2007.08.07. 09:14
Apa kezdődik...
Tegnap megkaptuk a "mi-kérem-mindent-megcsinálunk/elvállalunk-rövid-határidővel-és roppant-mód-rugalmasak-is-vagyunk" Kft.-től az árajánlatukat. Az ajánlat már most jócskán a milliós nagyságrendet rúgja és nem tartalmaz mást, mint munkadíjat, szemétszállítást. Értem én, hogy mindennek ár van, meg Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, de ha ezt tudom, egészségügy helyett a kőművesiparban tevékenykednék! :D TáltosApu egész délutáni véleménykikérése (sok pro- és kontra is volt benne) után arra jutott, amit elsőként tanácsoltam neki: hívja fel a kivitelező Úrat és beszéljék át ezt az egészet. (ugyanis az árajánlat olyan tételeket is tartalmazott, amik mindamellett, hogy magyarul íródtak, mégsem voltak teljesen érthetőek egyikünk számára sem!) Felhívta és kiderült, kapásból szinte a felére csökkentették ezt az összeget és elviekben, mihelyst megvesszük a burkolóanyagot, azonnal kezdik is a felújítást. Ami azt jelenti, hogy látok rá esélyt, hogy már jövő héten elkezdődik! És TáltosApu már munkábaállt, ami azt jelenti, én leszek a munkások őre! És itt kitört a pánikhangulat rajtam, mely azóta is tart! Dobozolni, szanálni és kiforgatni a lakást a 4 sarkából! Szegény-szegény TáltosApu! Az Oktoberfest-es literes korsóit (szám szerint 10 darabot, amiből évek óta senki sem iszik) is száműzni fogom a lakásból, és a röntgen meg az altatógép is elköltözik végre a vendégszobából!...este már csak megadóan sóhajtott: bárcsak lenne egy telkünk, oda levihetném ezeket!
2007.08.03. 09:40
Szívhangok
Végre tegnap meghallhattam Hunorka első szívhangjait a védőnőnél!...Hunci hozta saját megszokott és akaratos kis formáját. Mostanság a bevett napi rutinja az alvás, aztán estére mikor már én szeretnék pihenni, akkor vidám táncikába kezd a pocakomban...és pörög és forog és csuklik nagyokat és ha számára valami nagyon nem tetszőt csinálok, kapok egy-két figyelmeztető alhasi figyelmeztető rugdalózást! :) És a reggeli ébresztést is megszokta ejteni, úgy 5 és 6 óra magasságában, de akkor egy rövid sétát követően még visszaalszik! Ugye nekünk 1 órára volt időpontunk tegnap a védőnőnél, ami azt jelentette, hogy ebéd utáni legszebb álmaiban ébresztettük a doplerrel. Még nem fordult meg a kicsi, ezért ülőpozicióban kell őt elképzelni a pocakomban, feje és vállai a gyomrom alatt vannak, lábacskái meg a pocim alsó részén. Nagyon kedves védőnénink van, aki türelmesen megkereste Huncit, és aztán felcsendült az ütemes kis szívritmusa, mely könnyeket csalt a szemembe, részben a fájdalomtól és sajnos kevésbé a meghatottságtól! Hunci csöppet sem értékelte a saját szívhangját, sőt az egész atrocitást sem, valószínüleg nagyon megijedt és nagyon erőteljesen elkezdett rugdosni. A végén már én kértem a védőnőt, hogy szerintem mára hagyjuk abba, mert HuncÚrnak nagyon nem tetszik ez a fajta vele való foglalkozás, ő jobban szereti a beszélgetéseket, a pocisimiket. TáltosApu itthon teljesen kicsikirályfia védelmére kelt és azzal magyarázta, hogy Hunci az ő fia és ő sem szereti, ha álmából ébresztik és nem hagyják aludni! :) A következő alkalomra majd megpróbálom előre felkészíteni Hunort, "megbeszélni" vele, hogy mi fog ott történni.
Ma reggel jött a festő negyed 8-kor felmérni a lakást. Szerinte annyira nem rémisztőek az állapotok, mint hittük. Viszont csak 2 hét múlva fognak tudni kezdeni, ha elfogadjuk az árajánlatukat, és mivel nincs módunk elköltözni sehová, szobánként fognak haladni, kezdik a hálószobával, mert ugye ide érkezik majd HuncÚr is, meg a vizesblokkokkal, aztán nappali és végül vendégszoba ( a majdani gyerekszoba). A napokban ki kell választanunk a járólapot meg a laminált parkettát is és a színskáláról a falak színét is. És akkor már függönyöket is cserélünk, meg egy-két bútorra is rábeszéltem TáltosAput! :) Mindemellett TáltosApu új munkahely előtt áll...én pedig egyre intenzívebben pocakosodom, bár ha a kicsiről van szó, hirtelen megtáltosodom és azt érzem kősziklákat is képes lennék elmozdítani azért, hogy mire ő megérkezik, mindenhol rend és tisztaság legyen! :) És rájöttem az évek alatt annyi fölösleges kacatot sikerült felhalmoznunk, amikre gyakorlatilag nincs is semmi szükségünk, hiszen évek óta valamelyik szekrény mélyén vannak és mára már bebizonyosodott, hogy tudunk nélkülük élni! :) (erre Micka az élő példa!) Szóval nagy szanálás is lesz! Már alig várom!!! Először ódzkodtam az idegen kezűségtől, hogy majd mindent magam akarok és fogok megcsinálni, de Orsika rádöbbentett, hogy nem fogom bírni és igenis fogadjak el külső segítséget. Megpróbálok.
Este meglepetés mega-babazsúrom volt...mondjuk nem így képzeltem a 30.szülinapomat, de végül is nagyon jól éreztem magam. ;) TáltosApu szövetkezett Húgocskánkkal és Sógival, meg legkedvesebb druszámmal (és ki ne maradjon: kedvenc Anyósommal! :), aki tényleg kedvenc!) és meglepetés sütés-főzést tartottak. Voltak nagy lufi-Snoopyk meg Boldog Szülinapot-os színes lufik és feldíszített lakás, volt kedvenc kajám és nagyon finom szülinapi tortám és rengeteg ajándék! Megható volt és aranyos és TáltosApu csak alig-alig szólta el magát az esemény előtti napokon! ;) Köszönöm Nektek Kedveseim! :)
Ma reggel jött a festő negyed 8-kor felmérni a lakást. Szerinte annyira nem rémisztőek az állapotok, mint hittük. Viszont csak 2 hét múlva fognak tudni kezdeni, ha elfogadjuk az árajánlatukat, és mivel nincs módunk elköltözni sehová, szobánként fognak haladni, kezdik a hálószobával, mert ugye ide érkezik majd HuncÚr is, meg a vizesblokkokkal, aztán nappali és végül vendégszoba ( a majdani gyerekszoba). A napokban ki kell választanunk a járólapot meg a laminált parkettát is és a színskáláról a falak színét is. És akkor már függönyöket is cserélünk, meg egy-két bútorra is rábeszéltem TáltosAput! :) Mindemellett TáltosApu új munkahely előtt áll...én pedig egyre intenzívebben pocakosodom, bár ha a kicsiről van szó, hirtelen megtáltosodom és azt érzem kősziklákat is képes lennék elmozdítani azért, hogy mire ő megérkezik, mindenhol rend és tisztaság legyen! :) És rájöttem az évek alatt annyi fölösleges kacatot sikerült felhalmoznunk, amikre gyakorlatilag nincs is semmi szükségünk, hiszen évek óta valamelyik szekrény mélyén vannak és mára már bebizonyosodott, hogy tudunk nélkülük élni! :) (erre Micka az élő példa!) Szóval nagy szanálás is lesz! Már alig várom!!! Először ódzkodtam az idegen kezűségtől, hogy majd mindent magam akarok és fogok megcsinálni, de Orsika rádöbbentett, hogy nem fogom bírni és igenis fogadjak el külső segítséget. Megpróbálok.
Este meglepetés mega-babazsúrom volt...mondjuk nem így képzeltem a 30.szülinapomat, de végül is nagyon jól éreztem magam. ;) TáltosApu szövetkezett Húgocskánkkal és Sógival, meg legkedvesebb druszámmal (és ki ne maradjon: kedvenc Anyósommal! :), aki tényleg kedvenc!) és meglepetés sütés-főzést tartottak. Voltak nagy lufi-Snoopyk meg Boldog Szülinapot-os színes lufik és feldíszített lakás, volt kedvenc kajám és nagyon finom szülinapi tortám és rengeteg ajándék! Megható volt és aranyos és TáltosApu csak alig-alig szólta el magát az esemény előtti napokon! ;) Köszönöm Nektek Kedveseim! :)
2007.08.02. 09:39
Eljött a "holnap" :)
Tegnap megvolt a nagytakarítás, kezd visszatérni a komfortérzetem, dolgainkat intézgetjük, és így időm is akadt végre ideülni! :) (nem utolsó sorban sokat számít az is, hogy TáltosApu ezer felé futott ma, a maradék banki utalásokat és ügyintézéseket végezni ;) )
A székelyföldi nyaralás csodaszép volt, szerintem még sosem voltunk távol egészben 2 hetet az otthonunktól, macskalányainkat ez igen érzékenyen is érintette (azóta mindenhová árnyékként követ mindkettő, nehogy újra eltűnjünk ilyen hosszú időre, bár okuk panaszra nem lehet, Ildici aranyéletet biztosított mindkettő számára :) ) Hosszas készülődés és hagyatékolás után július 15.-én 10 óra után sikerült elindulnunk és estére Marosvásárhelyre érkeznünk a Micihez. Sajna Mici másnap Szatmárra utazott, de mi maradtunk és éberen őriztük a lakást és megvártuk, míg kedden este hazaérkezett :) Komolyabban: az elkövetkezendő 2 napban Vásárhelyről csillagtúráztunk a környékre (Szászrégen, Gernyeszeg, Borszék, Isten széke). Hétfőn HuncÚr nagyon rosszul viselkedett, utólag sok mindennel próbálom magyarázni, tény, biztos nem tetszett valami a viselkedésemen neki (TáltosApu szerint a hirtelen magambatömött levest nehezményezte, de hát micsináljak?! nagyon régen nem ettem már pacallevest ;) ), szóval, a Vártemplomba sétálgatva, hihetetlen erős görcseim lettek, le kellett ülnöm és aztán még volt 2-3 ugyanilyen erősségű, majd amilyen gyorsan érkeztek, úgy el is múltak. E nap érdekessége: HuncÚr először engedte meg TáltosApunak, hogy megérezze őt mozgás közben! Rátette a kezét a hasamra este, mert Hunci rumbát járt a poackomban és nem hagyta abba az "idegen" kéz érintésére sem! Sőt: mostanság már minden este hosszasan ficánkol és már nem elég neki az én kezem simogatása, csak a Papa hangjára és simijére hajlandó elcsitulni! :)
Szerdán áttettük rezidenciánkat Szovátára, ahol felrúgtunk minden eddigi hagyománnyal és elvegyültünk a "pórnép" között, Gizi néninél és Gyula bácsinál szálltunk meg, semmi előegyeztetés nélkül, egyszerűen becsengettünk egy kiadó szoba felírat alá! :) Aranyosak és kedvesek voltak a háziak, amolyan igazi székely emberek! Innen folytattuk túrázgatásainkat (Korond, Parajd, Vármező, Gyilkos tó, Békási szoros, Bucsin tető- köszi Hédi a Basa-fogadóért!!!- , Gyergyószárhegy). Észrevettem, hogy étteremben pédául, ha már tudom, mit szeretnék enni és várjuk az ebéd érkezését, Hunci heves ficánkolásba kezd, Micka szerint az érzet is elég számára, ahhoz, hogy jókedve kerekedjen. :) A vármezei pisztráng hatására valóságos hastáncot mutattunk be, mocorgásával tágította lakásának falait! :) A pisztrángosban az volt még a csodajó, hogy a csárda mellett volt egy kis patak, amiből bárki horgászhatott, mi is szerencsét próbáltunk, nekem sikerült egy kisebb testű pisztrángot kifognom, TáltosApu viszont olyan picurkát fogott, hogy még a halőr is aszonta ezt inkább dobjuk vissza, hogy megnőjjön! :))) Hunci mostanság mindennapi mocorgó lett: főleg olyankor a legéberebb, amikor én aludni készülök. Olvastam erről régebben egy cikket, hogy ez azért van így, mert napközben járkálunk, jövünk-megyünk és jobb esetben ezzel elringatjuk a picit, de estére nyugalomban leszünk és erre őfelsége felébred. Nem tudom, hogy ez valóban így van-e, mindenesetre nálunk nagyon így működik! :)
Szombaton pedig Zeteváraljára költöztünk. Egy panzióban szálltunk meg, egy csodálatos és fiatal ifjú párnál, akik szintén kisbabát várnak, Piroskával jó nagyokat tudtunk beszélgetni a kismamaságról! :) Innen már diszkrétebben túrázgattunk (Székelyudvarhely, Székelypálfalva, Firtosváralja, Énfalva, Madarasi Hargita, Szentegyháza, Csíkszereda, Tusnád, Tusnádfürdő, Bálványos, Szent Anna tó, Csíksomlyó, Farkaslaka, Szejkefürdő, Szejkeforrás, Homoródfürdő ) jellemzőbbek voltak a nagy pihenések, olvasások napjai. Soha nem látott meleg volt a Hargitán is, bár azt gondolom klasszisokkal jobb volt ott, mint itt Budapesten! Hunci is új játékot eszelt ki: ha élénken mocorog és ráteszem a kezem, abbahagyja, majd ha elveszem, mégha csak pár másodpercre is (mondjuk lapozok a könyvben!) azonnal "csíp" egyet belém...még nemtom, hogy csinálja, de határozottan csípés érzetem van! :) És azt is észrevettem, hogy átalakulóban és növekvőben van a pocakom. de ezt Ti is látni fogjátok, feltettem a székelyföldi túrás képeket a netre. Itt, Zeteváralján 6 napot töltöttünk és végül megtértünk az origóhoz, július 20.-án visszamentünk Mickához Marosvásárhelyre (útközben megnéztük Segesvárt is!) , ott éjszakáztunk és szombaton Szatmárra mentünk, Orsikához, ahol szinte-szinte átbeszélgettünk egy éjszakát , és ez nagyon jó volt, aztán a vasárnapi istentisztelet után a Láncos templomban, elindultunk haza.
Végeredményben csodálatos és pihentető 2 hetünk volt, most pedig kezdjük a lakásfelújítást (rájöttem, ez az előrehaladott pocakosok privilégiuma :) ) és várjuk Huncit nagy-nagy szeretettel! :)
Ma kell mennem 1 órára védőnőhöz, szerintem már méricskélni is fog minket! :) Nem mondom, ez alatt a szabadságolás alatt felkaptunk pár kilót magunkra! :) A 23. hetet tapossuk és 64 kilósak vagyunk. Azaz eddig 6 kiló szállt rám összesen...nemtom eldönteni, hogy ez sok vagy kevés?! Mindenesetre abszolút jól érzem magam és szerintem ez a lényeg. :)
Ez a fotó a 22. heti termés, Zeteváralján készült a víztározónál, ekkora a Huncilak mostanság...kicsit sóvárogva nézem, Ingrid pocis fotóit, aki már a 30. héten jár és olyan arányosan csini pocija van! :)
A székelyföldi nyaralás csodaszép volt, szerintem még sosem voltunk távol egészben 2 hetet az otthonunktól, macskalányainkat ez igen érzékenyen is érintette (azóta mindenhová árnyékként követ mindkettő, nehogy újra eltűnjünk ilyen hosszú időre, bár okuk panaszra nem lehet, Ildici aranyéletet biztosított mindkettő számára :) ) Hosszas készülődés és hagyatékolás után július 15.-én 10 óra után sikerült elindulnunk és estére Marosvásárhelyre érkeznünk a Micihez. Sajna Mici másnap Szatmárra utazott, de mi maradtunk és éberen őriztük a lakást és megvártuk, míg kedden este hazaérkezett :) Komolyabban: az elkövetkezendő 2 napban Vásárhelyről csillagtúráztunk a környékre (Szászrégen, Gernyeszeg, Borszék, Isten széke). Hétfőn HuncÚr nagyon rosszul viselkedett, utólag sok mindennel próbálom magyarázni, tény, biztos nem tetszett valami a viselkedésemen neki (TáltosApu szerint a hirtelen magambatömött levest nehezményezte, de hát micsináljak?! nagyon régen nem ettem már pacallevest ;) ), szóval, a Vártemplomba sétálgatva, hihetetlen erős görcseim lettek, le kellett ülnöm és aztán még volt 2-3 ugyanilyen erősségű, majd amilyen gyorsan érkeztek, úgy el is múltak. E nap érdekessége: HuncÚr először engedte meg TáltosApunak, hogy megérezze őt mozgás közben! Rátette a kezét a hasamra este, mert Hunci rumbát járt a poackomban és nem hagyta abba az "idegen" kéz érintésére sem! Sőt: mostanság már minden este hosszasan ficánkol és már nem elég neki az én kezem simogatása, csak a Papa hangjára és simijére hajlandó elcsitulni! :)
Szerdán áttettük rezidenciánkat Szovátára, ahol felrúgtunk minden eddigi hagyománnyal és elvegyültünk a "pórnép" között, Gizi néninél és Gyula bácsinál szálltunk meg, semmi előegyeztetés nélkül, egyszerűen becsengettünk egy kiadó szoba felírat alá! :) Aranyosak és kedvesek voltak a háziak, amolyan igazi székely emberek! Innen folytattuk túrázgatásainkat (Korond, Parajd, Vármező, Gyilkos tó, Békási szoros, Bucsin tető- köszi Hédi a Basa-fogadóért!!!- , Gyergyószárhegy). Észrevettem, hogy étteremben pédául, ha már tudom, mit szeretnék enni és várjuk az ebéd érkezését, Hunci heves ficánkolásba kezd, Micka szerint az érzet is elég számára, ahhoz, hogy jókedve kerekedjen. :) A vármezei pisztráng hatására valóságos hastáncot mutattunk be, mocorgásával tágította lakásának falait! :) A pisztrángosban az volt még a csodajó, hogy a csárda mellett volt egy kis patak, amiből bárki horgászhatott, mi is szerencsét próbáltunk, nekem sikerült egy kisebb testű pisztrángot kifognom, TáltosApu viszont olyan picurkát fogott, hogy még a halőr is aszonta ezt inkább dobjuk vissza, hogy megnőjjön! :))) Hunci mostanság mindennapi mocorgó lett: főleg olyankor a legéberebb, amikor én aludni készülök. Olvastam erről régebben egy cikket, hogy ez azért van így, mert napközben járkálunk, jövünk-megyünk és jobb esetben ezzel elringatjuk a picit, de estére nyugalomban leszünk és erre őfelsége felébred. Nem tudom, hogy ez valóban így van-e, mindenesetre nálunk nagyon így működik! :)
Szombaton pedig Zeteváraljára költöztünk. Egy panzióban szálltunk meg, egy csodálatos és fiatal ifjú párnál, akik szintén kisbabát várnak, Piroskával jó nagyokat tudtunk beszélgetni a kismamaságról! :) Innen már diszkrétebben túrázgattunk (Székelyudvarhely, Székelypálfalva, Firtosváralja, Énfalva, Madarasi Hargita, Szentegyháza, Csíkszereda, Tusnád, Tusnádfürdő, Bálványos, Szent Anna tó, Csíksomlyó, Farkaslaka, Szejkefürdő, Szejkeforrás, Homoródfürdő ) jellemzőbbek voltak a nagy pihenések, olvasások napjai. Soha nem látott meleg volt a Hargitán is, bár azt gondolom klasszisokkal jobb volt ott, mint itt Budapesten! Hunci is új játékot eszelt ki: ha élénken mocorog és ráteszem a kezem, abbahagyja, majd ha elveszem, mégha csak pár másodpercre is (mondjuk lapozok a könyvben!) azonnal "csíp" egyet belém...még nemtom, hogy csinálja, de határozottan csípés érzetem van! :) És azt is észrevettem, hogy átalakulóban és növekvőben van a pocakom. de ezt Ti is látni fogjátok, feltettem a székelyföldi túrás képeket a netre. Itt, Zeteváralján 6 napot töltöttünk és végül megtértünk az origóhoz, július 20.-án visszamentünk Mickához Marosvásárhelyre (útközben megnéztük Segesvárt is!) , ott éjszakáztunk és szombaton Szatmárra mentünk, Orsikához, ahol szinte-szinte átbeszélgettünk egy éjszakát , és ez nagyon jó volt, aztán a vasárnapi istentisztelet után a Láncos templomban, elindultunk haza.
Végeredményben csodálatos és pihentető 2 hetünk volt, most pedig kezdjük a lakásfelújítást (rájöttem, ez az előrehaladott pocakosok privilégiuma :) ) és várjuk Huncit nagy-nagy szeretettel! :)
Ma kell mennem 1 órára védőnőhöz, szerintem már méricskélni is fog minket! :) Nem mondom, ez alatt a szabadságolás alatt felkaptunk pár kilót magunkra! :) A 23. hetet tapossuk és 64 kilósak vagyunk. Azaz eddig 6 kiló szállt rám összesen...nemtom eldönteni, hogy ez sok vagy kevés?! Mindenesetre abszolút jól érzem magam és szerintem ez a lényeg. :)
Ez a fotó a 22. heti termés, Zeteváralján készült a víztározónál, ekkora a Huncilak mostanság...kicsit sóvárogva nézem, Ingrid pocis fotóit, aki már a 30. héten jár és olyan arányosan csini pocija van! :)
2 komment
Címkék: kismamafotó pocakfotó
2007.07.30. 13:17
Újra itthon
Szerencsésen este megérkeztünk. Még tart a felhevült állapot, bár most másirányú: hirtelen rengeteg elhalasztott vagy azóta felmerült elintéznivaló akadt, most például éppen készül szétszaladni a lakás: mosok és főzök és takarítani próbálok ezen a borús napon. Aztán jön haza TáltosApu és bevásárolni visz, és csak pakolok csak pakolok...annyi különbséggel, hogy most ki... a táskákból! :)
Este jelentkezem...de az is lehet, hogy inkább holnap! :)
Este jelentkezem...de az is lehet, hogy inkább holnap! :)
2007.07.15. 07:00
Útunk fele
Elérkeztünk a közös útunk feléhez, ma töltöttük a 20. hetet, a 140. napot!
Rájöttem, mégiscsak el fogunk készülni, be is fogunk pakolni, ha pedig valamilyen csoda folytán valamit itthonfelejtünk, fogjuk tudni pótolni! Tehát feladtam a szélmalomharcot az állandóan szaporodó szennyessel, az újabbnál-újabb problémákkal, elvégre nyaralni megyünk!
Amúgy Hunci ezen a héten már elérte a 25 cm-t és a 300-320 gram súlyt, papírforma szerint haladunk, súlyilag is, mert kb. eddig a hétig 4 kilót szabad felszedni az anyukáknak és rájöttem, ha reggel mérem meg magam, akkor 62 kilogramm vagyok, ami azt jelenti, pontosan 4 kilót gyarapodtunk mostanáig. Igen ám, de innentől ez a gyarapodás vészesen emelkedni fog, akár heti fél kilogramm is természetes lehet! Figyelni kell a bevitt kalóriákra, de megmondom őszintén, szégyen, nem szégyen, nem nagyon szoktam azzal foglalkozni, hogy mit eszem. Azaz, eddig sem voltam egy hírhedt édességzabáló, most sem vagyok az, néha" bűnbe estem" és szökőévente megettem egy-egy jégkrémet, habos sütit, most is így teszek! Figyelek arra, hogy több gyümölcsöt (hála az égnek, itt a dinnye szezon!!!) , zöldséget egyek, de étkezési szokásaim megmaradtak a régiek. Világéletemben húsevő és kenyérevő voltam, nem most fogok megváltozni, azt hiszem! :) Próbálok minél változatossabban enni, hogy a kicsi, a magzatvizet kortyolgatva mindenből kapjon kóstolót, így mire megérkezik, ismerje az ételek ízét! :) Szerencsére nem voltak nagy "megkívánásaim" -egyelőre-, amit viszont bármikor képes vagyok fogyasztani (akár naponta többször is!), az a tükörtojás és a halkonzerv bármilyen formája és íze! És imádom a kovászos uborkát,pedig régebben erővel sem lehetett savanyúságot tukmálni belém! :)
Pillanatokon belül indultunk és reális esélyeket nem látok arra, hogy az elkövetkezendő 2 hétben be tudjak jelentkezni Hozzátok! :( Az erdélyi havasokban nem biztos, hogy lesz internet, meg aztán pihenni megyünk, számítógépet se akarok látni! :) Gondoltam arra is, hogy előre megírok pár posztot, amit ez az okos gép a megjelölt napokon automatikusan feltölt majd, de arra jutottam, ez nem lenne reális, hiszen, ez a napló az én érzéseimről szól, az én mindennapjaimat önti formába. Ha valami nagyon izgi történik velünk, feljegyezzük és utólag szólunk róla, ígérjük! Szóval, kedves Olvasó, most pár napig nélkülöznötök kell engem meg HuncÚrat is! :) De igyekszünk jelentkezni, addig is nagyon vigyázzatok magatokra!
Búcsúzunk egy 3 dimenziós 20. hetes babafotóval:
Rájöttem, mégiscsak el fogunk készülni, be is fogunk pakolni, ha pedig valamilyen csoda folytán valamit itthonfelejtünk, fogjuk tudni pótolni! Tehát feladtam a szélmalomharcot az állandóan szaporodó szennyessel, az újabbnál-újabb problémákkal, elvégre nyaralni megyünk!
Amúgy Hunci ezen a héten már elérte a 25 cm-t és a 300-320 gram súlyt, papírforma szerint haladunk, súlyilag is, mert kb. eddig a hétig 4 kilót szabad felszedni az anyukáknak és rájöttem, ha reggel mérem meg magam, akkor 62 kilogramm vagyok, ami azt jelenti, pontosan 4 kilót gyarapodtunk mostanáig. Igen ám, de innentől ez a gyarapodás vészesen emelkedni fog, akár heti fél kilogramm is természetes lehet! Figyelni kell a bevitt kalóriákra, de megmondom őszintén, szégyen, nem szégyen, nem nagyon szoktam azzal foglalkozni, hogy mit eszem. Azaz, eddig sem voltam egy hírhedt édességzabáló, most sem vagyok az, néha" bűnbe estem" és szökőévente megettem egy-egy jégkrémet, habos sütit, most is így teszek! Figyelek arra, hogy több gyümölcsöt (hála az égnek, itt a dinnye szezon!!!) , zöldséget egyek, de étkezési szokásaim megmaradtak a régiek. Világéletemben húsevő és kenyérevő voltam, nem most fogok megváltozni, azt hiszem! :) Próbálok minél változatossabban enni, hogy a kicsi, a magzatvizet kortyolgatva mindenből kapjon kóstolót, így mire megérkezik, ismerje az ételek ízét! :) Szerencsére nem voltak nagy "megkívánásaim" -egyelőre-, amit viszont bármikor képes vagyok fogyasztani (akár naponta többször is!), az a tükörtojás és a halkonzerv bármilyen formája és íze! És imádom a kovászos uborkát,pedig régebben erővel sem lehetett savanyúságot tukmálni belém! :)
Pillanatokon belül indultunk és reális esélyeket nem látok arra, hogy az elkövetkezendő 2 hétben be tudjak jelentkezni Hozzátok! :( Az erdélyi havasokban nem biztos, hogy lesz internet, meg aztán pihenni megyünk, számítógépet se akarok látni! :) Gondoltam arra is, hogy előre megírok pár posztot, amit ez az okos gép a megjelölt napokon automatikusan feltölt majd, de arra jutottam, ez nem lenne reális, hiszen, ez a napló az én érzéseimről szól, az én mindennapjaimat önti formába. Ha valami nagyon izgi történik velünk, feljegyezzük és utólag szólunk róla, ígérjük! Szóval, kedves Olvasó, most pár napig nélkülöznötök kell engem meg HuncÚrat is! :) De igyekszünk jelentkezni, addig is nagyon vigyázzatok magatokra!
Búcsúzunk egy 3 dimenziós 20. hetes babafotóval:
1 komment
Címkék: ultrahang hízás hétről hétre
2007.07.12. 17:14
Ha egyszer egy üzletág beindul...
A napok a kapkodás hevében kezdenek eltelni. Mindketten azt érezzük, sehol sem tartunk és sosem fogunk tudni elindulni!
A mai nap csúcsa, hogy felhívtak a Továbbképző Intézetből a szakvizsgám ügyében, ami ugye szeptemberben lenne...elvileg. Namármost az előadónénim finoman és burkoltan a tudtomra adta, hogy a vizsgáztató orvosok azt javasolják így látatlanba is, hogy mégha az írásbeli vizsgám sikerülne is valami csoda folytán, a szóbelire gyakorlatilag nincs semmi esélyem, merugye én is érzem, hogy hiányoznak a gyakorlati oktatáson szerzett ismereteim?! Viszont, tudnának ajánlani nekem egy soha vissza nem térő lehetőséget: októbertől indulna egy olyasmi képzés, mint a szakasszisztensi, gyakorlatostól, elméletistől, mindenestől, ami azért mégsem ugyanaz a képzés, ami eddig volt, de akkor már lenne esélyem a sikeres vizsgák letételéhez. Persze, ha ez az ára az oklevélnek, más esetben vállalnám, de jelen pillanatban -és főleg októberben!- viszonylag nagy hassal közlekednék és nem érzem azt, hogy arra lenne szükségem, hogy pl. egyik fertőző laborból a másikba meneteljek gyakorlati tudást szívni magamba! Szintúgy 10 hónapos, és még az is lehet, hogy tandíjmentes, de még ez sem biztos. A szavak tompán estek le bennem és előszörre el sem akartam hinni, hogy tulajdonképpen most beszéltek le a vizsgáról, hiszen mégha meg is jelenek, egyértelműen bukni megyek! Könnyeimet nyeldesve, mondtam, még gondolkodom augusztus 13.-ig a dolgon, mert akkor kellene bejelentkeznem vizsgázni. Annyira igazságtalannak érzem ezt az egészet!!! Azóta kissé lenyugodtam, mert rájöttem, nem magamnak ártok, hanem Huncinak azzal, ha idegeskedem. És tényleg nem ér az a nyomorult papír ennyit. Azt gondolom, megpróbálok kellően felkészülni a vizsgákra, amennyiben ez mégsem sikerülne, hát akkor nem leszek SZAKembere ennek a csodálatos szakmának!
Holnap kell mennem az Állam Kincstárba is, merugye kedvenc munkahelyem sikeresen eltűntette a TB kiskönyvemet és holnapra lesz kész a másolata. Azzal még be kellene rohannom a könyvelőhöz is, hogy mire visszajövünk a szabiról, kapjak valami juttatást állambácsitól is!
Aztán végre valami jó is:
BOLDOG NÉVNAPOT MICI!!!
És vasárnap este érkezünk és végre hosszú hónapok után jólkisírhatjuk kibeszélhetjük magunkat...
És az ígéret szép szó, itten vagyon egy tegnap előtti szerzemény rólunk:
A mai nap csúcsa, hogy felhívtak a Továbbképző Intézetből a szakvizsgám ügyében, ami ugye szeptemberben lenne...elvileg. Namármost az előadónénim finoman és burkoltan a tudtomra adta, hogy a vizsgáztató orvosok azt javasolják így látatlanba is, hogy mégha az írásbeli vizsgám sikerülne is valami csoda folytán, a szóbelire gyakorlatilag nincs semmi esélyem, merugye én is érzem, hogy hiányoznak a gyakorlati oktatáson szerzett ismereteim?! Viszont, tudnának ajánlani nekem egy soha vissza nem térő lehetőséget: októbertől indulna egy olyasmi képzés, mint a szakasszisztensi, gyakorlatostól, elméletistől, mindenestől, ami azért mégsem ugyanaz a képzés, ami eddig volt, de akkor már lenne esélyem a sikeres vizsgák letételéhez. Persze, ha ez az ára az oklevélnek, más esetben vállalnám, de jelen pillanatban -és főleg októberben!- viszonylag nagy hassal közlekednék és nem érzem azt, hogy arra lenne szükségem, hogy pl. egyik fertőző laborból a másikba meneteljek gyakorlati tudást szívni magamba! Szintúgy 10 hónapos, és még az is lehet, hogy tandíjmentes, de még ez sem biztos. A szavak tompán estek le bennem és előszörre el sem akartam hinni, hogy tulajdonképpen most beszéltek le a vizsgáról, hiszen mégha meg is jelenek, egyértelműen bukni megyek! Könnyeimet nyeldesve, mondtam, még gondolkodom augusztus 13.-ig a dolgon, mert akkor kellene bejelentkeznem vizsgázni. Annyira igazságtalannak érzem ezt az egészet!!! Azóta kissé lenyugodtam, mert rájöttem, nem magamnak ártok, hanem Huncinak azzal, ha idegeskedem. És tényleg nem ér az a nyomorult papír ennyit. Azt gondolom, megpróbálok kellően felkészülni a vizsgákra, amennyiben ez mégsem sikerülne, hát akkor nem leszek SZAKembere ennek a csodálatos szakmának!
Holnap kell mennem az Állam Kincstárba is, merugye kedvenc munkahelyem sikeresen eltűntette a TB kiskönyvemet és holnapra lesz kész a másolata. Azzal még be kellene rohannom a könyvelőhöz is, hogy mire visszajövünk a szabiról, kapjak valami juttatást állambácsitól is!
Aztán végre valami jó is:
BOLDOG NÉVNAPOT MICI!!!
És vasárnap este érkezünk és végre hosszú hónapok után jól
És az ígéret szép szó, itten vagyon egy tegnap előtti szerzemény rólunk:
3 komment
Címkék: kismamafotó pocakfotó
2007.07.11. 07:00
A mai nap termése
Megtaláltam a neten álmaim baba-szobabútorát! Persze, meg kell nézni élőben is, de azt hiszem, ideális lehet, legalábbis addig, amíg Hunci a mi hálószobánkban fog lakni! Praktikusnak tűnik az ágy alatti kihúzható 2 darab fiókos szekrényke is, meg az ágy végén lévő pelenkázó is, ami alatt ugyancsak 2 nyitható szekrényke helyezkedik el valamint egy polc is. A matrac magassága természetesen állítható (úgy gondolom kókuszmatracunk lesz...állítólag ez a menő manapság bababerkekben! :)) És nem utolsó sorban helytakarékos. Aki járt már nálunk, az tudja, eléggé kicsi hely marad a hálónkban, de ez az ágyikó kényelmesen elférne mellettem. Szerintetek?
A másik "csodatalálmány" pedig ez a lap tetején megjelenő "vonalzó" , ami nap-mint-nap mutatja a múló időt és visszaszámlál a születésig. És nem utolsó sorban mindezt úgy varázsoltam bele a blogba, hogy magam sem tudtam mit csinálok! Erre különösen büszke vagyok! :)
A másik "csodatalálmány" pedig ez a lap tetején megjelenő "vonalzó" , ami nap-mint-nap mutatja a múló időt és visszaszámlál a születésig. És nem utolsó sorban mindezt úgy varázsoltam bele a blogba, hogy magam sem tudtam mit csinálok! Erre különösen büszke vagyok! :)
2007.07.10. 10:20
Beosztás
Annyi de annyi elintéznivalóm lenne az elkövetkezendő 3-4 napban, hogy csak várok, hátha valami csoda történik és felére csökken a feladatok száma. Szóval TáltosApu újabb ötlete: amíg a pocak engedi menjünk nyaralni! Hurrá nyaralunk!!!..de nem azt a fajtájút , amiről mindenkinek a sós tengerpart és a finom jeges koktélok jutnak eszébe! ááá,dehogy... járkálósat, hegyeset, kirándulósat, székelyföldeset ("hogy ismerkedjen anyai szülőföldjével az a gyerek") Már előre kiver a víz, hogy ha idefönt nagyBudapesten ilyen csapnivalóan vacak idő van napok óta, milyen lehet a hegyek között?! Nem is az a baj, hogy vacak az idő, sokkalta póriasabb problémáim akadnak: nincs "hasas" vastag ruhám...és errel most hétvégén döbbentem rá, Pakson ahol kicsit lehűlt a levegő és gyakorlatilag TáltosApu kardigánjaira szorultam...merhogy tavaly még übercsinibe nyomultam, feszülős, tapadós, pontjóba :), amik most ugyebár nem gyünnek rám :D És kismamás rütyükből ezidáig csupa nyári cuccot sikerült beszereznem (fehér vászon naci hosszú és rövidített változatban, ujjatlan trikók különböző színekben :) ) Most pediglen nyakamba veszem a várost, Pszichomacával és addig haza se jövök, míg nem szerzek be jópár hasznos holmit! :)
Vissza kellene vinnem a könyvtárba pár ehéten lejáratos könyvet, aztán TáltosApu teljes rokonsága szíves látogatást tenne szerény kis hajlékunkba (még mielőtt elutazunk messzeföldre, merugye kitudja?!) TáltosApu névnapi felköszöntése céljából! Legalkalmasabb a mai nap estéje lenne, de ehhez lakásfelforgató rendet kellene raknom, mert ahol két macska van, ott mindig akad valami takarítanivaló. Bevásárlás sem ártana (utolsó tejet bontottam reggel, cicakonzerv is elfogyott, a Dörzsölt ördög szénája is már a múlté-de ezeket TáltosApu magára vállalta). Mosni és vasalni is kellene, főleg azokat a cuccokat , amiket magunkkal viszünk, nem beszélve az Ildicivel való randiról, amelynek keretében átadom állataink gondozási és ellátási ütemtervét, valamint lakásunk nagy becsben tartott kulcsait! ..asszem lassan megindulok, mert nemsoká indul a bevásárló körút régnemlátott PszichoTündéremmel! :)
Ez a kép 2 hete készült Sopronban (a 18.héten), mondjuk pont takarom sikeresen a pocakomat, de azért lehet következtetni a méreteimet! :)
Vissza kellene vinnem a könyvtárba pár ehéten lejáratos könyvet, aztán TáltosApu teljes rokonsága szíves látogatást tenne szerény kis hajlékunkba (még mielőtt elutazunk messzeföldre, merugye kitudja?!) TáltosApu névnapi felköszöntése céljából! Legalkalmasabb a mai nap estéje lenne, de ehhez lakásfelforgató rendet kellene raknom, mert ahol két macska van, ott mindig akad valami takarítanivaló. Bevásárlás sem ártana (utolsó tejet bontottam reggel, cicakonzerv is elfogyott, a Dörzsölt ördög szénája is már a múlté-de ezeket TáltosApu magára vállalta). Mosni és vasalni is kellene, főleg azokat a cuccokat , amiket magunkkal viszünk, nem beszélve az Ildicivel való randiról, amelynek keretében átadom állataink gondozási és ellátási ütemtervét, valamint lakásunk nagy becsben tartott kulcsait! ..asszem lassan megindulok, mert nemsoká indul a bevásárló körút régnemlátott PszichoTündéremmel! :)
Ez a kép 2 hete készült Sopronban (a 18.héten), mondjuk pont takarom sikeresen a pocakomat, de azért lehet következtetni a méreteimet! :)
Szólj hozzá!
Címkék: kismamafotó pocakfotó
2007.07.10. 07:00
Éééééééééés pocaknövesztős projekt
Visszatérve a tegnapi témára, egy mondat erejéig: Nőgyógyászok gyönge pihenést és semmi megerőltetést ajánlott az elkövetkezendő időkre, ezzel is csökkenteni lehet a nem kötelezően felmerülő komplikációkat. Amikor pedig hellyel kínáltak Pakson, amit nem fogadtam el, egy "bölcsességgel" látott el: a 36. hétig, ha van rá mód inkább ülj, mint állj, utána, ha van rá mód inkább feküdj, mint ülj! És megnézegetve a leleteimet, szigorú pocaknövesztést írt elő az elkövetkezendő 4 hétre, mely idő alatt "hallani sem akar" rólam! :)
...azt hiszem, elkezdtem súlytöbbletet szerezni...most kezdtem meg a 20. hetet (félidő!) és 63 kilóval indulok neki! (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár a kismamakönyvben 60 kilogrammról indul a terhességem-ez a 8.heti érték!- igazából 58 kilós voltam, mikor megfogant HuncÚr!) Vitaminokat illetően én sok kismamával ellentétben továbbra is szedem az Elevitet (magzatvédő vitamin) , eddig napi egyet szedtem, következő héttől napi félre csökkentem az adagomat, Ferro-Folgamma (vas, folsav, B12 vitamin), napi kettő (reggel-este 1-1) és esetenként, ha enyhe haskeményedést vagy görcsölést érzek bekapok egy-egy szem Magne B6-ot (magnézium, B6 vitamin).
Mellesleg nagyon jó ötleteket kaptam babaruhákat és kismamaruhákat illetően: sokan ajánlották, hogy vásároljak egy ismert turkálóban, ahonnan ők is (Keleti pályaudvar és Blaha között van) , és teljesen új -néha még egyik-másik darabon az árcimke is rajta van- vagy újszerű, de kellemesen bejáratott darabokhoz lehet jutni, nagyon jó áron, ellentétben a Brendon vagy más babaáruházak csillagos-ég-a-határ áraitól! ...egyelőre még szoktatom magam a gondolathoz :)...hiszen mindenből a legtökéletesebbet szeretném megadni Neki! ...lehet, hogy egyszercsak meglátogatom azt a turit, és ott majd eldöntöm! :)
...azt hiszem, elkezdtem súlytöbbletet szerezni...most kezdtem meg a 20. hetet (félidő!) és 63 kilóval indulok neki! (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár a kismamakönyvben 60 kilogrammról indul a terhességem-ez a 8.heti érték!- igazából 58 kilós voltam, mikor megfogant HuncÚr!) Vitaminokat illetően én sok kismamával ellentétben továbbra is szedem az Elevitet (magzatvédő vitamin) , eddig napi egyet szedtem, következő héttől napi félre csökkentem az adagomat, Ferro-Folgamma (vas, folsav, B12 vitamin), napi kettő (reggel-este 1-1) és esetenként, ha enyhe haskeményedést vagy görcsölést érzek bekapok egy-egy szem Magne B6-ot (magnézium, B6 vitamin).
Mellesleg nagyon jó ötleteket kaptam babaruhákat és kismamaruhákat illetően: sokan ajánlották, hogy vásároljak egy ismert turkálóban, ahonnan ők is (Keleti pályaudvar és Blaha között van) , és teljesen új -néha még egyik-másik darabon az árcimke is rajta van- vagy újszerű, de kellemesen bejáratott darabokhoz lehet jutni, nagyon jó áron, ellentétben a Brendon vagy más babaáruházak csillagos-ég-a-határ áraitól! ...egyelőre még szoktatom magam a gondolathoz :)...hiszen mindenből a legtökéletesebbet szeretném megadni Neki! ...lehet, hogy egyszercsak meglátogatom azt a turit, és ott majd eldöntöm! :)
Szólj hozzá!
Címkék: vitaminok
2007.07.09. 18:30
Újra itthon
Este érkeztünk Paksról, már nem volt erőm bejelentkezni sem, a mai napot is hellyel-közzel végig aludtam. Amennyire feltöltő ereje van az ottlétnek, annyira energiaszívó is. Keveseket alszunk és igyekszünk rengeteget beszélgetni. Nagyon kellemes meglepetés ért ismét: 2 újabb kismamával bővültünk, úgyhogy tényleg elég vicces volt a helyzet: 3 kismama és 3 kisbabás anyuka! :) A fiúk meg is jegyezték, hogy idén a paksi fesztiválon a kismamaság a trendi! :)
Itt volt kedvenc nőgyógyászom is, akitől kértem egy kis magyarázatot erre a méhlepény-eléri-a-méhszájat-de-nem-kell-vele-foglalkozni-ra. Naszóval, kicsit érdemes foglalkozni vele, mert sajnos okozhat problémákat is. Általában a terhesség ezen szakaszában tényleg nem kell foglalkozni vele, csak ha valamilyen panaszaink is vannak (vérezgetés, erősebb görcsök), és valóban idővel, ahogy emelkedik egyre feljebb a méh, előfordulhat (sőt az estek 99 %-ban elő is fordul), hogy a lepény is feljebb mozdul és így már nem éri el a méhszájat, de amennyiben mégis fennáll ennek esélye (a bizonyos 1 %!) , erős vérzésekre lehet számítani, mert a méhlepény sűrű érhálózattal van ellátva és ha elszakad, megreped lokálisan görcsös erős vérzést (vetélést) okozhat. A profánabb következmény ami még előfordulhat, az az, hogy idővel elzárja a méhszájat a lepény, ami lehetetlenné teszi a szülést, csak a császármetszés marad. De ezeken tényleg nem érdemes rágódni, meg idegeskedni, mert érzem, hogy jó kezekben vagyok és nem történhet semmi baj. :)
Beszélgettünk a kismamatársakkal arról is, hogy ki mikor érezte meg az első "szárnycsapásokat" a pocakjában?! Meglepő módon szinte mindannyian sokkalta hamarabb megéreztük a mocorgást, mint a protokoll szerint , ezt a nőgyógyászom azzal is magyarázta, hogy ahogy ő elnézi, mostanság nagy babák születnek és szerinte HuncÚr sem lesz 4 kiló alatti baba! De ezzel most még nem tudott elriasztani, még nem érzek félelmet a szülés iránt, még vannak apróbb és hétköznapibb paráim ! :)
És a LEGFONTOSABBAT majd' elfelejtettem: vasárnap délutáni ejtőzéskor (egy nagy adag TáltosApu által bográcsban készített pacalpöri után) Hunc kézzelfoghatóan megmozdult!!! A hasamon volt a kezem, és először azt hittem képzelődöm, mikor megéreztem a finom kidomborodást! :) Azóta már párszor megörvendeztetett tapintható mocorgásával, de ezidáig sajna TáltosApu nem volt a közelemben, hogy ő is érezhesse saját kezüleg! :(
Itt volt kedvenc nőgyógyászom is, akitől kértem egy kis magyarázatot erre a méhlepény-eléri-a-méhszájat-de-nem-kell-vele-foglalkozni-ra. Naszóval, kicsit érdemes foglalkozni vele, mert sajnos okozhat problémákat is. Általában a terhesség ezen szakaszában tényleg nem kell foglalkozni vele, csak ha valamilyen panaszaink is vannak (vérezgetés, erősebb görcsök), és valóban idővel, ahogy emelkedik egyre feljebb a méh, előfordulhat (sőt az estek 99 %-ban elő is fordul), hogy a lepény is feljebb mozdul és így már nem éri el a méhszájat, de amennyiben mégis fennáll ennek esélye (a bizonyos 1 %!) , erős vérzésekre lehet számítani, mert a méhlepény sűrű érhálózattal van ellátva és ha elszakad, megreped lokálisan görcsös erős vérzést (vetélést) okozhat. A profánabb következmény ami még előfordulhat, az az, hogy idővel elzárja a méhszájat a lepény, ami lehetetlenné teszi a szülést, csak a császármetszés marad. De ezeken tényleg nem érdemes rágódni, meg idegeskedni, mert érzem, hogy jó kezekben vagyok és nem történhet semmi baj. :)
Beszélgettünk a kismamatársakkal arról is, hogy ki mikor érezte meg az első "szárnycsapásokat" a pocakjában?! Meglepő módon szinte mindannyian sokkalta hamarabb megéreztük a mocorgást, mint a protokoll szerint , ezt a nőgyógyászom azzal is magyarázta, hogy ahogy ő elnézi, mostanság nagy babák születnek és szerinte HuncÚr sem lesz 4 kiló alatti baba! De ezzel most még nem tudott elriasztani, még nem érzek félelmet a szülés iránt, még vannak apróbb és hétköznapibb paráim ! :)
És a LEGFONTOSABBAT majd' elfelejtettem: vasárnap délutáni ejtőzéskor (egy nagy adag TáltosApu által bográcsban készített pacalpöri után) Hunc kézzelfoghatóan megmozdult!!! A hasamon volt a kezem, és először azt hittem képzelődöm, mikor megéreztem a finom kidomborodást! :) Azóta már párszor megörvendeztetett tapintható mocorgásával, de ezidáig sajna TáltosApu nem volt a közelemben, hogy ő is érezhesse saját kezüleg! :(
Szólj hozzá!
Címkék: hétvége
2007.07.06. 07:00
2007. évi Woodstock
Természetesen idén sem maradhat el a minden évben megrendezésre kerülő Paksi Jazz és Blues Fesztivál. Nemsokára indulunk és csak vasárnap délután érkezünk haza, tele élményekkel és fotókkal! A fiúk -TáltosApuval az élen- már hetek óta lázasan előkészülnek a nagy eseményre, hogy ki mivel is járul hozzá a partihoz. Régen, amikor még mindannyian függetlenek voltak, még a zene, a buli motiválta őket, azonban mióta családosak lettek, inkább a bográcsozás, a jó minőségű borok fogyasztása és a vége-hossza-nincs munkahelyi történet mesélések kerülnek előtérbe (sok köztük az orvos, fogorvos, állatorvos...történet akad bőven és mindegyikük nagyon jó előadó!) Ez oly mértékben "elfajult", hogy tavaly például már kis sem jutottunk a sportcsarnokig, diszkrét iszogatásos-csendespihenő lett a szombat esti lázból.:) Igazi woodstocki hangulata van már ezeknek a találkozóknak, gyerekek játszadoznak a fűben pocakos kismamák között, miközben apukák és kispapák sörözgetve sztorizgatnak a régi idők nagy bulijairól. És akkor a házigazda szüleiről még nem is tettem említést: Márti és Topi, akik kicsit mindannyiunk szülei. Igazi feltöltődő hely ez a paksi ház. Itt nincs gyűlölet, itt tényleg mindenki mindenkit szeret és mindenki mindenkivel megoszt mindent. Nincs enyém-tied, hanem Mienk van. Itt senki nem megy el a másik mellett, egy érintés, egy simogatás vagy egy ölelés nélkül. A harmónia tapintható, puha, meleg és a szeretet betakar. Jó ide lejönni. :) Szeretném, ha 30 év múlva így tudnánk mi is élni!
A paksi napokhoz amúgy is egy kedves emlék fűz: amikor TáltosApu még csak udvarolt (4 éve) , erről a fesztiválról hozott nekem kis műanyag dobozkában saját főzésű pacalpörköltet és olyan-de-olyan büszke volt rá!
Hunci pedig madárlátta baba lesz, mindenhová visszük, mert TáltosApu szerint meg kell ismernie a barátainkat már jó korán. :) Most még úgy tervezem, Kistáltos mindenhová majd velünk jön és nem leszünk begyöpösödött és aggódó szülők, hanem fiatalosak és rugalmasak.
A paksi napokhoz amúgy is egy kedves emlék fűz: amikor TáltosApu még csak udvarolt (4 éve) , erről a fesztiválról hozott nekem kis műanyag dobozkában saját főzésű pacalpörköltet és olyan-de-olyan büszke volt rá!
Hunci pedig madárlátta baba lesz, mindenhová visszük, mert TáltosApu szerint meg kell ismernie a barátainkat már jó korán. :) Most még úgy tervezem, Kistáltos mindenhová majd velünk jön és nem leszünk begyöpösödött és aggódó szülők, hanem fiatalosak és rugalmasak.
2007.07.05. 10:49
Isten hozott Fannibaba!
És akkor kora reggel érkezik egy sms, szívetmelengető, könnycsalogató...megszületett Heni kisbabája,- Fanni- (3560 gram és 55 cm-es nagylány!) , július 2.-án az anyuka 15 órás kemény vajúdása után, végül császárral érkezett! Mindketten jól vannak és egészségesek! Minden jót és szépet Nektek!
1 komment
Címkék: babaszületés
2007.07.05. 07:00
Horoszkóp
Az interneten böngészve számtalan jó dologra lehet bukkanni. Pszichóbarátnőmnek (PszichóMaca) köszönhetően elég régóta foglalkoztat az a gondolat, mért pont ekkor sikerült megfogannia, miért pont most érkezik?! Hiszem és vallom, tanulnunk kell egymástól, hiszen ő egy olyan tudással érkezik erre a világra, amiről én már réges-rég megfeledkeztem. És azt is tudom, ő egy feladat, egy kihívás lesz számomra. Nagy esélyekkel indul, hogy Nyilas csillagjeggyel szülessen, még a plusz minusz egy-két héttel együtt is. Tehát már most tudatos, a drágám! És ma megtaláltam a hor(r)o(r)szkópját és elkezdtem kapisgálni a dolgokat! :)
Hááát, asszem, nem lesz könnyű dolgunk egymással! Egy tüzes "mamma-leone" egy izgága ikrek és egy nyakas kisNyilas! Kemény menete lesz mindannyiunknak!
És IGEN, hála Micinek, sikerült belinkelnem! :)
Hááát, asszem, nem lesz könnyű dolgunk egymással! Egy tüzes "mamma-leone" egy izgága ikrek és egy nyakas kisNyilas! Kemény menete lesz mindannyiunknak!
És IGEN, hála Micinek, sikerült belinkelnem! :)
· 1 trackback 1 komment
Címkék: horoszkóp
2007.07.04. 14:25
HuncÚr bizonyossága
Túl vagyunk a rég óta félve várt genetikai ultrahangon! Hunci csúcsformában volt, hevesen tiltakozott a kukucskálás ellen, kezeivel "integetve" takargatta magát, de így sem maradt az ultrahang számára beláthatatlan terület!
Leletünk tökéletes, egyetlen figyelemreméltó dolog akadt, a méhlepény a mellső falon tapad és az alsó széle eléri a belső méhszájat, de állítólag ez idővel meg fog változni, mindenesetre ezt figyelemmel kell kísérni. Méretei rendben vannak: a combcsont hossza 27,9 mm, ülőpozicióban elcsípve (fenekétől a feje búbjáig) 157,1 mm, fejkörfogata 158,7 mm, hastérfogata 128,5 mm. Annyira hihetetlen volt látni a kivetítő monitoron, hogy ez a hihetetlen mocorgás mind az én pocakomban zajlik. Az ultrahangot végző doki bácsi szakértelemmel elcsípte azt a pillanatot, amikor is Hunor "belenéz" az ultrahangba! :)
Megígértem Hunornak és TáltosApunak, ha minden rendben lesz a mai ultrahangon, megérdemel igazán valami jó kis göncöt, annak ellenére, hogy nem kislány! Sikerült beszereznünk 3 nagyon menő rugdalózót (1.sárga-halványkék aprócsíkos fehér alapon, 2. halványkék kiskutyás, 3.fehér alapon mindenféle kiskutyás). Mikorra ő megérkezik (december 2.) valószínűleg már hidegek lesznek, ezért hosszú ujjúakat választottunk és sok okos és reálisabban látó barátnőm tanácsára nem az újszülött méretet választottuk (56-os), hanem máris 62-essel indítottunk, mert ilyenkor még nem lehet tudni mekkora lesz őfelsége, és sajnos sokan jártak úgy, hogy egyszer vagy egyszer sem tudták ráadni a picire a ruhákat. Itthon kibontogatva, ezek a "nagyobbnak" számító méretek is lehetetlenül piciknek tűnnek! ...azért én eldöntöttem beszerzek 1-2 kisebb méretűt is...a biztonság kedvéért!:) Amióta hazaértünk nem győzőm elővenni, simogatni, majd összehajtogatva eltenni, hogy aztán pár perc múlva újra elővegyem és előről kezdhessem ezt a folyamatot! :) Annyira boldog vagyok!!!
Leletünk tökéletes, egyetlen figyelemreméltó dolog akadt, a méhlepény a mellső falon tapad és az alsó széle eléri a belső méhszájat, de állítólag ez idővel meg fog változni, mindenesetre ezt figyelemmel kell kísérni. Méretei rendben vannak: a combcsont hossza 27,9 mm, ülőpozicióban elcsípve (fenekétől a feje búbjáig) 157,1 mm, fejkörfogata 158,7 mm, hastérfogata 128,5 mm. Annyira hihetetlen volt látni a kivetítő monitoron, hogy ez a hihetetlen mocorgás mind az én pocakomban zajlik. Az ultrahangot végző doki bácsi szakértelemmel elcsípte azt a pillanatot, amikor is Hunor "belenéz" az ultrahangba! :)
Megígértem Hunornak és TáltosApunak, ha minden rendben lesz a mai ultrahangon, megérdemel igazán valami jó kis göncöt, annak ellenére, hogy nem kislány! Sikerült beszereznünk 3 nagyon menő rugdalózót (1.sárga-halványkék aprócsíkos fehér alapon, 2. halványkék kiskutyás, 3.fehér alapon mindenféle kiskutyás). Mikorra ő megérkezik (december 2.) valószínűleg már hidegek lesznek, ezért hosszú ujjúakat választottunk és sok okos és reálisabban látó barátnőm tanácsára nem az újszülött méretet választottuk (56-os), hanem máris 62-essel indítottunk, mert ilyenkor még nem lehet tudni mekkora lesz őfelsége, és sajnos sokan jártak úgy, hogy egyszer vagy egyszer sem tudták ráadni a picire a ruhákat. Itthon kibontogatva, ezek a "nagyobbnak" számító méretek is lehetetlenül piciknek tűnnek! ...azért én eldöntöttem beszerzek 1-2 kisebb méretűt is...a biztonság kedvéért!:) Amióta hazaértünk nem győzőm elővenni, simogatni, majd összehajtogatva eltenni, hogy aztán pár perc múlva újra elővegyem és előről kezdhessem ezt a folyamatot! :) Annyira boldog vagyok!!!
Fiam első veséig hatoló pillantása:
Szólj hozzá!
Címkék: ultrahang hétről hétre
2007.07.03. 07:00
Izgalom
És akkor holnap a várva várt nap következik: a 18.heti genetikai ultrahang. Ennek a vizsgálatnak azért van óriási jelentősége, mert a 16.heti vérvétel eredményével (az AFP vizsgálattal együtt) nyújt pontos képet a pici genetikai állapotáról, esetleges rendellenességéről. Ezzel a vizsgálattal szűrhető ki leginkább a Down kór vagy a nyitott gerinc kockázata. Ugyanakkor ezen az ultrahangon általában már egyértelművé válik a pici neme. A szülész-nőgyógyász ekkor megméri a magzat hosszát, fejkörfogatát, megnézi, hogy megfelelően helyezkedik-e el méhen belül, megvizsgálja a köldökzsinór és a méhlepény épségét , a magzatvíz mennyiségét.
Hunci mostanság szinte napról napra nő, hossza már eléri a 20 centit, súlya hétvégére már 230-240 gram körüli, de erről is kapunk pontos információt a holnapi ultrahangon. Ezen a héten a piciken képződik egy fehér, zsíroskás, síkos máz, amely születésig beborítja kis testüket , ez az anyag megvédi őket a magzatvízes közegben. A 19. héten a kislányok petefészkében már megtalálható a mintegy 6 millió pete-kezdemény, amely születéskor kb.1 millióra zsugorodik. Csodálatos dolog, hogy már szinte fogantatásunk pillanatában magunkban hordozzuk azt az egy petesejtet, amiből majdan gyermekünk/gyermekeink születni fognak!
A kisfiúk nemzőszervei is gyakorlatilag ekkorra már teljesen kifejlődnek, tulajdonképpen a várandósság 10.hetétől már termelik is a tesztoszteront. A mi kisbabánk -HuncÚr- már a 12. heti genetikai ultrahangon széttárta pici lábacskáit és bevillantotta fütyijét! :) -na, ezért a megjegyzésért bizta hálás lesz a későbbiekben :) - bár, igazából ilyenkor még annyira picurka és mozgékony, hogy könnyen félre lehet nézni a nemét, ezért inkább a 18. heti ultrahang a diagnosztikai jellegű, de anyai szívem, HuncÚrat érez ott belül...
Saját tapasztalatból mondom, hogy a baba élénk mozgása miatt egyre nehezebben tudok elaludni. (Hunci nagyon hamar jelét adta létezésének, gyakorlatilag már a 13. hétben érezni kezdtem rendszertelenül a mocorgását.) Olvastam, hogy ez a probléma a harmadik trimeszterben általánossá válik, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy pihenésünk hosszú és zavartalan legyen, mert a harmadik trimeszterben mindez még kivitelezhetetlenebb lesz az egyre jobban növekvő pocak miatt. Elsősorban olyan ételeket érdemes fogyasztani, amelyek bőségesen tartalmaznak B-vitamint: ilyenek a vörös húsok és a halak, a tejtermékek és a tojás. Az inkább vegetáriánus kismamák a hüvelyesekből, a teljes kiőrlésű kenyérből, a csonthéjas magvakból, a rizsből, a korpából és burgonyából nyerhetnek B-vitamint. A legjobb azonban ilyenkor nem mellőzni a húst. Segíti az elalvást a kamilla-, a majoranna vagy a citromtea, a meleg tej, illetve a lefekvés előtti könnyű testmozgás. Természetesen az sem árt, ha a nap második részében mellőzük a koffeintartalmú italok és a csokoládé fogyasztását.
Íme egy újabb lopott fotó, egy kedvenc oldalamról, a 19 hétről...remélem, holnap már Hunci képét tehetem föl!
Hunci mostanság szinte napról napra nő, hossza már eléri a 20 centit, súlya hétvégére már 230-240 gram körüli, de erről is kapunk pontos információt a holnapi ultrahangon. Ezen a héten a piciken képződik egy fehér, zsíroskás, síkos máz, amely születésig beborítja kis testüket , ez az anyag megvédi őket a magzatvízes közegben. A 19. héten a kislányok petefészkében már megtalálható a mintegy 6 millió pete-kezdemény, amely születéskor kb.1 millióra zsugorodik. Csodálatos dolog, hogy már szinte fogantatásunk pillanatában magunkban hordozzuk azt az egy petesejtet, amiből majdan gyermekünk/gyermekeink születni fognak!
A kisfiúk nemzőszervei is gyakorlatilag ekkorra már teljesen kifejlődnek, tulajdonképpen a várandósság 10.hetétől már termelik is a tesztoszteront. A mi kisbabánk -HuncÚr- már a 12. heti genetikai ultrahangon széttárta pici lábacskáit és bevillantotta fütyijét! :) -na, ezért a megjegyzésért bizta hálás lesz a későbbiekben :) - bár, igazából ilyenkor még annyira picurka és mozgékony, hogy könnyen félre lehet nézni a nemét, ezért inkább a 18. heti ultrahang a diagnosztikai jellegű, de anyai szívem, HuncÚrat érez ott belül...
Saját tapasztalatból mondom, hogy a baba élénk mozgása miatt egyre nehezebben tudok elaludni. (Hunci nagyon hamar jelét adta létezésének, gyakorlatilag már a 13. hétben érezni kezdtem rendszertelenül a mocorgását.) Olvastam, hogy ez a probléma a harmadik trimeszterben általánossá válik, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy pihenésünk hosszú és zavartalan legyen, mert a harmadik trimeszterben mindez még kivitelezhetetlenebb lesz az egyre jobban növekvő pocak miatt. Elsősorban olyan ételeket érdemes fogyasztani, amelyek bőségesen tartalmaznak B-vitamint: ilyenek a vörös húsok és a halak, a tejtermékek és a tojás. Az inkább vegetáriánus kismamák a hüvelyesekből, a teljes kiőrlésű kenyérből, a csonthéjas magvakból, a rizsből, a korpából és burgonyából nyerhetnek B-vitamint. A legjobb azonban ilyenkor nem mellőzni a húst. Segíti az elalvást a kamilla-, a majoranna vagy a citromtea, a meleg tej, illetve a lefekvés előtti könnyű testmozgás. Természetesen az sem árt, ha a nap második részében mellőzük a koffeintartalmú italok és a csokoládé fogyasztását.
Íme egy újabb lopott fotó, egy ke
2007.07.02. 16:08
Megszületett...:)
Tehát akkor legyen blog...legyen emlék ennek a 280 napnak, amikor is napról napra gömbölyödöm és minden napnak örülök. HuncÚr előtt sem kell mostantól szégyenkeznem, hogy olyan anyukája van, aki nem is dokumentálja azt a bizonyos 9 csodaszép hónapot!
Igaz, már a 18.-at hetet is betöltöttük, de ezidáig nem mertük elhinni , hogy velünk is megtörténhet ez a csoda...
Mivel eléggé kezdő vagyok, nézze el nekem mindenki -főleg Te kicsifiam!- kezdeti bénázásaimat és ezúton szeretnék segedelmet is kérni, máramennyiben idetévedne egy blogfélisten- esetleg egy blogIsten!- az arculat kialakításában és mindenfélékben! Tehát: kommenteket, tanácsokat nagyon szívesen fogadok és előre köszönöm is őket!
Igaz, már a 18.-at hetet is betöltöttük, de ezidáig nem mertük elhinni , hogy velünk is megtörténhet ez a csoda...
Mivel eléggé kezdő vagyok, nézze el nekem mindenki -főleg Te kicsifiam!- kezdeti bénázásaimat és ezúton szeretnék segedelmet is kérni, máramennyiben idetévedne egy blogfélisten- esetleg egy blogIsten!- az arculat kialakításában és mindenfélékben! Tehát: kommenteket, tanácsokat nagyon szívesen fogadok és előre köszönöm is őket!
Akkor kezdjük talán egy fotóval, még a 15.hétből és egy 3 dimenziós ultrahang felvétellel a 19.hétből. Ígérem, mostantól up-to-date leszek a kismamás fotókkal is! :)
Hozzászólások: