2007.08.30. 14:00
Melankólia...
Az jutott eszembe, hogy -bár sosem szerettem a telet meg a havat- milyen jó is lenne, ha idén kivételesen december 2.-a környékére lehullana az első hó és Huncit így hozhatnánk haza a kórházból. Jó volna itthonról nézni a meleg szobából a hatalmas pelyhekben hulló hótündérek táncát. És olyan jó volna nagyokat sétálni a hóesésben, ő beburkolva a jó meleg puha kis ruhácskáiba, hogy mindent lásson. Annyi mindent szeretnék adni és átadni Neki...rengeteg érzést, élményt, érzetet. Megtanítani a szépre, a jóra...hogy lássa a mindennapokban az apró csodákat. Hogy tudjon örülni egy mosolynak, egy érintésnek. ...annyira szeretem Őt... és olyan ambivalens érzés ez: hogyan lehet szeretni valakit akit még sosem láttunk, akit nem is ismerünk?! és hogyan nem szerethetném ezt a kis csodát, aki belőlem fakad, akit testemből táplálok?! 
2007.08.29. 17:56
Alakulunk
Szépülgetünk napról-napra és ezáltal egyre kaotikusabbakká is válunk. Már nem igazán tudom nyomon követni a tiszta ruhák sorsát (bár már mosni sem tudok) és már annak is tudok örülni, hogy megvan a fogkefém! :) De szép lesz, nagyon-nagyon szép! :))) Ma is lakás-szépítéses programunk volt délelőtt: megszereztük a konyhabútort, a fogasunkat. Elvittek egy csomó lomot tőlünk és most van egy majdnem üres nappalink (narancssárga! ;) ), mert az ülőgarnitúrára várnunk kell még kb.4 hetet, és könyvespolcaink csak hétvégén lesznek, de sebaj, már látom az alagút végén a fényt! :)))Délelőtt bevágódtam a szomszédunknál is: becsöngettem a mindig zord és nem-köszönő hölgyeményhez, aki most is kellő szívélyetlenséggel fogadott, mire én angyali mosollyal az arcomon felajánlottam neki, hogy szívesen elvisszük az ajtaja mellett álló szemétkupacát (polcok, meg dobozok), mert felfér a konténerünkre. Érdekes módon 180 fokos fordulatot vett a viselkedése: RÁMMOSOLYGOTT és MEGKÖSZÖNTE! És sokat sejtetően végignézett a Hunci-lakon és tovább mosolygott! Kismamisan megborult hormonjaimnak köszönhetően már ettől majdnem elbőgtem magam...:)))
És lett új esküvői tanúm is - a Micka- , és elvállalta és már ettől is jókedvem lett! És Sóginővel is beszélgettem és neki is jókedve volt és szombaton míg a fiúk TáltosApu odalett legénységét búcsúztatják mi is megengedünk magunknak egy lájtos görbe estét! És lett fotósunk és sminkesem és elkezdtem tanulni és érezhetően haladok is! És az esküvőnkre majdnem-meglepi albumunk is lesz, gyerekkori képekkel és most már biztos, hogy jó buli lesz és mindenki ott lesz, akit szeretünk ...olyan jó érezni, hogy ennyien szeretik az ember lányát ...és bármilyen sírós is ma az égbolt, nekem itt belül egész nap süt egy meleg napocska ...Mindenkinek ilyen szép Napot kívánok mára... és nemcsak mára! :)))
Hunc napról-napra aktívabb, tegnap este fonendoszkóppal hallgattuk a szívdobogásait és így nyomon követhető volt, milyen gyorsan képes a helyváltoztatásra: hol a köldököm fölötti részen dobogott, hol pedig teljesen a hasam alsó részén! Hol pedig csak szimplán megrúgdosta a fonendoszkópot, jelezve, számára itt véget ért a hallgatózásom! :)))
2 komment
Címkék: lakodalom fonendoszkóp
2007.08.27. 12:22
Visszaszámlálás...
Elérkeztünk a 26. héthez. Kicsit torokszorító szembesülni a fogyatkozó vonalzóval a blogom fejlécén! Már csak 97 napunk van és Hunc megérkezik közénk. Ezen a héten Hunc súlya 800 gramm körüli, hossza 33-36 cm, hallása már teljesen kifejlődött és állítólag már meg tudja különböztetni az édesanyja hangját idegen emberek hangjától és már ritmikus reakciókkal válaszolhat adott hangokra. Mi Baby Mozartot hallgatunk már egy ideje és nagyon bízom benne, hogy ha köztünk lesz ismerni fogja és könnyebben megnyugszik, elalszik, ha hallja... Szemei eddig csukva voltak, de mostanra már kifejlődött a retinája és ezen a héten már nyitogatni kezdi szemecskéit. El tudja különíteni a sötétet a világosságtól Ingrid barátnőm oldalán találtam egy "csodás" BogyóApu kísérletet, amikor zseblámpával bevilágított Bogyólánynak...természetesen TáltosApunak is tetszett ez a kísérlet! :))) Pasik...
A héten már érezhetőkké válnak a Braxton-Hicks kontrakciók, azaz a szülésre felkészítő méhösszehúzódások (segítik a méh növekedését, vérellátását). Ezek leginkább a menstruációs görcsökhöz hasonlatos izommozgások, esetenként pár perces keményedések. Nálam már hetek óta tapasztalható mindkettő, valószínűleg a pakolászás következményeként. Bár tényleg megpróbálok sokat pihenni, és a munkafolyamatok között mindig ledőlök pár percre. Azt is észrevettem, hogy ugyan még mindig jövős-menős vagyok, azért már csak napi egy dolgot esik jól bevállalni: ma postán jártam, holnap Diegos bevásárlás, szerdán barátnőzés. :)))
Nagyon pozitív dolog is ért ma: az elsők között volt ilyenbe részem, azért is említem meg! A postán csekkfeladásos sorban álltam, dögmelegben, idestova már jó tíz perce, mikor is odajött hozzám a posta biztonsági szolgálatától egy idősebb bácsi és szólt, hogy kismamaként álljak át soron kívűl a főpénztárhoz, ahol pillanatok alatt kiszolgáltak! Teljesen magható élmény volt, bár szerencsére nem kell sokat tömegközlekednem, de a 4-es-6-oson szerzett kismamás élményeim nem túl bíztatóak, sajnos! A metrósokról ne is beszéljünk...Nem akarom bántani az idősebb korosztályt, de simán félrelöknek egy ülőhely reményében...
Holnapra lesz narancs-nappalink, yuppi-héééé! :D
Pusszantás mindenkinek addig is!
2 komment
Címkék: hétről hétre
2007.08.23. 08:26
Babaruhabörze
Mára csak egy röpke bejelentkezésre maradt időm, de szeretném figyelmetekbe ajánlani ezt a a Babaruhabörzét. Én nem voltam még soha ilyenen, szerintem nekünk ez lesz az első. :) Viszont érdekelne a véleményetek,ha már jártatok hasonlón, hogy érdemes-e kilátogani? Amúgy a burkoló már félig kész a napsugár szobával és szerinte is gyönyörű a laminált parketta és nagyon harmonikus a kiválasztott színeinkkel. (mer szegénykém ellentmondani egy várandós csillogó szemű asszonykának??? :))))
Ma még kiosztogatunk egy-két megmaradt meghívót, aztán lassan gőzerővel belevetem magam az esküvői előkészületekbe. (holnap reggel fodrászhoz megyek és lehet, hogy kipróbáljuk az esküvős frizurámat,ami nem lesz "nagy durranás" idén, mert kalotaszegi népviseletbe állok az oltár elé és ahhoz valószínűleg valami egyszerűbb hajviselet illik. Gondolkodtam a fehér ruhán is, de olyan már volt tavaly, szép habos-babos és különben sem akarom Huncit egy abroncsba kényszeríteni és az oltár előtti eskütétel nagy hassal szűzies fehér ruhában annyira már nem hiteles! :))) ...azért izgulok pöttynyit...
Amúgy Hunc köldöknyomkodós lett...nem esik túl jól akármit is csinál odabent...olyan érzés, mintha valaki belülről kis akarná nyomni a köldököm... És ilyenkor csak akkor hagyja abba, ha a bal oldalamra fekszem...tegnap a Diegoban elég viccesen nézhettem ki a fotelben baloldalra folyva. :)))
2 komment
Címkék: babaruhabörze
2007.08.22. 17:45
Napsugárszoba
Napsugár lett a hálószobánk! :) Sikerült kiválasztanunk a sárga színnek egy olyan árnyalatát, melyet mégha sokáig is nézünk nem válik szemet bántóvá. Kellemes és meleg szín és nagyon jó hatással lesz mindenkire (főleg pici Huncira, merugye a kezdetektől velünk lesz egy szobában). Nyíltságot, örömöt, optimizmust, reményeket jelez ez a szín. Vágy a boldogságra, vidámságra, nevetésre, a korlátoktól mentes szabad viselkedésre, felszabadultság érzésre, intellektuális élményekre. Kiváncsiság, érdeklődés, tudásszomj, szellemi frissesség a jellemzői a sárga színnek. És szerintem ezek a jellemzői egy új élet eljövetelének is ezen a földön. Reggel jön a burkoló is és estére már birtokba is vehetjük a hálószobát (hihetetlen milyen villámműködés van itt minálunk...na, ennyit a jó öreg szkepticizmusomról- ha így haladunk tényleg pöcre vágják a lakást az ígért egy hónap alatt!) A sárga színnek gyógyhatásai is lehetnek az emberre: erősíti a gyomrot (túlzott alkalmazása hányingerhez is vezethet!), jó hatással van a májműködésre és az idegrendszerre, valamint a bőrünkre is kedvezően hat. Aztán sikerült kiválasztanunk a függönyöket is, a sötétítő egy mély narancsos árnyalat lett, és szakítva a csipkés-függönyös hagyományokkal egy ekrü színű organzát választottunk mellé.
A sárga szín szimbolikus jelentése is fontos. Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között. A világos árnyalat a hit, a jóság, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma, az isteni szeretet, a bölcsesség színe, a zöldessárga árnyalat már egy hidegebb szín, a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították. A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. Kínában a Föld, a középpont színe, eredetileg császári szín volt, csak az viselhetett sárga ruhát, aki a császári udvarhoz tartozott, később ez módosult: az előkelőség kifejezője lett. (remélem elégedett velem a kis gyufaáruslány?!...használt a megöntözés...:))) )
Annyira jó érzés mindezeket válogatni, hogy többször könnybe lábadt a nap folyamán a szemem...olyan jó mindezt Huncért tenni...tudom, hogy nemsokára itt lesz velünk...és tényleg azt szeretném, ha mindenből a legjobbat adhatnám neki...Biztos rengeteg fölösleges dolgot be fogok szerezni, de Ő az első babánk és azt hiszem ezzel mindent el is mondtam! :))) Továbbra is azt gondolom, nincs jobb érzés a világon, mint kisbabát várni! És tényleg áldott az állapotom, minden percét élvezem (még a pörölő-hormonosakat is! ;) )és nagyon jól érzem magam a bőrömben...
2007.08.21. 10:15
Azok az átkos/áldott pörölő-hormonok...
Kisebb-nagyobb megszakításokkal nálam is aktívan működnek ezek a bizonyos "pörölőhormonok" (ahogy kedves Vörösbegy párja hívja őket..és míly találóan?!). TáltosApu bármikor kitörhető vulkánként jellemzett tegnap. Ami tény: bármikor képes vagyok potyogó könnyeket produkálni, melyek hirtelen átcsapnak hasfájdító hahotázásba és fordítva. Pénteken reggel lementünk egy nagyon kedves baráti párhoz Abasárra, ahol két nagyon szép napot töltöttünk. TáltosApu végre "ősi" hobbijának élhetett (a házigazda borászkodik) úgyhogy, szombat reggel 6-ig sikerült borokat kóstolniuk, valamint visszakóstolniuk...szerintem kellően eredményesen. :))) Ami számomra nagyon jó volt, az az, hogy Verus, aki szintén tavaly decemberben szülte meg tündéri kislányát, nagyon talpraesett és gyakorlatias tanácsokkal látott el. Nagyon jól látja/érzi a gyereknevelés körüli dolgokat és valahogy így szeretném én is csinálni. Hunor kapott egy csomó babaruhát is KicsiBobtól (ő a baba!) , úgyhogy most már teljes induló stafirungja van, mert újabban folyamatosan kapjuk is a szebbnél-szebb rucikat. :)
Vasárnap koraeste érkeztünk haza, aludtunk egy jó nagyot, aztán hétfőn energiabombaként elkezdtük kipakolni a hálószobánkat. Nekünk így telt augusztus 20.-a. Rengeteg fölösleges dologtól megszabadultam és még a ruhásszekrényemig el se jutottam! :) Sosem gondoltam volna, hogy Hunci ekkora fészekrakási energiát ad nekem. Minden mozdulatomban benne van már, hogy ezt érte/miatta teszem és nagyon feltöltő ereje van. Estére kivégeztük a hálószobánkat, melynek romjain Kokó cica rendületlenül ült. Aztán 9-kor lesétáltunk a Duna partra (5 percre van a lakásunktól) és megnéztük a tüzijáték idáig is látható részét.
Nagyon furcsa így látni a lakást. A franciaágyunk bekerült a nappaliba, éjszaka nem is igazán értettem, merre megyek ki pisilni. :) Nem is aludtam túl jól, és reggel 8 után pár perccel meg is érkeztek a festők, akik azóta is dolgoznak odabent. Péntekre kész lesznek, jó is így, mert akkor megint van egy hétvégénk örömködni a szép új hálószobán! :) És engedélyt kaptam új függönyökre, karnisokra és csillárokra is (hála a pörölő-hormonoknak, olyan meggyőzően potyogtak a könnyeim, hogy ez a gyerek/lakásfelújítás/rendrakás csak számomra fontos...stbstbstb....pedig nincs is igazam, TáltosApu már rég szabadkezet adott mindenben, de néha ezt is felhánytorgatom neki, hogy ez is csak azért van, mert Őt igazán nem is érdekli ez az egész! :) brrr...ilyenkor még én is érzem, mennyire nehéz lehet velem..."az a baj"...szóval mindig éppen az a baj, amit TáltosApu csinál...ha hagyja, hogy magam döntsek, akkor érdektelennek nevezem, ha véleméynt alkot és mit-ad-isten ellenkezik valamiben az enyémmel, akkor neki semmi sem felel meg, csak kötözködik...)
Szóval így éldegélünk mostanság: hálószobánk romokban, de a lelkem bizakodó! HuncÚr pedig sokat-ébrenlevő, mocorgó, egész-pocakot-rázóan-csukló baba lett! De annyira jó érzés...ezen is el tudom bőgni magam napjában többször is...Este azt játszottuk, hogy a pocakomra tettem a távirányítót, Hunc pedig ütemesen mozgatta, egyszer majdnem sikerült is lerúgnia vagy leboxolnia.
2 komment
Címkék: pörölő hormonok
2007.08.17. 11:29
Összefoglaló...
Hát itt vagyon az első 4D-s ultrahang HuncÚrról! Nagyon jól viselkedett, teljesen jó baba volt, végig ébren tűrte a beavatkozást, sőt látszólagosan még élvezte is a valóság-showt : élte a saját kis megszokott mindennapjait. Az ultrahang szerint még mindig napra pontosan fejlődik (azaz van amiben már most nagyobb, mint vele egykorú társai...a súlyában pl.! :) ), a szülés várható időpontjának december 2. helyett december 1.-et jelölte meg a csodamasina. A doktornő azt mondta, szerinte is nagy baba lesz, már most a becsült súlya 705 gramm. Nagyon aranyos volt, bár Hunci végig takargatta az arcocskáját, ez volt a legelőnyösebb fotó, ami készült róla. Bezzeg a fütyijét már nem takargatta ennyire, széttett lábakkal hagyta a filmezést, és így már fotónk is van róla! Teljesen jól tűrte az attrocitást, az ultrahangozás felénél már szopizta az ujjacskáját és stílusosan keresztbe rakta lábacskáit, mint a nagyok. Egy apró dologra hívta fel a doktornő a figyelmünket, hogy mivel most állt (!) a kukija a picinek, elképzelhető, hogy azért nem pisilt, és csak ezért tűnt a veséje kicsit "tágnak" (újabb para-alap! :) ). Mindenestre kérte, hogy a legközelebbi ultrahangozás alkalmával említsük ezt meg a doktornőnknek. A mindennapokban Hunc -hova lehet ezt még fokozni?!- még aktívabb baba lett, mint volt. Most már órák telnek el a mocorgásával, reggel rendszeresen Ő ébreszt, este pedig sosem akar még olyankor lefeküdni, amikor én. Már tud olyat is csinálni, hogy teljesen felkúszik a gyomorszájam alá és szerintem ott megfeszítheti magát, nem fájdalmas, csak nagyon viccesen néz ki, ahogy "hullámzik" a hasam! :) Lábdagadásom már a műlté, nem tudom, mi lehetett azokban a napokban, mert most is kánikula van és mégsem dagadok, szerencsére. TáltosApu szerint, elképzelhető, hogy valamit nyomhatott Hunci, mert igazából csak a bal lábam dagadt be mindkét napon.
Hurrá! Kedden kezdődik a lakásfelújítás. 2 hétig dolgoznak nálunk aztán 2 hét szünet következik (máshol is van bevállalt munkájuk) aztán újabb 2 hét és elvileg kész a lakás! Igazából én már ezt az állapotot várom! :)
Jártunk rengeteg babaszobabútor boltban, mert amit elsőre kinéztem, gyakorlatilag rá kellett jönnöm, hogy nem az igazi, mert semmi sem tartja a babát, azaz a pelenkázónak nincs két oldalt támlája. És élőben nem is tűnt annyira jónak. Elképzelésünk van arról, amit szeretnénk, -pl. a kiságy végéhez legyen csatlakoztatva a pelenkázó, legyen ágyneműtartó polc a kiságy matraca alatt, és a pelenkázó alatt is legyenek polcok vagy szekrénykék- csak nagyon nehéz kiválasztani az igazit. Őszintén szólva, még nem éreztem azt a "szerelmet" amit az "igazi"-nál érez az ember lánya.
Aztán meg felsűrűsödtek körülöttünk az események. Nagyon készülünk a lagzinkra. Merugye tavaly csak az állam előtt lettünk eggyé és még Hunci érkezése előtt megbeszéltük, hogy idén ősszel kelünk Isten színe előtt is egybe. A nagy nap szeptember 8.-án lesz, és igencsak megsokasodtak a teendőink. Mindenki attól fél, hogy mennyire fogom bírni, de én ettől csöppet sem parázom, nagyon "mászkálós" kismama vagyok (kivéve ha nem dagad be a lábam! :) ). Ha pedig nagyon nem bírom szerintem érthető lesz mindenki számára, ha most nem én leszek a táncparkett ördöge! :) Szóval meghívókat osztogatunk és szervezzük a dínomdánomot. :) Amúgy a lagzin ott lesz Fruzsi is (a nőgyogyóm!), ez azért nagy biztonsági faktor számomra! :)
Az aggódó érdeklődőknek pedig ;) : Jól vagyunk, csak nagyon melegünk van... ezért -is- tűntünk el picit.
2007.08.10. 09:28
Kommunikáció
Hétvégén voltunk a Balatonon. Most így nézünk ki...azért már nagyobb a pocim, mint a kispapának, ugye? :DTegnap este óta sikerült kifejlesztenünk nekünk is egyfajta kommunikációt HuncÚrral! Ez úgy működik, hogy ő továbbra is ficánkol, gyöngéden "körbejárja" a lakosztályának minden zúgát, és ha én ilyenkor rajta hagyom a kezem a pocakomon, vagy esetleg simítom őt, akkor megáll és szerintem most már tetszik is neki az érintés. TáltosApu ilyenkor szívesen átveszi az irányítást és kéri, hogy csinálhassa ő is ezt. És ilyenkor olyan aranyosan "huncorog" a fiának. (segítség!!! kezdek gügyügő anyuka szintre süllyedni!!! :D) Ma reggel pedig a jól ismert ütemes pocak-berezonálásra ébredtem: Hunci csuklott! :) És ilyenkor is használ a simi. Annyira érzem a kisfiam (hű, ízlelgetnem kell még ezt a szót!) jelenlétét a mindennapokban, hogy azt veszem észre, miközben egyedül teszek-veszek a lakásban, hangosan elmondom, mit miért teszek és éppen hova készülök vagy mit csinálok.
Oly mértékben döntöttem 4D-s ultrahang ügyben, hogy tegnap el is mentem megnézni a Brendonosat és be is jelentkeztünk keddre. Már alig várom!!! :)))) sejderipityom! :)))
Jó, hogy nem kell dolgoznom, mert nehezen viselem a meleget, mondjuk itthon a 4 fal között remekül eltelik az idő. Ha elfáradok a pakolászásba, le tudok pihenni és fel tudom "pócolni" a lábam. Az a szomorú tapasztalatom, hogy kb. 2 napja, amióta ilyen melegek vannak már reggel úgy ébredek, hogy bumszlira dagadtak a lábaim. Szerencsére nem fájnak. Pedig sok folyadékot iszom (napi 2-3 liter szénsavmentes ásványvizet, esetleg málna levél teát- ennek görcsoldó hatása is van- vagy menta levél teát) , mellőzöm az erős fűszereket (ezt a gyomorfekélyem után évekkel ezelőtt megtettem már!), sok gyümölcsöt fogyasztok és tényleg próbálok feltett lábakkal pihenni, olvasni. Hiába, az anyagcserém már nem a régi. :)
Lassan feladom a lakásfelújítással kapcsolatos gördülékeny álmaimat. Sorozatos csőd a kivitelezőkkel történő kapcsolatfelvétel. Vagy nagyon le akarnak húzni vagy pedig egyszerűen nem akarnak dolgozni és eltűnnek. Annyira szörnyű az, hogy az ismerőseink között gyakorlatilag senki sem ajánlja a náluk dolgozó emberkéket, mert mindenkinek fenemód rossz tapasztalata van velük kapcsolatban. Pár napja még csak vicceltem, de most már komolyan kérdezem, nincs véletlenül ilyen jellegű ismerősötök? (burkolás, laminált parketta lerakás, festés, esetleg tapétázás? ) És a történet szépséghibája, hogy nem tudunk kiköltözni a lakásból, tehát szobáról szobára tudnak haladni a felújítással.
2007.08.09. 16:56
A mai ultrahang
Megtörtént a mai ultrahangunk és a kötelező nőgyógyászati vizsgálatunk. Huncival napok óta folytak az "előzetes tárgyalások", de azért kicsit féltem, mert megint ebéd után voltunk és majd megint legszebb álmából veri fel az ultrahang. De szerencsére tényleg lehetett beszélni a fejecskéjével és egyetlen rúgás nélkül tűrte a kukucskálást. Sőt! Most nem a mi nőgyógyászunk ultrahangozott, hanem a főorvos bácsi (aki tuti hímsoviniszta beütésekkel rendelkezett! :) ), és a monitort egyetlen pillanatra sem fordította felém, csak a megilletődött kispapának magyarázott mindenféle értékeket és egyetértően rábólintott igazolásként HuncÚr férfiasságára. Legnagyobb bánatomra még fotót sem kaptunk a nagy eseményről. :((( Viszont hallottuk a szívhangját és azt mondta a doktor bácsi, hogy emelnie kell valamilyen értéken, mert ennek a gyereknek már most akkora szíve van, hogy alig lehet befogni! :) És nagy pocakja van, amire azt mondta a doktor bácsi, hogy jócskán kortyolgatja a magzatvízet. Igyekszem eléggé változatosan étkezni, hogy mire megszületik "ismerjen" és "szeressen" mindenféle ízeket. Azt is megtudtuk, hogy per pillanat keresztben fekszik a pocakomban. :) Ami pozitív, hogy semmilyen durva eltérés nem volt látható a monitoron és abszolút korának megfelelően fejlődik!Fruzsi vérnyomást is mért és végre először azt az értéket kaptam, amire nagyjából számítottam: 80/60. Világéletemben nagyon alacsony vérnyomásom volt, azt gondoltam a terhesség miatt emelkedhetett meg ennyire (mármint, a védőnőnél mindig normális 120/80 körüli az érték, most legutóbb pl. 125/97 volt!). Mondjuk sejtettem, hogy nem túlzottan lehet reális az érték, hiszen a legmegbízhatóbb vérnyomásmérők még mindig a hagyományos pumpásak, a védőnőnél meg ráadásul csuklós van, ami ugyancsak nem a legprecízebb.
Vércukor terhelés ügyben sajnos megszívtuk... és marad a cukros lötty! Pedig TáltosApu állatorvosként is hajlandó lett volna vállalni értem a felelősséget, de sajna Fruzsi hajthatatlan maradt. Az ő kórházi protokolljukhoz, ez a terhelés hozzá tartozik. Öröm az ürömben: odébbtoltuk, a 27. hétre. :)
Kijőve az ultrahangról nem győztem kérdezgetni a kispapát, hogy mit látott: aszonta szerinte HuncÚr akkortájt ébredezhetett és hogy ásítozott meg nagyon lassított mozgásai voltak. Viszont útközben hazafelé kitalált egy tuti új poziciót! Egész pontosan nem tudom mit csinál, de olyan érzetet kelt bennem, mintha szét akarna robbanni az alhasam, annyira feszül pár pillanatig, majd megszűnik. Csak tippelni tudok, hogy valószínűleg keresztbe megfordulhat bennem, de ez csak tipp. Amúgy annyira aranyos, mert ha kitalál valami újat pocakon belül, azt utána napokig nem hagyja abba! :)
Eldöntöttem jövő hétre benevezünk egy 4D-s ultrahangra, most már csak az lenne a kérdésem, Ti mit ajánlotok? A neten a Brendon-osra érkezett sok pozitív vélemény. Ti merre, hova jártatok/jártok?
2007.08.08. 10:18
Családi állapotfelmérés
Újabb projektünk: tendereztetjük a kivitelező cégeket, ugyanis az előző eltűnt (nem jelentkezett a megbeszélt időpontban) és TáltosApu szerint ez is egy jel, meg az is, hogy ismerőseink elárasztottak ismerőseik megbízható hasonló dolgokkal foglalkozó cégeivel. (tényleg, ha köztetek is akadna valaki, aki ismer megbízható szakikat... :D) A tegnapi borúlátásom mára elpárolgott, mert mindig akad Valaki, aki megérzi, ha baj van és érkezik Tőle valami. :) Köszönöm Orsoly! (hogy mindenki számára érthető legyen, szegény TáltosApun kezdtem kitölteni a nemhaladó problémáink dühét...:( bár erről tényleg nem szóltam senkinek... )
23. hetünket tapossuk, csütörtökre sikerült időpontot egyeztetnünk kedvenc nőgyógyászunkkal, mégiscsak illene már, hiszen, több, mint egy hónapja nem láttuk Huncit ultrahangon.( remélem, ezt kevésbé fogja ellene irányuló támadásként megélni :) ) És nagyon kíváncsian várom is, hogy mekkorát nőhetett és fejlődhetett az eltelt idő alatt! Apropó! Nekünk még nem is volt 4 dimenziós ultrahang felvételünk, Fruzsi (a nőgyógyász nénink) azt tanácsolta célszerűbb, minél nagyobb és kifejlettebb állapotában megcsináltatni, mert sokkalta jobban látszódnak a vonásai, a mozgásai...szerintetek?
Jövő hétre várható a vércukor-terheléses vizsgálat is, sajnos most a szék túloldalán már nem olyan vidám a történet! :( Amúgy sem vagyok túl édesszájú, meg az éhezést sem viselem túl jól manapság. Természetesen igen nagy jelentősége van a terhességben kialakuló diabetes megelőzésének, ezért is nem tiltakozom, meg talán azért sem, mert most már humánusabban történik ez a vérvétel. (pár éve még az volt a bevett protokoll, hogy volt egy éhgyomri vérvétel, majd megtörtént a 75 gramm glükóz feloldása kb. 2 deciliter vízben és az elfogyasztása után fél óránként volt vérvétele a kismamáknak, pontosan 2 órán keresztül!, de mára ez lecsökkent egy éhgyomri szúrásra meg a "turmix" -amit lehet finomítani citromlével!- elfogyasztása után 2 órával egy vérvételre).
Kisfiam mostanság már 30 cm körül mozog, és kicsivel több, mint 500 gramm súlyú. Testét már mindenhol egy nagyon vékony bőrréteg fedi, mely alatt jól látszanak még a vérerek, a csontok és a belső szervek. Mostantól az a dolga, hogy az elkövetkezendő hónapokban bőre megvastagodjon és zsírral telitődjön. Szeme már teljesen kialakult, bár még csukva van, szemének a színe ugyancsak az elkövetkezendő hónapokban fog "betöltődni" , de véglegesen, csak a születést követően alakul ki. Füle, a belső fülében az egyensúlyozó szervvel már teljesen kifejlődött, ezért Huncut Úr már azt is tudja, mikor van fejjel lefelé vagy felfelé és szerintem ezt nagyon élvezi is, mert az utóbbi napokban az egész pocakomat körbejárja! :) És most már ő is elkezdett cselezni: ficánkol, majd ha ráteszem a kezem a pocakomra, nekem még moccan párat, meg TáltosApunak is, de senki idegen emberfiának nem hajlandó!
A magzati tüdő ezen a héten kezdi el a szőrfaktáns termelését ( a léghólyagokat bevonó anyag, mely nem engedi, hogy ezek a hólyagocskák összeessenek és összetapadjanak kilégzés közben). Tulajdonképpen ez volt az egyik mantrám...előbb megélni a vízválasztó 12. hetet, aztán a 18. hetet és végül ezt a hetet (kíváncsi vagyok, most mi lesz a legújabb "cél"? ;) ), mert ha ekkor megszületne már lenne esélye az életbenmaradásra, megfelelő intenzív koraszülöttosztályon és speciális ellátás mellett. De természetesen Huncinak esze ágában sincs kimozdulnia ebből a kényelmes lakosztályból mely remélhetőleg még hosszú hónapokon keresztül lesz az otthona!
23. hetünket tapossuk, csütörtökre sikerült időpontot egyeztetnünk kedvenc nőgyógyászunkkal, mégiscsak illene már, hiszen, több, mint egy hónapja nem láttuk Huncit ultrahangon.( remélem, ezt kevésbé fogja ellene irányuló támadásként megélni :) ) És nagyon kíváncsian várom is, hogy mekkorát nőhetett és fejlődhetett az eltelt idő alatt! Apropó! Nekünk még nem is volt 4 dimenziós ultrahang felvételünk, Fruzsi (a nőgyógyász nénink) azt tanácsolta célszerűbb, minél nagyobb és kifejlettebb állapotában megcsináltatni, mert sokkalta jobban látszódnak a vonásai, a mozgásai...szerintetek?
Jövő hétre várható a vércukor-terheléses vizsgálat is, sajnos most a szék túloldalán már nem olyan vidám a történet! :( Amúgy sem vagyok túl édesszájú, meg az éhezést sem viselem túl jól manapság. Természetesen igen nagy jelentősége van a terhességben kialakuló diabetes megelőzésének, ezért is nem tiltakozom, meg talán azért sem, mert most már humánusabban történik ez a vérvétel. (pár éve még az volt a bevett protokoll, hogy volt egy éhgyomri vérvétel, majd megtörtént a 75 gramm glükóz feloldása kb. 2 deciliter vízben és az elfogyasztása után fél óránként volt vérvétele a kismamáknak, pontosan 2 órán keresztül!, de mára ez lecsökkent egy éhgyomri szúrásra meg a "turmix" -amit lehet finomítani citromlével!- elfogyasztása után 2 órával egy vérvételre).
Kisfiam mostanság már 30 cm körül mozog, és kicsivel több, mint 500 gramm súlyú. Testét már mindenhol egy nagyon vékony bőrréteg fedi, mely alatt jól látszanak még a vérerek, a csontok és a belső szervek. Mostantól az a dolga, hogy az elkövetkezendő hónapokban bőre megvastagodjon és zsírral telitődjön. Szeme már teljesen kialakult, bár még csukva van, szemének a színe ugyancsak az elkövetkezendő hónapokban fog "betöltődni" , de véglegesen, csak a születést követően alakul ki. Füle, a belső fülében az egyensúlyozó szervvel már teljesen kifejlődött, ezért Huncut Úr már azt is tudja, mikor van fejjel lefelé vagy felfelé és szerintem ezt nagyon élvezi is, mert az utóbbi napokban az egész pocakomat körbejárja! :) És most már ő is elkezdett cselezni: ficánkol, majd ha ráteszem a kezem a pocakomra, nekem még moccan párat, meg TáltosApunak is, de senki idegen emberfiának nem hajlandó!
A magzati tüdő ezen a héten kezdi el a szőrfaktáns termelését ( a léghólyagokat bevonó anyag, mely nem engedi, hogy ezek a hólyagocskák összeessenek és összetapadjanak kilégzés közben). Tulajdonképpen ez volt az egyik mantrám...előbb megélni a vízválasztó 12. hetet, aztán a 18. hetet és végül ezt a hetet (kíváncsi vagyok, most mi lesz a legújabb "cél"? ;) ), mert ha ekkor megszületne már lenne esélye az életbenmaradásra, megfelelő intenzív koraszülöttosztályon és speciális ellátás mellett. De természetesen Huncinak esze ágában sincs kimozdulnia ebből a kényelmes lakosztályból mely remélhetőleg még hosszú hónapokon keresztül lesz az otthona! 6 komment
Címkék: ultrahang képeslap hétről hétre
2007.08.07. 09:14
Apa kezdődik...
Tegnap megkaptuk a "mi-kérem-mindent-megcsinálunk/elvállalunk-rövid-határidővel-és roppant-mód-rugalmasak-is-vagyunk" Kft.-től az árajánlatukat. Az ajánlat már most jócskán a milliós nagyságrendet rúgja és nem tartalmaz mást, mint munkadíjat, szemétszállítást. Értem én, hogy mindennek ár van, meg Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, de ha ezt tudom, egészségügy helyett a kőművesiparban tevékenykednék! :D TáltosApu egész délutáni véleménykikérése (sok pro- és kontra is volt benne) után arra jutott, amit elsőként tanácsoltam neki: hívja fel a kivitelező Úrat és beszéljék át ezt az egészet. (ugyanis az árajánlat olyan tételeket is tartalmazott, amik mindamellett, hogy magyarul íródtak, mégsem voltak teljesen érthetőek egyikünk számára sem!) Felhívta és kiderült, kapásból szinte a felére csökkentették ezt az összeget és elviekben, mihelyst megvesszük a burkolóanyagot, azonnal kezdik is a felújítást. Ami azt jelenti, hogy látok rá esélyt, hogy már jövő héten elkezdődik! És TáltosApu már munkábaállt, ami azt jelenti, én leszek a munkások őre! És itt kitört a pánikhangulat rajtam, mely azóta is tart! Dobozolni, szanálni és kiforgatni a lakást a 4 sarkából! Szegény-szegény TáltosApu! Az Oktoberfest-es literes korsóit (szám szerint 10 darabot, amiből évek óta senki sem iszik) is száműzni fogom a lakásból, és a röntgen meg az altatógép is elköltözik végre a vendégszobából!...este már csak megadóan sóhajtott: bárcsak lenne egy telkünk, oda levihetném ezeket!
2007.08.03. 09:40
Szívhangok
Végre tegnap meghallhattam Hunorka első szívhangjait a védőnőnél!...Hunci hozta saját megszokott és akaratos kis formáját. Mostanság a bevett napi rutinja az alvás, aztán estére mikor már én szeretnék pihenni, akkor vidám táncikába kezd a pocakomban...és pörög és forog és csuklik nagyokat és ha számára valami nagyon nem tetszőt csinálok, kapok egy-két figyelmeztető alhasi figyelmeztető rugdalózást! :) És a reggeli ébresztést is megszokta ejteni, úgy 5 és 6 óra magasságában, de akkor egy rövid sétát követően még visszaalszik! Ugye nekünk 1 órára volt időpontunk tegnap a védőnőnél, ami azt jelentette, hogy ebéd utáni legszebb álmaiban ébresztettük a doplerrel. Még nem fordult meg a kicsi, ezért ülőpozicióban kell őt elképzelni a pocakomban, feje és vállai a gyomrom alatt vannak, lábacskái meg a pocim alsó részén. Nagyon kedves védőnénink van, aki türelmesen megkereste Huncit, és aztán felcsendült az ütemes kis szívritmusa, mely könnyeket csalt a szemembe, részben a fájdalomtól és sajnos kevésbé a meghatottságtól! Hunci csöppet sem értékelte a saját szívhangját, sőt az egész atrocitást sem, valószínüleg nagyon megijedt és nagyon erőteljesen elkezdett rugdosni. A végén már én kértem a védőnőt, hogy szerintem mára hagyjuk abba, mert HuncÚrnak nagyon nem tetszik ez a fajta vele való foglalkozás, ő jobban szereti a beszélgetéseket, a pocisimiket. TáltosApu itthon teljesen kicsikirályfia védelmére kelt és azzal magyarázta, hogy Hunci az ő fia és ő sem szereti, ha álmából ébresztik és nem hagyják aludni! :) A következő alkalomra majd megpróbálom előre felkészíteni Hunort, "megbeszélni" vele, hogy mi fog ott történni.
Ma reggel jött a festő negyed 8-kor felmérni a lakást. Szerinte annyira nem rémisztőek az állapotok, mint hittük. Viszont csak 2 hét múlva fognak tudni kezdeni, ha elfogadjuk az árajánlatukat, és mivel nincs módunk elköltözni sehová, szobánként fognak haladni, kezdik a hálószobával, mert ugye ide érkezik majd HuncÚr is, meg a vizesblokkokkal, aztán nappali és végül vendégszoba ( a majdani gyerekszoba). A napokban ki kell választanunk a járólapot meg a laminált parkettát is és a színskáláról a falak színét is. És akkor már függönyöket is cserélünk, meg egy-két bútorra is rábeszéltem TáltosAput! :) Mindemellett TáltosApu új munkahely előtt áll...én pedig egyre intenzívebben pocakosodom, bár ha a kicsiről van szó, hirtelen megtáltosodom és azt érzem kősziklákat is képes lennék elmozdítani azért, hogy mire ő megérkezik, mindenhol rend és tisztaság legyen! :) És rájöttem az évek alatt annyi fölösleges kacatot sikerült felhalmoznunk, amikre gyakorlatilag nincs is semmi szükségünk, hiszen évek óta valamelyik szekrény mélyén vannak és mára már bebizonyosodott, hogy tudunk nélkülük élni! :) (erre Micka az élő példa!) Szóval nagy szanálás is lesz! Már alig várom!!! Először ódzkodtam az idegen kezűségtől, hogy majd mindent magam akarok és fogok megcsinálni, de Orsika rádöbbentett, hogy nem fogom bírni és igenis fogadjak el külső segítséget. Megpróbálok.
Este meglepetés mega-babazsúrom volt...mondjuk nem így képzeltem a 30.szülinapomat, de végül is nagyon jól éreztem magam. ;) TáltosApu szövetkezett Húgocskánkkal és Sógival, meg legkedvesebb druszámmal (és ki ne maradjon: kedvenc Anyósommal! :), aki tényleg kedvenc!) és meglepetés sütés-főzést tartottak. Voltak nagy lufi-Snoopyk meg Boldog Szülinapot-os színes lufik és feldíszített lakás, volt kedvenc kajám és nagyon finom szülinapi tortám és rengeteg ajándék! Megható volt és aranyos és TáltosApu csak alig-alig szólta el magát az esemény előtti napokon! ;) Köszönöm Nektek Kedveseim! :)
Ma reggel jött a festő negyed 8-kor felmérni a lakást. Szerinte annyira nem rémisztőek az állapotok, mint hittük. Viszont csak 2 hét múlva fognak tudni kezdeni, ha elfogadjuk az árajánlatukat, és mivel nincs módunk elköltözni sehová, szobánként fognak haladni, kezdik a hálószobával, mert ugye ide érkezik majd HuncÚr is, meg a vizesblokkokkal, aztán nappali és végül vendégszoba ( a majdani gyerekszoba). A napokban ki kell választanunk a járólapot meg a laminált parkettát is és a színskáláról a falak színét is. És akkor már függönyöket is cserélünk, meg egy-két bútorra is rábeszéltem TáltosAput! :) Mindemellett TáltosApu új munkahely előtt áll...én pedig egyre intenzívebben pocakosodom, bár ha a kicsiről van szó, hirtelen megtáltosodom és azt érzem kősziklákat is képes lennék elmozdítani azért, hogy mire ő megérkezik, mindenhol rend és tisztaság legyen! :) És rájöttem az évek alatt annyi fölösleges kacatot sikerült felhalmoznunk, amikre gyakorlatilag nincs is semmi szükségünk, hiszen évek óta valamelyik szekrény mélyén vannak és mára már bebizonyosodott, hogy tudunk nélkülük élni! :) (erre Micka az élő példa!) Szóval nagy szanálás is lesz! Már alig várom!!! Először ódzkodtam az idegen kezűségtől, hogy majd mindent magam akarok és fogok megcsinálni, de Orsika rádöbbentett, hogy nem fogom bírni és igenis fogadjak el külső segítséget. Megpróbálok.
Este meglepetés mega-babazsúrom volt...mondjuk nem így képzeltem a 30.szülinapomat, de végül is nagyon jól éreztem magam. ;) TáltosApu szövetkezett Húgocskánkkal és Sógival, meg legkedvesebb druszámmal (és ki ne maradjon: kedvenc Anyósommal! :), aki tényleg kedvenc!) és meglepetés sütés-főzést tartottak. Voltak nagy lufi-Snoopyk meg Boldog Szülinapot-os színes lufik és feldíszített lakás, volt kedvenc kajám és nagyon finom szülinapi tortám és rengeteg ajándék! Megható volt és aranyos és TáltosApu csak alig-alig szólta el magát az esemény előtti napokon! ;) Köszönöm Nektek Kedveseim! :)
2007.08.02. 09:39
Eljött a "holnap" :)
Tegnap megvolt a nagytakarítás, kezd visszatérni a komfortérzetem, dolgainkat intézgetjük, és így időm is akadt végre ideülni! :) (nem utolsó sorban sokat számít az is, hogy TáltosApu ezer felé futott ma, a maradék banki utalásokat és ügyintézéseket végezni ;) )
A székelyföldi nyaralás csodaszép volt, szerintem még sosem voltunk távol egészben 2 hetet az otthonunktól, macskalányainkat ez igen érzékenyen is érintette (azóta mindenhová árnyékként követ mindkettő, nehogy újra eltűnjünk ilyen hosszú időre, bár okuk panaszra nem lehet, Ildici aranyéletet biztosított mindkettő számára :) ) Hosszas készülődés és hagyatékolás után július 15.-én 10 óra után sikerült elindulnunk és estére Marosvásárhelyre érkeznünk a Micihez. Sajna Mici másnap Szatmárra utazott, de mi maradtunk és éberen őriztük a lakást és megvártuk, míg kedden este hazaérkezett :) Komolyabban: az elkövetkezendő 2 napban Vásárhelyről csillagtúráztunk a környékre (Szászrégen, Gernyeszeg, Borszék, Isten széke). Hétfőn HuncÚr nagyon rosszul viselkedett, utólag sok mindennel próbálom magyarázni, tény, biztos nem tetszett valami a viselkedésemen neki (TáltosApu szerint a hirtelen magambatömött levest nehezményezte, de hát micsináljak?! nagyon régen nem ettem már pacallevest ;) ), szóval, a Vártemplomba sétálgatva, hihetetlen erős görcseim lettek, le kellett ülnöm és aztán még volt 2-3 ugyanilyen erősségű, majd amilyen gyorsan érkeztek, úgy el is múltak. E nap érdekessége: HuncÚr először engedte meg TáltosApunak, hogy megérezze őt mozgás közben! Rátette a kezét a hasamra este, mert Hunci rumbát járt a poackomban és nem hagyta abba az "idegen" kéz érintésére sem! Sőt: mostanság már minden este hosszasan ficánkol és már nem elég neki az én kezem simogatása, csak a Papa hangjára és simijére hajlandó elcsitulni! :)
Szerdán áttettük rezidenciánkat Szovátára, ahol felrúgtunk minden eddigi hagyománnyal és elvegyültünk a "pórnép" között, Gizi néninél és Gyula bácsinál szálltunk meg, semmi előegyeztetés nélkül, egyszerűen becsengettünk egy kiadó szoba felírat alá! :) Aranyosak és kedvesek voltak a háziak, amolyan igazi székely emberek! Innen folytattuk túrázgatásainkat (Korond, Parajd, Vármező, Gyilkos tó, Békási szoros, Bucsin tető- köszi Hédi a Basa-fogadóért!!!- , Gyergyószárhegy). Észrevettem, hogy étteremben pédául, ha már tudom, mit szeretnék enni és várjuk az ebéd érkezését, Hunci heves ficánkolásba kezd, Micka szerint az érzet is elég számára, ahhoz, hogy jókedve kerekedjen. :) A vármezei pisztráng hatására valóságos hastáncot mutattunk be, mocorgásával tágította lakásának falait! :) A pisztrángosban az volt még a csodajó, hogy a csárda mellett volt egy kis patak, amiből bárki horgászhatott, mi is szerencsét próbáltunk, nekem sikerült egy kisebb testű pisztrángot kifognom, TáltosApu viszont olyan picurkát fogott, hogy még a halőr is aszonta ezt inkább dobjuk vissza, hogy megnőjjön! :))) Hunci mostanság mindennapi mocorgó lett: főleg olyankor a legéberebb, amikor én aludni készülök. Olvastam erről régebben egy cikket, hogy ez azért van így, mert napközben járkálunk, jövünk-megyünk és jobb esetben ezzel elringatjuk a picit, de estére nyugalomban leszünk és erre őfelsége felébred. Nem tudom, hogy ez valóban így van-e, mindenesetre nálunk nagyon így működik! :)
Szombaton pedig Zeteváraljára költöztünk. Egy panzióban szálltunk meg, egy csodálatos és fiatal ifjú párnál, akik szintén kisbabát várnak, Piroskával jó nagyokat tudtunk beszélgetni a kismamaságról! :) Innen már diszkrétebben túrázgattunk (Székelyudvarhely, Székelypálfalva, Firtosváralja, Énfalva, Madarasi Hargita, Szentegyháza, Csíkszereda, Tusnád, Tusnádfürdő, Bálványos, Szent Anna tó, Csíksomlyó, Farkaslaka, Szejkefürdő, Szejkeforrás, Homoródfürdő ) jellemzőbbek voltak a nagy pihenések, olvasások napjai. Soha nem látott meleg volt a Hargitán is, bár azt gondolom klasszisokkal jobb volt ott, mint itt Budapesten! Hunci is új játékot eszelt ki: ha élénken mocorog és ráteszem a kezem, abbahagyja, majd ha elveszem, mégha csak pár másodpercre is (mondjuk lapozok a könyvben!) azonnal "csíp" egyet belém...még nemtom, hogy csinálja, de határozottan csípés érzetem van! :) És azt is észrevettem, hogy átalakulóban és növekvőben van a pocakom. de ezt Ti is látni fogjátok, feltettem a székelyföldi túrás képeket a netre. Itt, Zeteváralján 6 napot töltöttünk és végül megtértünk az origóhoz, július 20.-án visszamentünk Mickához Marosvásárhelyre (útközben megnéztük Segesvárt is!) , ott éjszakáztunk és szombaton Szatmárra mentünk, Orsikához, ahol szinte-szinte átbeszélgettünk egy éjszakát , és ez nagyon jó volt, aztán a vasárnapi istentisztelet után a Láncos templomban, elindultunk haza.
Végeredményben csodálatos és pihentető 2 hetünk volt, most pedig kezdjük a lakásfelújítást (rájöttem, ez az előrehaladott pocakosok privilégiuma :) ) és várjuk Huncit nagy-nagy szeretettel! :)
Ma kell mennem 1 órára védőnőhöz, szerintem már méricskélni is fog minket! :) Nem mondom, ez alatt a szabadságolás alatt felkaptunk pár kilót magunkra! :) A 23. hetet tapossuk és 64 kilósak vagyunk. Azaz eddig 6 kiló szállt rám összesen...nemtom eldönteni, hogy ez sok vagy kevés?! Mindenesetre abszolút jól érzem magam és szerintem ez a lényeg. :)
Ez a fotó a 22. heti termés, Zeteváralján készült a víztározónál, ekkora a Huncilak mostanság...kicsit sóvárogva nézem, Ingrid pocis fotóit, aki már a 30. héten jár és olyan arányosan csini pocija van! :)
A székelyföldi nyaralás csodaszép volt, szerintem még sosem voltunk távol egészben 2 hetet az otthonunktól, macskalányainkat ez igen érzékenyen is érintette (azóta mindenhová árnyékként követ mindkettő, nehogy újra eltűnjünk ilyen hosszú időre, bár okuk panaszra nem lehet, Ildici aranyéletet biztosított mindkettő számára :) ) Hosszas készülődés és hagyatékolás után július 15.-én 10 óra után sikerült elindulnunk és estére Marosvásárhelyre érkeznünk a Micihez. Sajna Mici másnap Szatmárra utazott, de mi maradtunk és éberen őriztük a lakást és megvártuk, míg kedden este hazaérkezett :) Komolyabban: az elkövetkezendő 2 napban Vásárhelyről csillagtúráztunk a környékre (Szászrégen, Gernyeszeg, Borszék, Isten széke). Hétfőn HuncÚr nagyon rosszul viselkedett, utólag sok mindennel próbálom magyarázni, tény, biztos nem tetszett valami a viselkedésemen neki (TáltosApu szerint a hirtelen magambatömött levest nehezményezte, de hát micsináljak?! nagyon régen nem ettem már pacallevest ;) ), szóval, a Vártemplomba sétálgatva, hihetetlen erős görcseim lettek, le kellett ülnöm és aztán még volt 2-3 ugyanilyen erősségű, majd amilyen gyorsan érkeztek, úgy el is múltak. E nap érdekessége: HuncÚr először engedte meg TáltosApunak, hogy megérezze őt mozgás közben! Rátette a kezét a hasamra este, mert Hunci rumbát járt a poackomban és nem hagyta abba az "idegen" kéz érintésére sem! Sőt: mostanság már minden este hosszasan ficánkol és már nem elég neki az én kezem simogatása, csak a Papa hangjára és simijére hajlandó elcsitulni! :)
Szerdán áttettük rezidenciánkat Szovátára, ahol felrúgtunk minden eddigi hagyománnyal és elvegyültünk a "pórnép" között, Gizi néninél és Gyula bácsinál szálltunk meg, semmi előegyeztetés nélkül, egyszerűen becsengettünk egy kiadó szoba felírat alá! :) Aranyosak és kedvesek voltak a háziak, amolyan igazi székely emberek! Innen folytattuk túrázgatásainkat (Korond, Parajd, Vármező, Gyilkos tó, Békási szoros, Bucsin tető- köszi Hédi a Basa-fogadóért!!!- , Gyergyószárhegy). Észrevettem, hogy étteremben pédául, ha már tudom, mit szeretnék enni és várjuk az ebéd érkezését, Hunci heves ficánkolásba kezd, Micka szerint az érzet is elég számára, ahhoz, hogy jókedve kerekedjen. :) A vármezei pisztráng hatására valóságos hastáncot mutattunk be, mocorgásával tágította lakásának falait! :) A pisztrángosban az volt még a csodajó, hogy a csárda mellett volt egy kis patak, amiből bárki horgászhatott, mi is szerencsét próbáltunk, nekem sikerült egy kisebb testű pisztrángot kifognom, TáltosApu viszont olyan picurkát fogott, hogy még a halőr is aszonta ezt inkább dobjuk vissza, hogy megnőjjön! :))) Hunci mostanság mindennapi mocorgó lett: főleg olyankor a legéberebb, amikor én aludni készülök. Olvastam erről régebben egy cikket, hogy ez azért van így, mert napközben járkálunk, jövünk-megyünk és jobb esetben ezzel elringatjuk a picit, de estére nyugalomban leszünk és erre őfelsége felébred. Nem tudom, hogy ez valóban így van-e, mindenesetre nálunk nagyon így működik! :)
Szombaton pedig Zeteváraljára költöztünk. Egy panzióban szálltunk meg, egy csodálatos és fiatal ifjú párnál, akik szintén kisbabát várnak, Piroskával jó nagyokat tudtunk beszélgetni a kismamaságról! :) Innen már diszkrétebben túrázgattunk (Székelyudvarhely, Székelypálfalva, Firtosváralja, Énfalva, Madarasi Hargita, Szentegyháza, Csíkszereda, Tusnád, Tusnádfürdő, Bálványos, Szent Anna tó, Csíksomlyó, Farkaslaka, Szejkefürdő, Szejkeforrás, Homoródfürdő ) jellemzőbbek voltak a nagy pihenések, olvasások napjai. Soha nem látott meleg volt a Hargitán is, bár azt gondolom klasszisokkal jobb volt ott, mint itt Budapesten! Hunci is új játékot eszelt ki: ha élénken mocorog és ráteszem a kezem, abbahagyja, majd ha elveszem, mégha csak pár másodpercre is (mondjuk lapozok a könyvben!) azonnal "csíp" egyet belém...még nemtom, hogy csinálja, de határozottan csípés érzetem van! :) És azt is észrevettem, hogy átalakulóban és növekvőben van a pocakom. de ezt Ti is látni fogjátok, feltettem a székelyföldi túrás képeket a netre. Itt, Zeteváralján 6 napot töltöttünk és végül megtértünk az origóhoz, július 20.-án visszamentünk Mickához Marosvásárhelyre (útközben megnéztük Segesvárt is!) , ott éjszakáztunk és szombaton Szatmárra mentünk, Orsikához, ahol szinte-szinte átbeszélgettünk egy éjszakát , és ez nagyon jó volt, aztán a vasárnapi istentisztelet után a Láncos templomban, elindultunk haza.
Végeredményben csodálatos és pihentető 2 hetünk volt, most pedig kezdjük a lakásfelújítást (rájöttem, ez az előrehaladott pocakosok privilégiuma :) ) és várjuk Huncit nagy-nagy szeretettel! :)
Ma kell mennem 1 órára védőnőhöz, szerintem már méricskélni is fog minket! :) Nem mondom, ez alatt a szabadságolás alatt felkaptunk pár kilót magunkra! :) A 23. hetet tapossuk és 64 kilósak vagyunk. Azaz eddig 6 kiló szállt rám összesen...nemtom eldönteni, hogy ez sok vagy kevés?! Mindenesetre abszolút jól érzem magam és szerintem ez a lényeg. :)
Ez a fotó a 22. heti termés, Zeteváralján készült a víztározónál, ekkora a Huncilak mostanság...kicsit sóvárogva nézem, Ingrid pocis fotóit, aki már a 30. héten jár és olyan arányosan csini pocija van! :)
Hozzászólások: