2008.05.08. 09:43
Mindennapok
Éljük a mindennapjainkat. Ma oltás(ok), csöppet elmaradtunk, mert hétfőn és csütörtökön szokott lenni tanácsadás és mostanság a hétfők szabadnapok, mert egymás után sok hosszúhétvégécske volt (ami persze egyáltalán nem baj, bár ha az ember lánya egy olyan embörrel köti össze az életét, akinek a munkája kötetlen, akkor ez éppenséggel teljesen mindegy). A csütörtöki tanácsadások meg teltházasak voltak, ezért valahogy mindig csúsztunk. Najó, nem magyarázkodom tovább, kicsifiam most fogja megkapni a régóta esedékes négy hónaposoknak való oltását (igen, és most lehet szemrehányóan nézni a vonalzót, idestova 5 és fél hónapos...). Persze nem mi lettünk volna, ha kora reggel nem döbbenek rá, kávékavargatás közben, hogy HuncApu elfelejtette kiváltani a bónusz oltást és persze, mikor, ha nem ma, kétségbeesett sírórívó elütött cicájú gazdi citálta be hajnalhasadásra édes férjecskémet. Öröm az ürömben: amerresétálok patikában van raktáron ilyen oltás, úgyhogy nemsokára (ha kicsi zsarnokom felébred délelőttii szunyájából), útnak indulunk.
Hogy mért Kicsi Zsarnok? mert mióta köztünk van, kemény szabályokat állított fel, persze szigorúan jóidösanyja karbantartásának érdekében. Étkezések: rövidek és hatékonyak. Séták: hosszúak és megállásnélküliek. Délutánok: alvásmentesek, ölbentöltendőek, olyan fokú szórakoztatási igénnyel, aminek -néha azt gondolom-, nem is lehet megfelelni.
Tegnap überbrutált (na, csak, hogy egy kis városi szlenget is csempésszek irományomba) sétáltunk, olyan 4 órácskát, megállás nélkül, Huncmorgót kicsit megkapta a nap, de hálisten nem az a leégős fajtájú, mint az anyja, az esti fürdetésnél vettük észre, hogy barna az arca és a két kézfeje. Úgy döntöttem nem kenegetem egyelőre semmiféle kemikáliával nap ellen, (úgysem teszem ki a napra és igyekszem úgy is sétáltatni, hogy ne érje csak szórt fény), majdcsak ha nyaralunk vagy napozunk.
A rettegett rém (könnycsatorna) ismét játszadozik velünk. Ugye kaptunk egy hét haladékot, szigorú törölgetés, masszírozás, csöpögtetés feltétele mellett. Természetesen a mi tünetcsoportunk még véletlenül sem egyértelmű: hol váladékozik egész nap, kétségbeejtően erősen (pl.tegnap), hol kristálytiszta szemekkel ébred (pl.ma). Bekavaró tényező: tegnap telefonált Szemészbácsi, ha mégis váladékozik, ne várjuk ki az egy hetet, essünk túl rajta mihamarabb... ööööm, könnyű a döntés! :)))
Hogy mért Kicsi Zsarnok? mert mióta köztünk van, kemény szabályokat állított fel, persze szigorúan jóidösanyja karbantartásának érdekében. Étkezések: rövidek és hatékonyak. Séták: hosszúak és megállásnélküliek. Délutánok: alvásmentesek, ölbentöltendőek, olyan fokú szórakoztatási igénnyel, aminek -néha azt gondolom-, nem is lehet megfelelni.
Tegnap überbrutált (na, csak, hogy egy kis városi szlenget is csempésszek irományomba) sétáltunk, olyan 4 órácskát, megállás nélkül, Huncmorgót kicsit megkapta a nap, de hálisten nem az a leégős fajtájú, mint az anyja, az esti fürdetésnél vettük észre, hogy barna az arca és a két kézfeje. Úgy döntöttem nem kenegetem egyelőre semmiféle kemikáliával nap ellen, (úgysem teszem ki a napra és igyekszem úgy is sétáltatni, hogy ne érje csak szórt fény), majdcsak ha nyaralunk vagy napozunk.
A rettegett rém (könnycsatorna) ismét játszadozik velünk. Ugye kaptunk egy hét haladékot, szigorú törölgetés, masszírozás, csöpögtetés feltétele mellett. Természetesen a mi tünetcsoportunk még véletlenül sem egyértelmű: hol váladékozik egész nap, kétségbeejtően erősen (pl.tegnap), hol kristálytiszta szemekkel ébred (pl.ma). Bekavaró tényező: tegnap telefonált Szemészbácsi, ha mégis váladékozik, ne várjuk ki az egy hetet, essünk túl rajta mihamarabb... ööööm, könnyű a döntés! :)))
Hozzászólások: