapos. Mindjárt egyéves. Nem siettetni akarom az időt, jajjdehogyis. Inkább megállítanám. Aztán meg bűntudatom támad azonnal, mert önző vagyok, és birtokolnám minden percüket és szeretném, ha örökké ennyire tiszták és őszinték maradhatnának.
Emlékszem, döcögősen indult a pályafutásom, főként a lányosanyukás. Anyu magasra rakta a mércét, így türelmetlen perceimben önmagamat ostoroztam, hogy én képtelen leszek annyi önfeláldozásra és önzetlenségre, amennyire ő volt velem. Sosem felejtem el, egy nyolcadikos sulibulira, a féltett hasított bőrszoknyájából szemrebbenés nélkül emelt ki egy akkora részt, hogy nekem pont jó legyen. a dereka... És bár magának szinte soha sem vett semmit, mégis nagyon ritkán jött úgy haza, hogy ne lapuljon a táskájában valami nekem szánt apróság. Féltem attól, hogy én képtelen leszek bárminemű lemondásra.
Ez a nyaralás kicsit fellebbentette Anyu varázslatosságáról a fátylat. Hiszen én is bármit képes vagyok megadni gyermekeim mosolyáért, csillogó szemeiért. És nem érzem sem áldozatnak, sem tehernek. Pont olyan anya lettem, amilyen az én Anyum volt. Sem jobb, sem rosszabb. EgyszerűencsakAnya. Én így tudok az lenni. Ennyire önzőn. És azt hiszem, a világ legönzőbb teremtményei ezáltal mi vagyunk. Mi, anyák.
Micú (hétköznapibb nevén Buncilány, mégiscsak ő az ünnepelt), közlekedése megérne egy külön bejegyzést és jópár videót. Leginkább a lábnélküli terminátorra emlékeztet, miközben morogva két kézzel löki előre magát.
Egyre többször áll fel, (olykor fejenállni is készül???), bár fodros combjai meg-meginognak a 9ésfél kilója alatt. Továbbra is négyfogú és diszkréten mindenevő, pár napja megengedte a kanalazgatást, bablevessel indította pályáját idegenbenlétünk ideje alatt. Még mindig 90 százalékban anyatejes, de szemmel láthatóan szívesen lecserél egy darab szalonnára, paprikára, olykor kenyérbélre. A büdöse.
Buncinál is megérkezett a jólismert szeparációs szorongás és apábaszerelmesedés ideje. Előbbit nehezen tolerálom, utóbbi torokgombócképzően szépséges. A pár napos együttlétünk alatt egyre inkább összecsiszolódtak, összeismerkedtek ezek itt ketten. Rájuk fért.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
PBea · http://pappb12.freeblog.hu/ 2010.08.12. 07:56:53
Boldog nyolcat Nektek!
(És én egy percig sem aggódtam, hogy nem leszel szuper lányosanya is:))) pussz
gneke 2010.08.12. 11:59:47
popianyus 2010.08.12. 14:20:05
Boldog hófordulót!!
Kinga85 2010.08.12. 14:23:41
Boldog hófordulót Minkusnak! Nem semmi, ahogy halad, hát még ez a morgás :DDD (nálunk sikítozás van, ráadásul mind a kettő :))Nagyon cuki husigombóc!
Beso · http://kitti-szonja.blog.hu 2010.08.13. 06:15:26
Amúgy bódogot, nyolcat!
gsky 2010.08.14. 00:20:32
És tessék... itt tartunk.
Hová rohan az idő???
Gyönyörű "kis" Buncilánynak nagyranövést, Neked Cuckám pedig millió puszit!!!
Kingu
Tuti 2010.08.16. 15:19:07
Pankababa 2010.08.20. 17:07:37
Pankalány hasonlókat művelt kúszás címén, de ő vetődött fejjel előre. 8 hósan 11 kiló volt, szóval még mindig nagyon soványak vagytok:-)
És tényleg mindjárt egy éves, úristen! :-)
Hozzászólások: