Pocakosságom utolsó harmadában lehetett, azaz akárhogy számolom, minimum egy év is eltelt már azóta, hogy moziba jártam volna. Egy ideig még nyomonkövettem a moziműsorokat, mára már alábbhagyott a lelkesedésem, minek is fájdítsam a szívem, ha úgyse jutok el egyetlen előadásra sem?! Aztán a napokban csoda történt, kedvenc Barátnőmtől egy csajos-kimenős-mozis-utószülinapi ajándékos kupont kaptam, melyet éppen tegnap este váltottunk be.

Az egész nap szakadó eső belőlem a morózusabb énemet hozta ki, morogtam, mint egy bolhás kutya, semmise volt jó, HuncApu is az őrületbe kergetett, többször jól hallhatóan elismételte Huncosnak, hogy ma kimenője van a Máminak! Sikerült mindezt annyiszor elsütnie, hogy már az egyáltalánnemvicces kategóriát sem súrolta a poénja, miközben cifrázott egyet-egyet rajta... én pedig egyre nyamvadtabbul éreztem magam, a kisesti könnyedruhámat sutba dobtam, többtucatszor átöltöztem kedvenc pasijaim nem kis örömére, máig nem tudom, melyiküknek okoztam nagyobb derültséget, a kicsinek vagy a nagynak?! Mire eldöntöttem, maradok a lazán sportosnál, megszólalt a telefon és kiderült, a Pártner, übercsinibe nyomul, így kezdhettem mindent előlről...  Fogcsíkorgató szenvedésemet látva, HuncApu nevetve felajánlotta, elmegy inkább ő Barátosnővel szórakozni, maradjak itthon Huncossal én...

Már a finisben voltam, mikor kiderült, Fáradt Anyukának sikerült úgy elrejtenie emberi szemek elől a pénztárcáját (természetesen az életbenmaradáshoz feltétlenül szükséges összes benne lapuló irattal együtt), hogy csak leizzadásos keresgélés után került elő a fürdőszobából egy szennyeskupac aljáróról (hogy hogyan került oda? kezdem azt hinni, valóban létezik egy Pufi nevezetű háziszellemünk) Hosszas szenvedésemnek szinte egyeneságú következménye volt, hogy felejthetetelen estével gazdagodhattam... igazi csajos-koktélozós-mozissal. Egy olyan könnyed limonádé-filmet néztünk meg, néhol megkönnyezve, néhol kinevetve a szerény költségvetéssel készült trükköket, amilyenre HuncAput hatökörrel sem vontathattam volna be, de még különböző ellenszolgáltatásokért cserébe sem kísért volna el.

Tudományos tapasztalattal is gazdagodhattunk: nem csak a szarvasmarhák esetében nő a hozamtermelés zene és jó közérzet hatására... legalább kipróbálhattam az álometetést, Huncosnak igazán nem volt ellene kifogása...

Köszönöm Barátném az estét, megboldogult jánykorom fénykorában éreztem magam utoljára ilyen jól!