2008.03.07. 13:01
Hétvégi megérdemelt
Eddigi sikereinken felbuzdulva, ismét nyakunkba vesszük a várost és nekiindulunk egy kellemesnek ígérkező hétvégének, egy Huncos által is bejáratott helyen. Mi is és ő is ismét szocializálódhat kedvére.
Ma sima éjszakánk volt, ha Hunoron múlt volna, föl sem ébredt volna, 9-kor elaludt, majd én álometettem meg fél 4-kor, miután arra ébredtem, hogy tejben úszom. (amúgy ez is nagyon furi mostanság, mert pár napja beállt a kereslet-kínálat, azaz már nincs fölösleg, mint eddig és most éjjel hosszú idő óta először ébredtem arra, hogy eláztattam mindent... hiába, no, az én tejfakasztó titkos trükköm a sajtszószos tészta, olyankor mindig rengeteg termelődik és tegnap ezt ettem vacsira... még mondja nekem valaki, hogy a szoptatás nem agyban dől el :DDD)
Reggeli ébredésünket, kedvenc Kokónknak köszönhetjük, aki nyilván korábbi reggeli reményében megközelítette Hunor pelenkázóját, de nem számított arra, hogy a pelenkázón alátét is lesz, amin elcsúszhat. Borult minden, kellő csatazajjal a hajnali csöndbe. Ébredtünk mindannyian, Kokó pedig még aludt a radiátoron egy órácskát.
Délelőtt HuncNagyi meglátogatta a kisunokáját. Huncorgó szórta mosolyait, éppen a játszószőnyegén dolgozott, amikor megérkezett a Nagyija. Hunc megkapta élete első könyvét: szó sincs itt kérem predesztinációról, véletlenül állatos könyv!
Alapos tornáztatásnak lett kitéve a kisded, ma kétszeresen is, mert ismét ritkultak a macijaink, a szokott 1-2 naponkénti helyett mostanság 4-5 napig is elhúzódhat. Ha jól számolom, ma tartunk a negyedik napon, és HuncApu reggel munkába menet figyelmeztette kisfiát, ha nincs maci, mire ő hazaér, meghőmérőzi, bizisten!
A Fiatalember elég hamar benyűgösödött, köszönhetően az egész délelőtti ébrenlétének, Anya kezében rövid ideig még elviselhető volt a világ, aztán mohón evett és most szépen alszik és feldolgozza a mai napot, hogy aztán kipihenten koradélután el tudjunk indulni.
Persze, van akikért izgulhatunk ismét: Kriszta hajnalban elindult a kórházba, azóta semmi hír Róluk, bár valószínűleg már világra jött Barnibaba, akit ezúton is nagy szeretettel köszöntünk a Föld nevű bolygón!
És a további két toplistás kismami is mindenperces már: Lyndy és Kata. Nekik is sok erőt kívánok, tudom, hogy ügyesek lesznek, ha eljön az idejük és már nagyon várom, hogy érkezzen az az sms...
Ma sima éjszakánk volt, ha Hunoron múlt volna, föl sem ébredt volna, 9-kor elaludt, majd én álometettem meg fél 4-kor, miután arra ébredtem, hogy tejben úszom. (amúgy ez is nagyon furi mostanság, mert pár napja beállt a kereslet-kínálat, azaz már nincs fölösleg, mint eddig és most éjjel hosszú idő óta először ébredtem arra, hogy eláztattam mindent... hiába, no, az én tejfakasztó titkos trükköm a sajtszószos tészta, olyankor mindig rengeteg termelődik és tegnap ezt ettem vacsira... még mondja nekem valaki, hogy a szoptatás nem agyban dől el :DDD)
Reggeli ébredésünket, kedvenc Kokónknak köszönhetjük, aki nyilván korábbi reggeli reményében megközelítette Hunor pelenkázóját, de nem számított arra, hogy a pelenkázón alátét is lesz, amin elcsúszhat. Borult minden, kellő csatazajjal a hajnali csöndbe. Ébredtünk mindannyian, Kokó pedig még aludt a radiátoron egy órácskát.
Délelőtt HuncNagyi meglátogatta a kisunokáját. Huncorgó szórta mosolyait, éppen a játszószőnyegén dolgozott, amikor megérkezett a Nagyija. Hunc megkapta élete első könyvét: szó sincs itt kérem predesztinációról, véletlenül állatos könyv!
Alapos tornáztatásnak lett kitéve a kisded, ma kétszeresen is, mert ismét ritkultak a macijaink, a szokott 1-2 naponkénti helyett mostanság 4-5 napig is elhúzódhat. Ha jól számolom, ma tartunk a negyedik napon, és HuncApu reggel munkába menet figyelmeztette kisfiát, ha nincs maci, mire ő hazaér, meghőmérőzi, bizisten!
A Fiatalember elég hamar benyűgösödött, köszönhetően az egész délelőtti ébrenlétének, Anya kezében rövid ideig még elviselhető volt a világ, aztán mohón evett és most szépen alszik és feldolgozza a mai napot, hogy aztán kipihenten koradélután el tudjunk indulni.
Persze, van akikért izgulhatunk ismét: Kriszta hajnalban elindult a kórházba, azóta semmi hír Róluk, bár valószínűleg már világra jött Barnibaba, akit ezúton is nagy szeretettel köszöntünk a Föld nevű bolygón!
És a további két toplistás kismami is mindenperces már: Lyndy és Kata. Nekik is sok erőt kívánok, tudom, hogy ügyesek lesznek, ha eljön az idejük és már nagyon várom, hogy érkezzen az az sms...
Hozzászólások: