2008.06.11. 19:12
Ez a nap is eljött
Amikor írni kezdtem ezt a bejegyzést még csak délutáni családi idillünk képekben való bemutatását terveztem, egyéb érdekesebb, izgalmasabb témák hiányában... aztán a vihar gyors megérkeztével, kisdedet ágyba tettem és próbáltam megmenteni az erkélyen rekedt dolgokat. A hálónkban nagy volt a csend, majd pár perccel később belépve ez a kép fogadott (közben végig arra buzdítottam Hunort, csak most ne engedje még el a korlátot, mert ezt nekem soha senki sem fogja elhinni, ha nem tudom dokumentálni!):
Hogy hogy sikerült idáig feltornáznia magát? örök rejtély marad, de az biztos, hogy (nagyon finom az ágy kerete) holnap reggel HuncApu első dolgai egyike lesz a kiságyat egy szinttel lejjebb állítania...
Ezután tudom már nagyon snassz, de következzék a beígért délutáni idill képe, van itt kérem macska, gyerek, bicikli és muskátli is (a járóka egyik oldala azért lóg ilyen bénán, mert tegnap lábköröm áldozatok árán sikerült csak felállítanom, igen, pont ilyenné):
Ezután tudom már nagyon snassz, de következzék a beígért délutáni idill képe, van itt kérem macska, gyerek, bicikli és muskátli is (a járóka egyik oldala azért lóg ilyen bénán, mert tegnap lábköröm áldozatok árán sikerült csak felállítanom, igen, pont ilyenné):
És újabb "húsos" konzerv következett ma, pulykás-krumplis és imádja ezt is. Csak mondaná meg nekem valaki, ezek után mért éhes éjszaka? Másfél- két óránként ébred és valóban mennyiségeket eszik... ezáltal tejem is van bőven... nem értem-nem értem...
Hozzászólások: