2008.04.20. 10:25
Babaruhabörze
Kicsit csalódott vagyok. Persze, betudható az én naivságomnak és tapasztalatlanságomnak, de valahogy nem így képzeltem. Mondom, ez csak egy vélemény.
Hosszas rágódás és át-(és rá-)beszélés után, tegnap kiscsaládostól kilátogattunk a babaruhabörzére. Az, hogy dél körül már minden parkoló megtelt, még kellemes bizsergéssel töltött el. (dejó, sok kismama/kisbaba lesz kint!). Az, hogy a kinti parkolásért is fizetni köll kemény 800 pénzt, kicsit megdöbbentett. (a 900 Ft-os jegyárra azt mondom, természetes, elfogadom, hogy szükség van belépőre, ami fedezi pl. a terembérleti díjat). Tehát, belépéskor egy kéttagú kisbabás család, aki kocsival érkezik, 2600 pénzről indul és ekkor még nem vett semmit. (jó, tudom, mi az a 2600 Ft manapság?!)
Beléptünk egy óriási hodályba tele tömött sorokban árusokkal, vevőkkel, a hangos bemondóban tízpercenként volt valami fületbántóhangú közlemény. Még itt is lelkes voltam, bár HuncApu kezdte elveszíteni a türelmét, ezzel egyidőben felajánlotta, ő leparkol Hunorral a büfénél, én meg nézzek gyorsan szét. :) Persze, nem hagytam magam lerázni, hiszen ez egy közös családi program és nézzen csak szét, mennyi lelkes kispapa tologatja/hordozza ifjonti csemetéjét egyetlen zokszó nélkül mosolyogva?! erre megadóan követett és már csak Hunornak mormogott valami látodfiamosat.
Az árusok többféle emberkék voltak: ismert bababoltok eladói, nagykereskedők, és egyszerű kisemberek. A bababoltosoktól kicsivel nagyobb akciózásokat vártam, hiszen gyakorlatilag minden olyan áron volt, mintha a boltjukban vásárolnánk, sőt idekint a törzsvásárlói kártyájukat el sem fogadták. A nagykereskedőktől most mi is prospektusokat gyűjtögettünk, a következő kocsiülésünkre vadásztunk. Az egyszerű kisemberek egyike-másika nem volt tisztában áruja valódi értékével (vagy csak érzelmi szálak fűzték hozzá?! egy kis ízelítő pár otthon készített termékből: nyári babahálózsák, vékony pamutból: 4800 Ft, plüsstakaró 4900 Ft... ). De láttam én agyonhasznált és 4 irányba felismerhetetlenségig eltorzult rugdalózót 500-ért is. Mégegyszer mondom: biztos bennem van a hiba, túlzott elvárásokkal indultam neki ennek a börzének és egészen őszintén: sosem volt érzékem az ilyen piacolós alkudozós dolgokhoz. :)
Hosszas rágódás és át-(és rá-)beszélés után, tegnap kiscsaládostól kilátogattunk a babaruhabörzére. Az, hogy dél körül már minden parkoló megtelt, még kellemes bizsergéssel töltött el. (dejó, sok kismama/kisbaba lesz kint!). Az, hogy a kinti parkolásért is fizetni köll kemény 800 pénzt, kicsit megdöbbentett. (a 900 Ft-os jegyárra azt mondom, természetes, elfogadom, hogy szükség van belépőre, ami fedezi pl. a terembérleti díjat). Tehát, belépéskor egy kéttagú kisbabás család, aki kocsival érkezik, 2600 pénzről indul és ekkor még nem vett semmit. (jó, tudom, mi az a 2600 Ft manapság?!)
Beléptünk egy óriási hodályba tele tömött sorokban árusokkal, vevőkkel, a hangos bemondóban tízpercenként volt valami fületbántóhangú közlemény. Még itt is lelkes voltam, bár HuncApu kezdte elveszíteni a türelmét, ezzel egyidőben felajánlotta, ő leparkol Hunorral a büfénél, én meg nézzek gyorsan szét. :) Persze, nem hagytam magam lerázni, hiszen ez egy közös családi program és nézzen csak szét, mennyi lelkes kispapa tologatja/hordozza ifjonti csemetéjét egyetlen zokszó nélkül mosolyogva?! erre megadóan követett és már csak Hunornak mormogott valami látodfiamosat.
Az árusok többféle emberkék voltak: ismert bababoltok eladói, nagykereskedők, és egyszerű kisemberek. A bababoltosoktól kicsivel nagyobb akciózásokat vártam, hiszen gyakorlatilag minden olyan áron volt, mintha a boltjukban vásárolnánk, sőt idekint a törzsvásárlói kártyájukat el sem fogadták. A nagykereskedőktől most mi is prospektusokat gyűjtögettünk, a következő kocsiülésünkre vadásztunk. Az egyszerű kisemberek egyike-másika nem volt tisztában áruja valódi értékével (vagy csak érzelmi szálak fűzték hozzá?! egy kis ízelítő pár otthon készített termékből: nyári babahálózsák, vékony pamutból: 4800 Ft, plüsstakaró 4900 Ft... ). De láttam én agyonhasznált és 4 irányba felismerhetetlenségig eltorzult rugdalózót 500-ért is. Mégegyszer mondom: biztos bennem van a hiba, túlzott elvárásokkal indultam neki ennek a börzének és egészen őszintén: sosem volt érzékem az ilyen piacolós alkudozós dolgokhoz. :)
Persze, pár apróságot mégiscsak sikerült vennünk, a 4-et fizet 5-öt vihet body-akciók keretén belül, kapott Hunc egy nyári napozósapekot és amiért már megérte kimenni: nagyon régóta vadásztam egy a kocsiülésre szerelhető műanyag játékra, de valahogy egyik sem volt az igazi és ez most az! És ugye, mondanom sem kell, hogy ez is kutyás és Huncmorgó első pillanattól imádja! :)))
Természetesen az én kissé negatív tapasztalatomtól függetlenül, még lehet nagyon jó és hasznos egy babaruhabörze, főként, ha reggel nyitásra mész oda (ezt mondták a hozzáértő és tapasztalt ismerőseim!) és nem utolsó sorban, ha konkrét célokkal mész ki, és nem csak szédelegni, mint én.
13 komment
Címkék: babaruhabörze
2008.04.18. 16:06
A nemlehetelmondanimiaz...
Minden azzal kezdődött, hogy Hunor nem maradt teljesen újszülött és már nem csak evett-aludt, evett-aludt, hanem egyre intenzívebben kezdett érdeklődni a külvilág iránt. Akkor lépett be az életébe a kölcsön szentcsirke. Jó darabig elválaszthatatlanok voltak, együtt is aludtak, aztán észrevettem, lankad a figyelme a csirek irányába. Ekkor választott egy újat a játékai közül, mégpedig a nemlehetelmondanimiaz-t. Azért lett ez a neve, ugyanis rágókának nem elég bababarát, bár Hunc rágja rendületlenül, csörgőnek nem eléggé zörgős. Sárga 5 ujjat formázó műanyag alapon (a gyengébbek kedvéért a számok is fel vannak tűntetve az 5 ujjon), ráfüggesztett -engem olimpiai ötkarikára emlékeztető- 3 színes karika.
Huncos felváltva rágicsálja a karikákat, HuncApu szerint színterápiát alkalmazva fogínyfájására.
Huncos felváltva rágicsálja a karikákat, HuncApu szerint színterápiát alkalmazva fogínyfájására.
És szintén a tegnapi nap gyümölcse, szegény Coco Chanel lányunkra (hétköznapi nevén Kokó cica) rossz idők következnek. Hunor elkezdte követni őt a szemével és ha elérhető távolságra kerül hozzá, jó erősen meg is markolássza. Kokó egyelőre még csak szemérmesen elpillant a másik irányba, mintha Hunc ott sem lenne...
13 komment
Címkék: macskák hunorfotó
2008.04.17. 10:26
Hálószobatitkaink...
Így hajtotta álomra a fejét:
majd fél óra múlva már így találtam rá:
...arról már említést sem teszek, hogy reggel a barna macival a kezében találtam, szintén a hátán, széles vigyorral az arcán!
17 komment
Címkék: hunorfotó
2008.04.16. 17:15
Alkotói válság
Néha olyan napok követik egymást, aminek egyetlen percét sem akarod elveszíteni, minden másodpercet meg akarsz élni és minden édes cseppjét magadbaszívni, vele jól eltelni és belőle meríteni erőt az esetlegesen szürkének amúgy sem nevezhető hétköznapokhoz. Ilyen napok követték egymást mostanában a mi életünkben is. És ilyenkor képtelen vagyok bármit is kipréselni magamból. Elvonulok egy sarokba és csöndben emésztgetem az édes pillanatokat.
Tegnap volt egy csodálatos élménytalálkozóm két csodahölggyel, Forgószél Királynő karján a KisHercegnővel látogatott meg minket... elapadtak a szavaim, olyan hazatértem érzés van azóta is bennem, amiről nem lehet és nem is tudok beszélni... ha meglátod a szépet, a békét, a csodát a világban, akkor önmagadban is rend van, hiszen a világ egy tükör, amit benne látsz az valójában önmagad képe... és Bennük nagyon érezhetően ott volt a béke, a rend, a harmónia...
Hunor is érzi a változást (tüköreffektus: talán most én sugárzom belé a nyugalmat), ugyan nyűgösködik, nyálzik és újra odavannak az átaludt éjszakáink, huncutabb, mint valaha! Nagyokat nevet, sikkant, lefektetéskor hasról hátra fordul, hogy aztán ébredéskor ismét a hasán találjam, az ágy valamelyik végéhez lapulva. Továbbra sem fordul vezényszóra, csak ha éppen ahhoz van kedve.
Tegnap volt egy csodálatos élménytalálkozóm két csodahölggyel, Forgószél Királynő karján a KisHercegnővel látogatott meg minket... elapadtak a szavaim, olyan hazatértem érzés van azóta is bennem, amiről nem lehet és nem is tudok beszélni... ha meglátod a szépet, a békét, a csodát a világban, akkor önmagadban is rend van, hiszen a világ egy tükör, amit benne látsz az valójában önmagad képe... és Bennük nagyon érezhetően ott volt a béke, a rend, a harmónia...
Hunor is érzi a változást (tüköreffektus: talán most én sugárzom belé a nyugalmat), ugyan nyűgösködik, nyálzik és újra odavannak az átaludt éjszakáink, huncutabb, mint valaha! Nagyokat nevet, sikkant, lefektetéskor hasról hátra fordul, hogy aztán ébredéskor ismét a hasán találjam, az ágy valamelyik végéhez lapulva. Továbbra sem fordul vezényszóra, csak ha éppen ahhoz van kedve.
Hozzászólások: