2008.05.02. 07:55
5 hónapos
Hunc a mai nappal csatlakozott az öthónaposak táborához és ezt a pár nappal előtte haladó Nikivel tette meg. (igen, a kissé zilált háttérben Kokó cica lapul meg... amikor meglátta az újabb csecsemőt, rémülten odébb telepedett)
Méretei erős stagnálást mutatnak: nyúlni nyúlt ugyan (72 cm), a súlya maradt, 7540 gramm körüli most. Viszont szociálisan hatalmas változásokat él meg: figyeli az arcunkat, ellesi a mimikánkat, sőt utánozni próbálja, még a hangokat is. És nevet, nevet, rengeteget nevet. (még a kórházban is tegnapelőtt, pedig ott aztán igazán nem volt min ). Az ujjacskái szinte folyamatosan a szájában vannak, kotorász odabent, ha kiveszi mégis őket, azt csakis valamilyen fontos ügy érdekében teszi, mondjuk, hogy utánanyúljon valaminek, amit aztán jó erősen megszorongathat. (ez a valami lehet a saját zoknija, lábujja, de lehet a hajam, a kezem, az orrom, a fülem... vagy akár HuncApu ilyetén testrészei is) A pelenkázón keze-lába jár, teli macis pelenka esetében szabály, hogy ilyenkor mindig meg is fordul hátáról a hasára. Ami elérhető távolságban van azt ölből kihajolva megfog (kilincset, a szék karfájáról menet közben "leemel" dolgokat). Egyre többször szeretne felülni, a pihenőszékében reggelente hasprésezik, közben nyög is nagyokat, akár az Apja. ;) Kedvenc játék a Pelus (nem, nem, most nem a pelenkáról van szó, értelmes szülők a Pelikánját hívják "Pelusnak"), de emellett még mindig kedvenc a "sárga izé", aki mindig jön velünk mindenhová.
Szopi szokásai csöppet változtak, kisfiam játékosságával. Ha éhes, komor, mély kortyokban nyeli az anyatejet, ilyenkor, nincs móka, nincs kacagás, gyilkos pillantásokat lövel afelé, aki megérinti/hozzászól/ -neadjisten- megpiszkálja. Ám amint megtelik a pocak, úgy kezd egyre huncutabbul nézni és akkor már tudom, hogy valamin töri a buksiját. A leggyakoribb móka: jó erősen megszívja a cicit, többször is, majd elengedi nevetve, ilyenkor spriccel a tej, és nevet a Hunc, majd mikor már fuldoklik a tejben, tüsszent egyet, ezzel a tejmentesen maradt felületeket is beborítja az édes nedűvel! És csak nevet és nevet, gurgulázva kacag és én sem teszek mást, mint magamhoz szorítom és vele nevetek... nem adnám ezeket a perceket semmi kincsért...
Szopi szokásai csöppet változtak, kisfiam játékosságával. Ha éhes, komor, mély kortyokban nyeli az anyatejet, ilyenkor, nincs móka, nincs kacagás, gyilkos pillantásokat lövel afelé, aki megérinti/hozzászól/ -neadjisten- megpiszkálja. Ám amint megtelik a pocak, úgy kezd egyre huncutabbul nézni és akkor már tudom, hogy valamin töri a buksiját. A leggyakoribb móka: jó erősen megszívja a cicit, többször is, majd elengedi nevetve, ilyenkor spriccel a tej, és nevet a Hunc, majd mikor már fuldoklik a tejben, tüsszent egyet, ezzel a tejmentesen maradt felületeket is beborítja az édes nedűvel! És csak nevet és nevet, gurgulázva kacag és én sem teszek mást, mint magamhoz szorítom és vele nevetek... nem adnám ezeket a perceket semmi kincsért...
Hozzászólások: