2007.11.25. 23:12
2 nap összefoglalója röviden
Eleget teszek az óhajoknak-sóhajoknak és jelentkezem. :))) Kicsit zsúfoltra sikeredett a hétvégénk, de én már csak azon csodálkoznék, ha egyszer nem?! :)))
Szombat: jó sokáig sikeredett aludnunk, csak annyit kértem HuncAputól, ne stresszelje ő se magát, ha nem úgy halad a takarítás/rendrakás ahogy szeretné, hiszen semmi sem ezen múlik... Hunc nem fog egynaposan összecsomagolni és máshová költözni, ha nem áll minden az élén a lakásban, mire megérkezik.... azért a konyhaszekrényeket befejeztem! :))) Ennek köszönhetően volt egy kellemes reggelink és a csodálatos napsütésre és enyhe időre való tekintettel elhatároztuk elmegyünk abba a pilisszentkereszti kockásabroszos kisvendéglőbe, ahova szerettünk volna menni az egyéves házassági évfordulónkon, de aksi lemerülés miatt mégsem jutottunk el. Ebéd után kicsit sétálgattunk, aztán hazajöttünk. Estére átjött Ildi barátnőm és később Sóginő is. Mindketten kiegyensúlyozottabbnak tűntek, mint legutóbbi találkozásunkkor. Mindegyik beszélgetés végkövetkeztetése: mindenki pszichó , csak mindenki másképp...:))))
Este olyan gondolatokkal kecsegtettem magam álomba, hogy ha ma kitakarítom Dörzsi (tengerimalac) ketrecét és kivasalom a tornyosuló ruhakupacot (ami nem csak a Hunci kiságyát nyomta, hanem az én lelkem peremén is táncolt már pár hete....), akkor már igazán nem marad semmi elvégzendő számomra szülés előtt...
Vasárnap: még sokábbig bírtunk aludni és egy kettesben elköltött kellemes reggeli után, nekiestünk lájtosan a lakásnak. Dörzsördög kecója ragyog és a ruhák frissen vasalva a helyükön várják, hogy valaki újra összegyűrje és teleizzadja őket! :))) TáltosApu délután rendelt, én pedig ismét veletartottam, jobb nekem már ott a keze közelében... (közben para a távkuruzslásért, hogy ne legyen nagy baj és többször meg kellett hallgatnom HuncAputól, hogy mért kell nekem mindig mindenbe belefolyni?! :S) Kedvenc barátnőm tegnap jött haza Dajcslandból, odaköti most meló, ide meg suli, meg család, meg szerelem, egy hétig marad, közben nagy esélyekkel láthat 2:1 is meg külön állapotban is! Hihetetlenül magasak (ő is meg pasija is), teljesen liliputinak érzem magam mellettük... Bejöttek a rendelőbe, meg Szőkeciklon barátnőm is (kellően nyúzott, holnap zéhá, csak megvillámlátogatott még 2:1 állapotomban és tejóistenezett, hogy mekkora a Hunor-lak :))) ) Rendelésen sokan voltak, hamar eltelt az idő, aztán picit beültünk beszélgetni (nekem feltétlenül ennem is kellett valamit :D ), és nem olyan rég értünk haza. Ő a barátnőm! (a dajcslandos, akinek most olyan a haja, mint egy punk-eggyüttes énekeséjé :D)
Este olyan gondolatokkal kecsegtettem magam álomba, hogy ha ma kitakarítom Dörzsi (tengerimalac) ketrecét és kivasalom a tornyosuló ruhakupacot (ami nem csak a Hunci kiságyát nyomta, hanem az én lelkem peremén is táncolt már pár hete....), akkor már igazán nem marad semmi elvégzendő számomra szülés előtt...
Vasárnap: még sokábbig bírtunk aludni és egy kettesben elköltött kellemes reggeli után, nekiestünk lájtosan a lakásnak. Dörzsördög kecója ragyog és a ruhák frissen vasalva a helyükön várják, hogy valaki újra összegyűrje és teleizzadja őket! :))) TáltosApu délután rendelt, én pedig ismét veletartottam, jobb nekem már ott a keze közelében... (közben para a távkuruzslásért, hogy ne legyen nagy baj és többször meg kellett hallgatnom HuncAputól, hogy mért kell nekem mindig mindenbe belefolyni?! :S) Kedvenc barátnőm tegnap jött haza Dajcslandból, odaköti most meló, ide meg suli, meg család, meg szerelem, egy hétig marad, közben nagy esélyekkel láthat 2:1 is meg külön állapotban is! Hihetetlenül magasak (ő is meg pasija is), teljesen liliputinak érzem magam mellettük... Bejöttek a rendelőbe, meg Szőkeciklon barátnőm is (kellően nyúzott, holnap zéhá, csak megvillámlátogatott még 2:1 állapotomban és tejóistenezett, hogy mekkora a Hunor-lak :))) ) Rendelésen sokan voltak, hamar eltelt az idő, aztán picit beültünk beszélgetni (nekem feltétlenül ennem is kellett valamit :D ), és nem olyan rég értünk haza. Ő a barátnőm! (a dajcslandos, akinek most olyan a haja, mint egy punk-eggyüttes énekeséjé :D)
2007.11.23. 19:54
Negyedik NST-nk...
Indulás előtt kicsit feltúrbóztam Huncot: kapott finom habos kávét tejszínhabbal és "édes pillanatok" vaniliás csodafinomat! :) ...szóval lekenyereztem a kicsimacsót ;)... beestünk a CTG-re, ugyan most sem a hiperaktivitásáról volt híres, de legalább voltak komolyabb megmozdulásai is! :) Így hát: hazajöttünk és úgy tűnik a szülés bizonytalan ideig elhalasztva! :D ...bár a szülésznők egymás közt megbeszélték, hogy kész diliház a mai nap, ma 6 nemvárt szülés "esett be" és mi lesz még éjszaka?! Hiába no, hidegfront van! :)))
Ezúton is köszönöm az aggódó sms-eket, emaileket, telefonhívásokat Mindenkinek! :) És továbbra is ígérem, ha valami történik, jelentkezem! :) Szép és nyugodt éjszakát Minden pocakos és nem-pocakosnak egyaránt! ;)
Ezúton is köszönöm az aggódó sms-eket, emaileket, telefonhívásokat Mindenkinek! :) És továbbra is ígérem, ha valami történik, jelentkezem! :) Szép és nyugodt éjszakát Minden pocakos és nem-pocakosnak egyaránt! ;)
11 komment
Címkék: ctg
2007.11.23. 17:09
Délután
Sosem tulajdonítottam még ekkora jelentőséget a karácsonynak, mint idén. Persze, "elméletben" mindig éreztem, mert érezni akartam azt a kis bizsergést, amit az ilyen családi ünnepek körül érezni kell... és az ünnep után pedig ottmaradt a feldíszített fa, alatta az ajándékok és valami üresség érzés. De idén tudom, hogy mindez másképp lesz! Ragaszkodtam már most az adventi koszorú beszerzéséhez (íme!), TáltosApu dolgozni ment, én nemsokára megyek vissza a kórházba, de előtte még leszaladtam a sarki virágboltba és megvettem Őt. (igaz, idén én szerettem volna elkészíteni, de nem volt időnk az alapanyagok után futkosni és most már nem tudom, hogy van-e időm várni még...). Behelyeztem a nappalinkba és a fenyő illatától és a látványtól elbőgtem magam....
Nem hiszem, hogy ma szülnénk, valahogy a pocikeményedésen kívül semmi mást nem érzek... és ne felejtsük el, hogy Hunc mindig erősen bereagált a hidegfrontokra. Először valamikor a huszonvalahanyadik héten, akkor is jól megijesztett, aztán a 34. héten (ekkor fronthatásra be is fordult) és most. Azért délután még egyszer átpakolásztam a kismama-babacsomagomat... ha mégis menni köll... :))))))))
NST után visszatérünk!
Nem hiszem, hogy ma szülnénk, valahogy a pocikeményedésen kívül semmi mást nem érzek... és ne felejtsük el, hogy Hunc mindig erősen bereagált a hidegfrontokra. Először valamikor a huszonvalahanyadik héten, akkor is jól megijesztett, aztán a 34. héten (ekkor fronthatásra be is fordult) és most. Azért délután még egyszer átpakolásztam a kismama-babacsomagomat... ha mégis menni köll... :))))))))
NST után visszatérünk!
3 komment
Címkék: hidegfront
2007.11.23. 10:45
Harmadik NST-nk
Reggel 5-kor ébredtem, a megszokott pisilési kényszerem kielégítése után sem tudtam már visszaaludni és kemény is maradt a pocakom. Nem vagyok már izgatott a vizsgálatoktól, mert tudom mi vár rám: vérvétel és NST.8 órára oda is értünk vérvételre (véralvadás+vérkép), elsőre nem sikerült megszúrnia, (pedig az a hölgy volt, aki eddig halál rutinosan vette tőlem a vért!), második bökésre jól szétdurrantotta a vénámat, majd cseppenként lefolyatta a csőbe a kívánt mennyiség töredékét, miközben végig a tűt mozgatta bennem... :S Ezekután átbattyogtunk CTG-re, gondoltam már ott sem érhet semmilyen meglepetés, hiszen első alkalommal le akarta rúgdalni a CTG-s tappancsokat, másodjára vena cavazott.... de úgy látszik, az én kicsifiam mindig tud meglepetésekkel szolgálni! Most éppen aludt, gondoltam, ennél nagyobb baj sose legyen! Közben végig kemény volt a pocim, ezt meg is beszéltük az asszisztensnővel. A CTG-t végző szülésznő félidőben közölte próbáljuk meg felébreszteni, mert nem lesz jó így, meg fog kelleni ismételni a vizsgálatot. Hunc egy-két heroikus rúgásra tett kísérletet, majd visszaaludt. (gyakorlatilag magzatmozgás nem volt, viszont ütemes és nagyon mély férfias szívhang az igen! :) ). Kezemben a lelettel kerestem egy nőgyógyász bácsit, aki miután kikérdezett pár terhességi adatomról, azt ajánlotta jöjjünk vissza este és ismételjük meg a vizsgálatot, mert ebből akár szülés is lehet!
Most itt tartunk, Hunc továbbra sem óhajt mocorogni (pedig tejbegrízt is csináltam neki vagy inkább magamnak?! ;) ). Fruzsival konzultálva abban maradtunk, pihengessek ma, az esti NST után beszélünk és ha az esti is indokolja, lemegyünk Fehérvárra és megvizsgál.
Nem tudom, mit kellene éreznem, gondolom, valami magasztosabb, fájdalmasabb valamit... de nekem csak az elmúlt napok óta tartó poci-keményedéses-érzésem van, semmi más...szerintem, nem fogok még szülni... hiszen, nincsenek is fájásaim... Na, meglátjuk, mindenesetre, most ledőlök olvasni...
2007.11.22. 13:55
Kismacsó
Ezt el is felejtettem mesélni: a fiam elkezdett macsósodni pocakon belül. Tegnap ugye délelőtt önkormányzatban jártunk, szerintem válogatják oda a mogorvábbnál mogorvább ügyintézőket (biztos ez a kritérium is a képesség-vizsgájuk része lehet!).. Természetesen mi is ilyet fogtunk ki, bömbölő rádió mellett dolgozott, de mihelyst HuncApu hozzámbújva-súgva meg szeretett volna kérdezni tőlem valamit, amíg a hölgyemény a papírjai felé borulva munkát imitált és az előttünk lévők ügyeit rendezgette látványosan,meg sem kérdezve mi miért is jöttünk, ránkcsapva közölte, hogy maradjunk csendben. Megteheti, hiszen ő itt az úr, na mindegy... Nagyon meleg volt az irodában, így apránként lekerült rólam a poncsóm, meg a farmerdzsekim és maradtam egy rámfeszülő (más már nem nagyon vagyon nekem :D ) fölsőben, mikoris Hunorka elérkezettnek érezte az időt egy kis egészséges nyújtózkodásra. Az ügyintéző pont akkor nézett fel ránk, mikor Hunc látványosan helyváltoztatott pocakomban, és ekkor mennyei derű villant fel az arcán "Mozog a kisbabája!" felkiáltással és innentől minden megváltozott! Derűsebb lett, mosolygós és segítőkész! Szerintem Hunornak köszönhetjük, hogy röpke fél óra alatt mindent sikerült elintéznünk egy önkormányzatba! (és ebben a félórában benne volt a várakozás is!)
Aztán délután ugye fodrászhoz mentünk. Tényleg nem volt szokása eddig az ilyen nyílt mozgolódás, meg is lepődtem, amikor a szépségszalonban látványosan mocorogni kezdett. A lányok persze azonnal meg akarták őt simogatni, mondtam egy gyerekét jólismerő anya teljes magabiztosságával, ha hozzáértek, úgyis abbahagyja. Hozzáértek... és nem hagyta abba! Sőt: a visongó-tapogató-simogató hölgykoszorúra való tekintettel még jobban produkálta magát az ezeddig szégyenlős kicsifiam, aki csak a papának volt hajlandó alkalomadtán rúgdosni! :))))
És ez még csak a kezdet....
2007.11.22. 10:01
Újabb kisbaba érkezett!
Ma éjjel újabb kisbabával bővült ismerőseink köre, hajnali 1 órakkor megszületett Adrienn kislánya, Hanna 3200 grammal és 53 centivel.
Anyuka és kisbaba mindketten jól vannak, egészségesek, szépek.
(pedig ők egy héttel utánunk voltak datálva, mégiscsak hamarabb jönnek a lányok... Zsó, lehet, hogy mégiscsak Te következel?! ;) )
9 komment
Címkék: babaszületés
2007.11.21. 15:27
Még mindig egyben és mindenféle előjelek nélkül!
Tartozom egy vallomással: bár eddig nem éltem ezzel a lehetőséggel (valamiért az égiek nem is akarják, hogy eztán ezt tegyem), a tegnapi posztomat előző este írtam meg és időzítettem másnap reggeli megjelenésre, mert tudtam, nagyon sok minden hárul arra a napra és nem akartam, hogy fölöslegesen aggódjatok és veszélyeztessétek körmeitek épségét és szépségét! (igen, ez már valóban Neked szól, kedves Pöttyöm! :) ). Aztán vacsora után nagyon rosszul éreztem magam,émelyegtem, hányingerem lett, gondoltam, megint úgy helyezkedik el Hunc, hgy nyomja valamimet vagy csak egyszerűen mohó voltam és kapkodva ettem. Igazán nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, talán csak annyiban, hogy korábban lefeküdtem, mert sehogy sem tudtam kényelmesen elhelyezkedni a kanapén. Aztán fél 12 magasságában elkezdődött enyhe hascsikarás, aztán már hányás-hasmenés-láz... minden ami belefér... és ennek az összes pszichó éjszakai rémképes kivetítődése... néha magam sem tudom, mi fárasztott le jobban az, hogy még egy korty víz sem maradt meg bennem, vagy az, hogy nem éreztem Hunort mozogni egyetlen egyszer sem?! HuncApu reggel dolgozni ment, én pedig tovább agonizáltam az ágyon, délben már kedvesem úgy jött haza, hogy infúziót hozott, készen arra, hogy belémkösse, ha továbbra sem változik az állapotom. Erre megtáltosodtam ismét (vagy csak kiürült teljesen belőlem a bennemmaradt is?!) és legyűrtem egy piritóst a torkomon meg a HuncApu által főzött teát. (érdekes, gyerekkoromban is, ha beteg voltam, és odáig "fajult" a dolog, hogy vagy szurit kell kapnom, vagy valami számomra veszélyesnek tűnő dolgot, hirtelen "meggyógyultam" vagy legalábbis jóirányba módosult az állapotom :D) Lassanként elmúlt a zöldessárga szín is az arcomról, de olyan erőtlen maradtam, hogy javarészt feküdtem egész nap és folyadékot pótoltam. (cserepesre száradt a szám :S) Este vacsi és nagyon sok tea után rááltam a mérlegre és azt hittem rosszul látok, majdenm 3 kilóval kevesebbet mutatott, tehát valóban sikerült jól dehidratálnom magam.
Így történt, hogy tegnap minden elmaradt, ma voltunk önkormányzatba és sikerült mindent egy nap alatt elintéznünk, úgyhogy most már tényleg jöhet Hunorbaba. (és most, nem este, nem reggel, most, mindjárt, pár perc múlva indulok fodrászhoz! :DDD...a kozmetikus sajnos elmarad...igazad volt, Ingridem! :) )
És köszönöm a rengeteg kommentet, aggódást, emailt... de tényleg ígérem, nem megyek úgy el Hunort világra szülni, hogy ne értesítselek Benneteket valamilyen formában... bár mondjuk valóban találgatásra ad okot, ha egy "időzített bomba" másfél napig nem jelentkezik! :))))
2007.11.20. 08:00
Kényeztető nap...
...mert megérdemlem... ráadásul HuncApu visz reggel és délben hoz, ha végez a melóban... kell ennél több? :) Így mindketten biztonságban érezzük magunkat, nekem pedig lesz egy csoda-kényeztető napom (kozmetikus -de nem hagyom, hogy "bántson", most szigorúan csak kényeztetnie szabad! :), fodrász- olyan mértékben nő a hajam, mint még soha életemben, pár hét alatt akkora lenövésem van :S, manikűr- elvileg ezek már lehetnek utolsó simítások is! :)))) ) Remélem, Hunorka is értékeli a kényeztetést, és ma délután és holnap délután (önkormányzati időpontok!) még nem akaródzik kibújnia. Aztán már valóban azt csinálhat, amit csak akar! :))))
2007.11.19. 21:15
Gondolatok egy kedves embernek...
"A szerelem nem a másik emberben van, hanem bennünk. Mi ébresztjük föl magunkban. De ahhoz, hogy fölébreszthessük, szükségünk van a másikra."
(Paul Coelho: Alkimista)
2007.11.19. 18:41
A hír, hogy nincs hír
Konyhánk alakulóban, bár most leginkább egy vidéki putri mindennapjainak tűnik a kirakodóvásár, ami benne leledzik, de hitem erős és talán holnapra otthonos állapotúvá válik. :))) További hír, hogy nincs hír... Hunorkám a helyén, mocorgás mennyisége megszokott, igaz, néha erőteljesebb feszülgetéseim, bekeményedéseim vannak, de semmi egyéb. Furi ez a várakozás... éppen tegnap beszélgettünk erről egy császáros ismerősömmel, hogy ő legalább tudta, mikor jön el az ő ideje, én pedig csak várok és a jelekből (amik általában egyáltalán nem egyértelműek és szabályszerűek mindenkire nézve) próbálunk időpontot kikövetkeztetni. :))) Közben pedig egyre jobban frusztrálódom (hála HuncApunak :) ), hogy ne induljak el egyedül sehova, meg leginkább ne is induljak el sehova, majd ő elvisz... erre persze meg nincs ideje (meg türelme! ;) ). :S Inkább úgy teszek, mintha annyira nem is lenne fontos, hogy kilépjek a lakásból...:)))))
Hozzászólások: