cucka 2007.09.23. 12:00

A macskák

Régóta készülök erről is írni, de  valahogy ez is a  "nehéz" témák egyikéhez tartozik, nehéz beszélni is róla, meg érzékeny lehet sok ember számára. Mint köztudott, mi két közepesen szemtelen macskalánnyal osztjuk meg lakásunk 86 négyzetméterét. Lányaink mindketten tizenévesek, és röviden oly mértékű érzelmi kötődésünk van irányukba, melyeket egyikünk sem hajlandó elszakítani. Mindkét macsak világéletében lakáscica, (de hívhatjuk szobacicának is!) volt, maximum mi hozhattunk nekik haza betegséget, cipőtalpon. (anno én is állatorvosi rendelőben dolgoztam, HuncApu még most is!). A rettegett és rettegést okozó toxoplasma fertőzésről szeretném kissé fellebbenteni a fátylat. Nekem eddig is az volt a  véleményem, hogy kissé "túl van lihegve" ez a téma, persze, be kell tartanunk a mindenkori higiéniás alapszabályokat ( ne a  kismama takarítsa a macskavécét!, kézmosás macskázás után, evés előtt, alapos megmosása a  gyümölcsöknek, zöldségeknek, nyers vagy alig átsütött húsok fogyasztásának mellőzése, gyakoribb és alaposabb takarítás, ha egy légtérben élünk kedvencünkkel), de az azonnali és drasztikus macskától való megszabadulást mihelyst kismama lesz a  családban, mindig erős túlzásnak éreztem. Ezt a  fajta "ráijesztést"  a  kismama sokszor a nőgyógyászától kapja. Míg humán laborban dolgoztam rengeteg ilyen példával találkoztam, mikoris a  kismami zokogva esett be vérvételre a  laborba, mert halálra ijesztették, hogy el fog vetélni, azonnal tűntesse el a  környezetéből a  macskát, vak gyereke lesz és lehet, hogy már késő...stbstb. És ugyancsak találkoztam síró kismamákkal, akik az állatorvosi rendelőbe hozták be dédelgetett kedvencüket, akár új gazdi kereséséért, akár végleges elaltatásért, mert nem merték vállalni további gondozásukat, nőgyógyászaik tanácsára.
Nálunk fel sem merült más, minthogy lányaink természetesen maradnak, innentől még több szabályt betartva. Hunci tervezési fázisában készült a véremből egy toxoplasma teszt, mely negatív lett (ez azt jelenti, még nem estem át toxoplasma fertőzésen) , ezen nagyon csodálkoztam is, mert mióta az eszemet tudom, voltak macskáim és évekig rendelőkben is dolgoztam akár kóbor, akár veszett macskák közelében is.
A protokoll szerint, ha kijáró macskáink vannak és tervezünk kisbabát, érdemes a  leendő anyuka véréből egy toxoplasma szűrést végezni, majd ha negatív és megfogan a magzat, a továbbiakban az aggódó anyukából célszerű 2-3 havonta ismételten elvégezni a tesztet. Ha netalántán pozitív eredményünk lesz a  várandósság alatt, akkor azonnal el kell kezdeni a  kismama kezelését egy tabletta formájában kapható gyógyszerrel.
Az érzékenyebbek most ne is olvassanak tovább ;) : igen, mi együtt is alszunk, egy ágyban a  hálószobánkban kedvenceinkkel, néhol köztünk alszanak, néhol a  lábunknál teszik ugyanezt, együtt tévézünk és velünk vannak a  konyhában is, ha eszünk (természetesen egészséges keretek között: nem másznak fel az asztalra...stb). És valószínüleg ez annyiban fog megváltozni Hunc születésével, hogy :
1.es verzió: mivel a  gyerekágy az első hónapokban a  hálószobánkban lesz, valószínüleg a cicalányok ezt az időszakot a  lakás valamely más területén kell eltöltsék, aztán majd lesz egy "be"- és "össze"szoktatás és meglátjuk, hogyan viselkednek egymással.
2.es verzió: ha kikerül a  hálószobánkból a  gyerekágy a  gyerekszobába, a szoba ajtaja éjszakára zárva lesz cicák elől, akkor újra visszaköltözhetnek hozzánk.
Persze ezek most még csak tervek, meglátjuk, hogy fogják fogadni a  trónörököst! :) Természetesen nem fogjuk hagyni, hogy a  baba mellett, vagy esetleg a  babával aludjanak a  macskák egy ágyban, de napközben egy légtérben is lehetnek.
És végül: találtam egy hasonló gondolkodású cikket az egyik babaoldalon, ezért is hoztam szóba ezt az egész macska-ügyet! :)))
Szerény véleményem pedig továbbra is az: mindig azok a rossz dolgok történnek meg velünk, melyeket félelmeink kivetítenek önmagunknak... Ne hagyjuk, a  negatív gondolatokat elhatalmasodni érzéseink fölött, és ne hagyjuk, hogy félelmeink  irányítsák és befolyásolják  életünket...

cucka 2007.09.22. 20:00

A 29. hetünk

Hunc ezen a  héten már elérheti a  40 centi hosszúságot és 1,2 kilogramm súlyt. Agya tovább növekszik, tovább fejlődik és tagolódik, éretté válik. Agya ilyenkor már vezérelni képes kezdetleges légvételeit és szabályozza testhőmérsékletét, bár megszületve még nem tudná egyedül elvégezni ezt a  feladatot. A magzaton kezdenek lerakódni bőre alatt a  zsírpárnák, melyeknek ugyancsak szerepük van a  test melegen tartásásban. Csontjai erősödésének következményeként már elmúlnak a  gyöngéd érintései, helyüket az egyre intenzívebb rúgások, boxolások veszik át, főként azért is, mert kezd szűkössé válni a lakosztályuk! :) Mondjuk kicsifiam sosem a  gyöngéd megmozdulásairól volt híres és hála még mindigi farfekvésének, most sem érzem túl jól magam. Az viszont tény, hogy napról napra szembetűnőbb pocakom feszülése és hullámzása. És nagyon jól tudok szórakozni a mocorgásain, főként a  fürdőkádban talál önmagára! Néha hangosan nevetek azokon a  manővereken, amiket végrehajt a pocakomban!
Hallása is tovább fejlődik, ez is kellően látványos: TáltosApu székösszerakási manővereire élénk ficánkolásba kezdett, de meghallva HuncApu hangját megnyugodott! Ízlelőbimbói is tovább fejlődnek: már meg tudják különböztetni az édes ízt a  sóstól.
Túl hamar jártam indiántáncot tegnap...öregeink mégiscsak tudhattak valamit, mikor szájról-szájra adományozták tovább azt a  közmondásunkat, mely szerint "ne igyál előre a  medve bőrére!"...ismételten fennforgások vannak, mert nálunk semmi sem műkszik egyszerűen. Az a  bizonyos utolsó simítás nálunk kissé elhúzódik...mondjuk úgy keddig...és mindez egy egyszerű matematikai művelet miatt...rosszul számolták ki az előszobánk laminált padlólap mennyiségét, természetesen azt a fajtát, ami miatt TáltosApu leutazott hajnalok hajnalán Kecskemétre! Már a munkálatok sem zajlottak egyszerűen, a burkolók csak délután 4 óra után értek ide, aztán nem nagyon értettek ennek a  fajta járólapnak a lerakásához, végül valahogy mégiscsak magukra találtak és elkezdték lertenni HuncApu óvó pillantásától vezérelve. Abszolút idillikus kép volt: HuncApu Kikás számítógépasztalt szerelt össze, burkolóink pedig versenyt rakták le a lapokat. (nem ilyenek, mint ezen a  képen...akkor nem lett volna kifogásom a hosszas itt-tartózkodásuk ellen! ;) ) , én közben elbóbiskoltam a tévé előtt és csak a hangos szavakra ébredtem fel: TáltosApu nem válogatva szavait közölte, hogy nem hiszi el, hogy még egy egyszerű szorzást is le kell ellenőriznie...stbstb...ugyanis elfogyott a wc előtt a lap. 2 négyzetméterrel kevesebb lett!  A megoldás: a festő lemegy hétvégén Kecskemétre és megveszi az elszámolt mennyiséget és a  fiúk újrajönnek kedden...akkor talán tényleg kész leszünk!
Reggel viszont jött a  gázos fiú, seccperc bekötötte álomtűzhelyemet és ugyanannyi idő alatt nem kevés pénztől is megszabadított! (asszem, tényleg pályát tévesztettem! :))) ) HuncApu Jokkmokk Ikeás konyha asztalkánkat és 4 székecskénket szereli a  konyhába és feltűnő módon még egyet sem káromkodott! :))) Lehet, hogy mégiscsak ennyire könnyű ezeket összeszerelni? ;))) Vagy pedig már egyszerűen csak rezignálttá vált az eseményektől? Nevezhetjük ezt bemelegítésnek is, a  Hunc etetőszéke is innen való lesz, színben abszolút harmonizáló, csak sajna most nem volt raktáron és könyvespolcaink is lapraszerelhető állapotban állnak a  nappaliban.
A modellkedésről meg csak annyit, hogy nagyon jó dolgokat talált ki a  barátnőm: annyira praktikus és hordható darabok és nagyon nőcisek! :))) Tulajdonképpen ez most olyan igazi ruhapróba volt, ott volt a varrónő és csak a  gyakorlati oldaláról közelítették meg a ruhákat, azaz esésüket, az anyag minőségét nézték és a  véleményemet kérdezték a  ruhák milyenségéről. Voltak ötleteim és felvéve számukra is láthatóvá váltak az apróbb korrigálást igénylő  részek.  Úgyhogy to be continued, ha kijavították a  hibákat! :)
Természetesen nem jutottunk el A Nagy Tesóba, de  majd ma! :))) és este utazunk is haza és még Örsnek sem sikerült semmilyen bimmbammos jellegűt, se  templomos ajándékot vennem...:((( Micsoda gyerek ez: két éves múlt és imádja a harangokat meg a  templomokat...tegnap kb.hülyének néztek minden játékboltba a  sok kamikaze hős és barbi álomkecó között, templomos-harangos játékot keresve...
Az utolsó napom, hogy hajnalok hajnalán erre ébredek! Najó, ez így kicsit túlzás, mert általában addig vártak a  rádió bekapcsolásával, míg nem léptem ki a  hálószobánk ajtaján, de  ahogy kitettem a  kislábujjamat, már dugták is be a zsinórt a  konektorba! Reggeli első csobogásomat már a verhetetlen és engem borzasztóan kikészítő Boros-Bochkor páros idegesítő humorszemcséire kellett megejtenem, akik dobhártyaszaggató hangerővel vették birtokba kislakásunk minden szegletét! És hiányozni fog a  reggeli bebotorkálásomkor a wcbe a "jóreggelt, kiskezicsókolom!" , hiányozni fog, hogy már nem kell az igencsak megrövidült hálóingemet állandóan huzogatnom lefelé mihelyst reggeli folyó ügyeimet szeretném gyorsan elintézni! Tulajdonképpen rájöttem a  Sláger rádióban egész jó zenék vannak...vagy az is lehet egyszerűen csak hozzáöregedtem! :))) Mindenesetre csempesúrolás közben ma reggel megéreztem ugyanazt a  fílinget, amit tizenévesen valamely tapadós házibuliban egy-egy lassú szám hallatán! :))) És újra száguldott velem a  Porsche is meg a  szerelem is, miközben Charlie viszkivel átítatott hangja búgta be a  konyhát, aztán voltam újra flower-power -hála a Hairnek!- persze mindezt szigorúan konyhaszekrény tisztítás közben! ;)
Már egészen hiányozni fognak munkásaink, bár tegnap azt éreztem, az idősebbiket seccperc alatt vízbe tudnám folytani...történt vala, hogy áradoztam a  kombinált tűzhelyemről meg szagelszívómról, meg arról,  hogy csütürtökön érkezik. Aztán tegnap ezer felé futottunk TáltosApuval és valóban elfelejtettem ismételten közölni elindulásunkkor, hogy érkezik a vásárolt termék! A telefonom le volt halkítva, mert olyan helyen voltunk ahol nem illik bömbölő telefonokat felvenni és én olyan kis jólnevelt vagyok, hogy valóban lehalkítom élettársam! :))) Órákkal később vettem észre, hogy egy bizonyos szám nagyon sokszor hívott, hát visszahívtam. Kiderült a  szállító cég szerette volna jelezni, hogy festők-gyöngye (a fiatalabbik valahova kiszaladt addig az "öreg" önfejűen intézte a  dolgokat), nem volt hajlandó átvenni a  tűzhelyet, mert ezt neki senki se  mondta, hogy átveheti és a  tulaj amúgy nincs is itthon! Megejtettem még vagy 3 körtelefont, mélygarázsig puncsolva a  szállítóknak többek között és visszafogottan közölve értelmes festőnkkel, hogy lesz'oly'szíves átvenni és kifizetni a szállítást, mer'hanem legközelebb csak jövőhéten  fogják tudni újra kihozni a  tűzhelyemet és már nagyon unom a  pizzaparadicsom által forgalmazott étkeket és a  kifutófiú arcán a  vigyort, miközben szegény TáltosAput és megszületendő gyermekemet sajnálja, hogy ilyen tápokon élnek ennek a  gaz nőnek köszönhetően! :))) Mondjuk lényegesen kényelmesebb így a  főzés, de nekem már nagyon hiányzik a saját ízvilágom! :(
Merthogy tényleg ma vannak utoljára! Már az uccsó simitásokat végzik...bármilyen hihetetlen is...mondjuk nem kevés takarítanivaló marad utánuk...de jelen pillanatban nem ez érdekel...újra visszakapom az álomittas reggeleimet, a pár perces ágyban heveréseimet, a délelőtti lepihenéseimet, az intim szférám közszférává alakított perceit...
Délben lesz egy randim...van egy ismerősöm, aki egy kismamaboltban dolgozott eddig eladóként, aztán nagy ötlete támadt: megvalósítja álmait/vágyait és megpróbál elérhető áron olyan kismamaruhákat gyártani, amikre valóban van kereslet, hasznosak kényelmesek és főként csinosak! Angliából nézegetett ki ruhamodelleket és szerintem (bár csak képről láttam őket), nagyon használhatónak tűntek.  Pár hete beszélgettünk erről, hogy szerinte lehetnék a  modellje, mert szerinte tökéletes 38-as méret vagyok. Beleegyeztem, mert TáltosApu szerint "megvett kilóra" , ezen a  héten meg jelentkezett, hogy aktuálissá vált a  dolog és péntek délután ráérnék-e , mert ruhapróba lenne?! Naszóval, asszem eljutottam a  csúcsra, bár sose gondoltam volna, hogy mindezt nem önsanyargató diétával, hanem nagypocakkal fogom elérni! :))))
És Hunc csak két szabad napot adott...már tegnap este visszaállt eredeti farfekvésébe :(((... éjszaka még itt kolbászoltam a  lakásban, mert nem találtam kényelmes pozíciót se fekve, se ülve...és mosse jó ülve...csak állva-járkálva.
Fontos infó: Térképész Apu blogján óriási akcióra hívta fel figyelmünket -még jó, hogy egy kispapa veszi észre az ilyesmit! ;)- az egyik hipermarketben nagyon le van értékelve az Avent Isis kézi mellszívó, melyhez 5 db. ajándék anyatejtároló edény is jár most, és kismama berkekben most ez a  legmenőbb! :))) Este mi is veszünk egyet, bár az ilyeneket a  rendrakás és a  dolgok helyére kerülése utánra terveztük, de  ez most tényleg kihagyhatatlan ajánlat!

cucka 2007.09.19. 09:16

Egy átlagos nap

TáltosApu hajnalban beült a meseautónkba és letépett az alföldi hírös városba, ugyanis sosem gondoltam volna, hogy kőmintázatú erős kopásálló járólapot szerte e hazában sehol sem lehet kapni, csak rendelésre külföldről, aminek a  beszállítási ideje minimum 4 hét. Aztán valahogy megtudtuk, hogy véletlenül maradt kb.annyi (valószínüleg egy előző rendelésből) amennyi nekünk  kell, de  természetesen ezért nekünk kell leautózni, mert a  felszállítás heteket (!) is igénybe vehet! És persze nekünk ez is azonnal kell. Szóval, most egyedül vagyok a  munkásosztály prominens képviselőivel és nemsokára érkezik a  burkoló különítmény is, hogy birtokba vehessék a  gyerekszobát, és  a konyhát egyszerre. Elkövettem egy merényletet és kissé el is bizonytalanodtam, hogy jól tettem-e?! Módosítottam a  gyerekszoba színét, halványkékről halványzöldre, mindezt azért tettem, mert igazából az egész lakásunkon a meleg sárga-narancs-zöld árnyalatok dominálnak, cseresznyefa szín bútorokkal és hasonszínű járólapokkal. Namármost nekem nagyon tetszik ez a  szín, mert sokkalta világosabb lett így a babaszoba és úgy érzem semlegesebb is, mint a  predesztináló kék ;), de TáltosApu arcán fölfedezek némi bizonytalanságot, miközben azt motyogja, hogy meg kell várnunk az összképet...és ezáltal én is elbizonytalanodom kissé...hiába a  lelkész is megmondta az esküvőnkön, az idő, majd úgy összecsiszol minket, hogy már meg sem kell szólalnia, és én tudni fogom, mire gondol...asszem, azért kicsit megindítóbb szavakkal fogalmazta meg ugyanezt...:)))
HuncApu nagyon kifáradt...látom rajta, hogy rengeteget vállal és mindenben kitűnően akar teljesíteni, de  nem megy...és a  makacs fejének ezt hiába magyarázom...pedig ketten vagyunk, mellette állok mindenben és a  levehető terheket szívesen le is venném a  válláról, de  nem engedi. Panaszkodik, hogy ennyi minden nem fér bele egy napba, de egy egyszerű banki átutalást is önmaga akar elvégezni és az összes szállításos telefonhívást is, pedig látom rajta, nagyon kimerült és sok mindent elfelejt elintézni. Alig alszik pár órát, amit alszik azt is nyugtalanul, félálomban teszi. Tudom, hogy kímélni akar, de most meg én féltem őt. Bár megbeszéltük, ha minden a  helyére kerül elmegyünk egy hosszú hétvégére termálozni, és erre engedélyt kaptunk Fruzsitól is, annyi kikötéssel, hogy ne töltsek órákat a  40 fokos vízben, inkább keressünk valami "hidegebbet" (olyan 35-36 fokosat) és abba üldögélhetek 10-15 perceket. Mivel Hunc imádja a kádfürdőzést is, szerintem a termálozásnak is lelkes híve lesz. Valószínüleg Sárvárt támadjuk meg, hiszen oda minden évben visszatérő vendégek vagyunk és tavasszal is jártunk ott Hunccal, amikor még nem is volt biztos, hogy már köztünk van, hiszen még csak pár napos volt...
Nem tudom, mi történt Huncommal, de lényeges változás állt be a pocakomban...nem merem elkiabálni, lehet, csak egy kényelmesebb pozíciót talált magának és nekem,  de úgy tegnap óta nem feszül a  hasam! Rengeteget mocorog, de újra nem bántó a mocorgása (kivétel, amikor a hólyagomra tapos/könyököl és ilyenkor kisebb "baleset" ér ;) ). Ha valóban befordult parancsszóra szépszóra, akkor tényleg nekem van a  világ legcsodálatosabb gyereke!!! ...na,most oly heves szambázásba kezdett a  pocakomban ...igazi pasi, elege van az anyja állandó nyávogásából! :)))
Hétvégére TáltosApu már előre feszít: 200 éves a  Református Láncos Templom és annak tiszteletére, egy ünnepi istentisztelet és azt követő díszebéd meghívásunk van a  szülővárosomba. De szombaton HuncApunak meccse van, ezért csak 6 óra magasságába fogunk tudni Pöstről elindulni. És csak hétfő délelőtt jövünk vissza. Orsolyéknál szállunk meg és találkozom Kingussal is...már alig várom!!! ...a Micka hiányozni fog...:(((
Vizsgáimat valószínüleg le kell mondanom, tegnap beszéltem az előadómmal és oly mértékben komollyá akarják tenni az egyszemélyes vizsgámat, hogy egy Európai Uniós képviselőnek is ott kell lennie Brüsszelből és őszintén megmondva azért én ennyire nem érzem magam felkészülten...Újabb fél év halasztás járhat alanyi jogon a  szülésre való tekintettel, de számomra ez a viszga abszolút elvesztette fontosságát és nem tudom elképzelni, hogy júniusba két szoptatás és pelenkázás között elugranék vizsgázni...egy évvel ezelőtt még azt gondoltam, szükségem lesz rá, akkor még nem is voltam férjnél, nem is hordtam Huncot a  szívem alatt...és nem is gondoltam volna, hogy ennyire meg tud változni az életem, hogy ez a  csöpp lény ennyire meg tudja változtatni...akkor még nagyon sokat dolgoztam és azt éreztem,el kell jutnom a  karrierem csúcsára, önmagamnak és mindenkinek bebizonyítva, hogy mire vagyok képes. Mára már tudom, világ életemben anya akartam lenni...és a  magánéleti sikertelenségemet palástolva vállaltam fel a  karrierista maca szerepét...lehet, hogy két év múlva sikoltva akarok majd visszamenekülni az emberek közzé, dolgozni, de  jelen pillanatban semmi sem fontos, csak Hunc békéje és a  családunk békéje...és csöppet sem hiányzik sem a  munkám (azért itthonról dolgozgatok csöppeket ;) ), sem az a  sok ember, akivel napi kapcsolatban álltam munkaügyileg...és azt is érzem, ha majd késztetést érzek munkába állni, nem biztos, hogy visszamegyek az egészségügybe, lehet, valami egészen új dologba fogok fogni...most is változom...és addig annyi változás lesz még...és Huncnak testvért/testvéreket szeretnénk...én hiszek abban, hogy az anya dolga a  család összetartása, társa támogatása, míg az apa dolga a családfenntartás... csak ez az eltorzult világ kényszerít bele mindenkit más szerepekbe... és ezt se gondoltam volna még pár évvel ezelőtt, hogy valaha ezt így fogom látni. De jó érzés, valami olyasmihez fogható, mint amikor ösztönösen rátalálsz az utadra és tudod, hogy neked ezt kell járnod, hogy mindig is ezt kerested! Ehhez persze, meg kell találnod a  másik feledet, akivel "érzed" magad és "érzed" őt is, akivel hallgatni is csodás, akivel még vitatkozni is szeretetteljes és -idézve egy nagyon kedves barátomat!- akivel még a  szar is édes! :) És TáltosApu ilyen ember...a morgásaival együtt a legcsodálatosabb ember, akivel valaha is találkoztam...és amíg ez nap-mint-nap eszembe jut, addig nem érhet minket semmi baj...

cucka 2007.09.18. 19:15

Bababumm!

Úgy látszik front van...vagy csak visszaszámlálások (van mostanra egy-kettő a  várólistán ...igaz Ingridem? ;) ), de:

Szeretnék egy újabb kis csodáról hírt adni: ma délben császárral megérkezett közénk egy kedves ismerősöm, Zsuzsi kislánya is, Ő Blanka Nikolett, 3410 gramm súlyú és 53 centi hosszú, egészséges kishölgy!

Baba, anyuka, apuka mindannyian jól vannak és nagyon örülnek, hogy végre kézben tarthatják a picilányt!

Isten hozott Blanka!
Megvolt a  29.heti vizsgálatunk is...mint a  mellékelt ábra mutatja, HuncÚr jobban van, mint bármikor! :))) ...ugyanez a  kismamiról nem mondható el teljes mértékben...napok óta nem alszom rendesen, állandóan azt érzem, szétszakad a  hasam, annyira feszül és most már legalább tudom az okát is: Huncnak még mindig a  farfekvés jön be, de  mivel már nem fér el rendesen a  pocakomban, ezért "kioldalazott", azaz most széltében fekszik a  pocakban és ezért érzem a  feszülést ültömben-álltamban-fekve (=a kis feje jobb oldalon helyezkedik el közvetlenül a  bordáim alatt és előszeretettel fordul a  gerincem felé, és ilyenkor a  buksijával feszíti a  hasfalamat). Fruzsi azt javasolta töltsek sok időt négykézláb, valamint olvassak térdelve-könyökölve, hátha így hajlandó szépen lassan befordulni, mozgolódni. (természetesen HuncApunak egyből perverz gondolatai támadtak látván a  kötelező gyakorlataimat! :P:))) ) A placenta tapadása továbbra is mellső fali, de  szerencsére már nem éri el a  méhszájat, ami akár azt is jelenthetné, hogy fújhatok egy nagyot: valószínűleg természetesen úton is meg tudnám szülni Huncot, bár Fruzsi azt mondta, ha nem hajlandó poziciót változtatni a  fiatalember és ilyen ütemben növekszik, benne van a  pakliba a  császár is (fejtérfogata: 81,2 mm!). Magzatvíz mennyisége átlagos, Hunc szívműködése jó. A placenta érettségi foka II.es stádiumú. Egész hosszantartó mozizásunk volt most, mert szerencsére Fruzsi ráért és Hunc is csúcsformában volt: karcsú lábát kivillantva, bemutatta ismételten a  kukacát! :))) (jobb oldali részen gömbölydedebb forma! :))) én se láttam elsőre, hogy mit kell néznem!) A mozizás alatt többször felénk nézett, néha bekapta a  lábujjait, folyton mocorgott, majd úgy 20 perc múlva, mikor már eléggé megunta a  kukkolásunkat, befordult a gerincem felé. Nem mondanám, hogy kellemes érzés...de eddig azt hittem, azért "fáj" a hasfalam, mert megerőltettem magam a  pakolászásba és legalább most már tudom, hogy "csak" Hunc újabb "játékáról" van szó! :))) Amúgy próbáltam elmagyarázni neki, hogy saját érdeke is, hogy ne fárassza ki a jóédesét még születés előtt! :)))
Elég sok mindenről volt most alkalmunk beszélgetni Fruzsival és igazából most döbbentem rá, ha már ilyenekről beszélünk, nálunk is közeleg a  finish felírat! :))) Pl. szó volt a  szülésznő-választásról, egyet ajánlott a  Fruzsi, akivel ő is szeret együtt dolgozni. Éppen ügyeletes volt, csak sajnos nem ért rá, mert szülőszobán volt, így nem tudtunk személyesen találkozni, a  napokban kell majd felhívnom őt.
Aztán a nagy dilemmámról is sikerült beszélgetnünk: legyen-e őssejt levéve vagy sem?! Nagyon rég óta a  pro oldalon állok, és úgy érzem, most már TáltosApu is meggyőződött a fontosságáról  (hála Fofónak! ;))) ) és végre rábólintott. Az őssejteket a  köldökzsinórvérből nyerik, ezek az "öngyógyító sejtek" különböző típusú sejtekké tudnak alakulni, ezért sikeresen alkalmazhatóak a  károsodott, sérült sejtek pótlására, így számos betegség gyógyítására kínálnak/kínálhatnak megoldást. Jelenleg a csontvelő elégtelen működésekor és egyes daganatos betegségek hatékony kezelésében használják. Azonban a kutatók folyamatosan fejlesztik az őssejtek használhatóságát, mert elméletileg bármilyen elhalt vagy sérült sejt helyébe lépve átvehetik azok szerepét. Előállítottak már őssejtből szívizomsejtet, idegsejtet, májsejtet, hasnyálmirigysejtet, retinasejtet is és ekkor még nem is beszéltünk a rohamosan fejlődő génterápiáról sem! De mégegyszer mondom: sosem szeretném, hogy szükségünk legyen rá, csak jó érzés arra gondolni, hogy tudok adni egy esélyt a  fiamnak... Fruzska tudott is ajánlani egy sejtbankot, akikkel ők is kapcsolatban állnak és neki is az volt a  véleménye, hogy van értelme és az őssejt levétel száma növekvő tendenciát mutat. Lehet, hogy sosem lesz rá szükségünk (és remélem így is lesz!) , de  sosem akarom hallani azt a  mondatot, "ha lenne őssejtje, akkor most tudnánk segíteni..." Lehet, hogy tényleg túlreagálom, de ettől nyugodtabb leszek.
A lakásunk alakuló formát mutat, holnap megyünk járólapot venni meg követ a  konyhába...és olyan szép lesz minden! Úgy értelmeztem ezen a  héten be is akarnak fejezni minket, akkor már csak a  takarítás marad és a  dolgaink helyére pakolászása. Kialkudtam TáltosApuból ma egy álom-kombinált tűzhelyet (2 oldalon grillez, világít,  időzít, légkever és csönget , ha kész van!) , csütörtökön szállítják ki...szerintem én már nem is kellek a  konyhába, magától összedobja a  vacsit is! :))) És mellé járt egy szagelszívó is...nekem még sosem volt szagelszívós konyhám!!! :))) És a Media Markt-ba kóvályogva belebotlottam egy utolsó darabos akcióba: egy 37 (!) funkciós konyhai robotgép volt "nem lehetett otthagyni"-ra leértékelve! :DDD Ha minden igaz róla (beleértve a  2 év garanciát is!), lehet, hogy hóvégén még kölcsön is ad, ha megszorulnánk! :))) Komolyabban: turmixol, daráló része is van, aprító és szeletelő kései, gyümölcscentrifuga, keverőgép és ami miatt HuncApu sem tudta otthagyni: kolbásztöltő funkciója is van! :))) Már előre örömködött, hogy lesz házikolbászunk! :)
A párna meg csodajó...igaz én derekat polcolok ki vele, de tényleg felveszi a  testalkatom és nagyon kényelmessé teszi a pihenést....csak ajánlani tudom mindenkinek!
Tényleg nagyon szép lesz minden és akkor már kezdhetem vásárolni a  baba-bútorokat is! Már alig várom!!! Csak ne nyomna ennyire ez a Hunci gyerek....;)

süti beállítások módosítása