...legalábbis körülöttem él egy pár... valahogy sikerül bevonzanom őket és ilyenkor elcsodálkozom, megérdemlem-e őket egyáltalán?! ... ezért nagyon szerencsésnek érzem magam... ők azok, akiknek eszébe jutsz, és "véletlenül" akkor hívnak fel, ha nagyon magad alatt vagy, vagy becsöngetnek, hogy erre jártak, mikor már azt hinnéd, egyedül maradtál... azt hiszem, őket a Földön barátoknak hívják....



"Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek."

(Paul Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam)
Mára elfogytak a  homeopata bogyóim, ami kb.azt is jelenthetné, hogy ideje lenne szülni! :))) Ehelyett megrendeltem a következő szállítmányt, amiért HuncApu már kevésbé lelkesen ma megy. És a málnalevél teám is apadó tendenciát mutat, a  Hipp Natalommal egyetemben. És nincs olyan óra, amikor legalább egy sms ne érkezne, akár nekem, akár HuncApunak, hogy egyben vagyunk-e még?! Pocakom még mindig képes nőni és alakot váltani, Hunc mocorgása egyenletes, pocikeményedés nem jellemző. Hátfájás, lábdagadás megszűnt. Kezdem azt hinni, mi már így egyben, boldog szimbiózisban fogjuk leélni hátralévő életünket! :)))) Ma lazulgatunk, elindítgatok egy-egy mosást (kipróbálom Vöribegy szárítós-mosásos megoldását, hátha megúszom vasalás nélkül! a mi mosogépünk is elvileg tud olyat, de sose mertem kipróbálni...mindig attól tartottam, hogy roncsolja a  ruhát, mert kb.5 éves darab, mármint a  mosógép :S  ), és zenét hallgatunk kicsi-királyfiammal!

Hunciért ma nem köll aggódni, köszöni jól van, egyelőre jobb neki odabent, mint idekint, viszont akikért ma (is) izgulhatunk: Zsó és Nikibaba, reggel mentek NST-re és azóta semmi hír se róluk! :))))


süti beállítások módosítása